Új Barázda, 1936. december (18. évfolyam, 30. szám)
1936-12-20 / 30. szám
2 A paprikakereskedelem, Szeged legnagyobb termelési ága kétségtelenül a paprika. A paprikatermelési rendelet kibocsátása után felzaklatott kedélyek lassan megnyugodtak. Az értékesítés rendes mederben folyik. A termelők a földmivelésügyi kormánytól, magasabb paprikafüzér beváltási árak megállapítását kérték s valószínű, hogy meg is kapják. — Milyen a szegedi ipar helyzete? A szegedi gyárak nagy része kivitelre dolgozik. Városunk gazdasági életének nagy hasznára meglehetősen jól vannak foglalkoztatva. A középipari vállalatok a magas szénárak és fuvardíjak miatt nem érnek el jó üzleti eredményeket. A kisiparosság helyzete. A kisiparosság a gazdálkodóktól él. A város közmunkákkal igyekszik a kisiparosság segítségére lenni, mert a magánépítkezési tevékenység sajnos nagyon csekély és semmiképpen sincs arányban a népesség számával és az ipar képességeivel. Egymilió pengő rendőrségi hozzájárulással tartozik a város az államnak. Ezen elmaradt fizetségünk pótlására új rendőrségi palota építését tervezzük, körülbelül nyolcszázezer pengő értékben. A belügyi kormányzat hozzájárulásától függ, hogy az építkezést megkezdhessük. A Tanítói Internátus tatarozására és tovább építésére is készülünk. Új épületet emel a Nemzeti Bank is. Az új városkapu, mely nem szegedi tőkével épült, helyi vállalkozónak és munkásoknak juttatott kenyeret. Tervbe vettük a Strandfürdő kibővítését is. — Milyen a szegedi ■kereskedők helyzete? A kereskedelem mindent elkövet a jobb értékesítési lehetőségek, piacok felkutatására. Azok a kereskedők, akik nem foglalkozhatnak kivitellel, a helyi és környékbeli fogyasztók ellátását végzik, nagy nehézségekkel küzdenek. Mindenben segítségükre vagyunk, hogy határmenti szorult helyzetükön segítsünk. Fölmivesek tanítása. Termelőink jövedelmének csökkenése parancsolóan szükségessé teszi, hogy földmivelőinket más termelési ágak mivelésére képezzük át. A vármegyei szakoktatókkal karöltve dolgozunk, hogy a paradicsom és a gyümölcsösök telepítését és kezelését népünk megtanulja. A város mintagyümölcsös felállítását tervezi és gondoskodni kíván a gyümölcstermeléshez szükséges szakmunkások kiképzéséről és utánpótlásáról. — Mit tesz a város az Ínségesekért? Az egri norma Szegeden. Az Ínségesek ellátását az egri norma alapján rendezzük. A kért felajánlások megtörténtek. Végleges kép még nem alakult ki, de szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy eredményt csak akkor tudunk elérni, ha az áldozatkészség a társadalom, részéről állandósul és egyesek a felajánlott öszszegeknél nagyob áldozatokra is hajlandók lesznek. Az adakozás csökkenése az egész kérdés megoldását kétségessé teheti. . — Milyennek látja Polgármesterúr Szeged jövőjét? Hit és bizalom. Szeged jövője népének szorgalmában és hitében rejlik. Én bízom éshiszek benne.* Elköszöntünk azzal az érzéssel, hogy Szeged sorsa jó kezekben van. Horváth Béla ■... ipsisíg? -jog.1- VIMRAZM 1936 december 20, vasárnap. Az Országos Mezőgazdasági Kamara új igazgatója Máthé Imre dr. lett. örülünk ennek, mert végre-valahára olyan kézbe került a kamara ügyeinek irányítása, aki nemcsak elméleti szakember, de ismeri a magyar paraszt verejtékes életét. Olyan ember ő, aki a falun élt és látta, hogy a magyar földdel foglalkozók áldozatos munkával készítik a földet arra, hogy teremjen, de a legtöbbször nem látják hasznát testet-lelket megerőltető munkájuknak. Örülünk annak, hogy Máthé Imre dr-t választották meg igazgatónak, mert a most elkövetkező időkben a mezőgazdasági kamarákra igen nagy feladat vár. Az egyhelyben topogásnak meg kell szűnni. A magyar mezőgazdaságot meg kell szervezni. Minden erőt össze kell szedni, hogy az óriási mezőgazdasági versenyben megállhassuk helyünket. Eddig is sokat mulasztottunk már ezen a téren. Bízunk abban, hogy Máthé Imre dr., az Országos Mezőgazdasági Kamara új igazgatója méltó lesz a beléje helyezett bizalomra. A magyar gazdatársadalom azt várja tőle, hogy méltóképpen fogja képviselni a földdel foglalkozókat és erős kézzel igyekszik az agrárlakosságot a nagy cél érdekében megszervezni. Gyökeres átalakításra szorul az alföldi kisbirtok gazdálkodása A Kecskeméti Kamara közgyűlésén Szentjóby Staub Elemér elnök megállapította, hogy a mezőgazdasági kamarák kívánságainak egy része az új kamarai törvényjavaslatból kimaradt; kívánatos volna a kamarai szervezetnek az agrárközélet terén hatékonyabb erőt biztosítani. A bevételek csökkenését a gazdák kénytelenek a napszámos munka redukálásával kiegyensúlyozni, ezenkívül visszaesnek a karbantartási kiadások is. Az adó változatlan: a kisgazda keserves helyzete a létfenntartás csökkentésére vezet. A nemzetközi piacokon is megromlott kiviteli helyzetünk és a gazda adósságainak törlesztésére nem is gondolhat. Az elmúlt év folyamán a gazdák úgyszólván végkiárusítást rendeztek terményeikből és jószágaikból, úgy hogy ma már nincs is mit kivinnünk. Bizonyos helyen pénzbőségről beszélnek, ezzel szemben az a helyzet, hogy a pénzforgalmat ma a váltóforgalom helyettesíti. A bankok nem teljesítik hitelnyújtó feladatukat. A falu pénztelen és nem tud vásárolni. Okvetlen szükség van a falusi szövetkezetek megerősítésére. A magyar gazdatársadalom döntő harc előtt áll és ebben a harban teljes agráregységre van szükség. Gesztelyi Nagy László dr. kamarai igazgató szerint kétségbeesve kell látnunk, hogy az alföldi magyarság pusztul, már a fizikai visszaesés jelei is mutatkoznak, ami annál aggasztóbb, mert így a jövő nemzedék kevésbé lesz alkalmas a honvédelemre. Komolyan meg kell valósítani végre azt a kisembervédő politikát, amit a kamara régóta sürget. Gyökeres átalakításra szorul az alföldi kisgazdák egész gazdálkodási rendszere, mert ma azt látjuk, hogy a kisgazdák kezén levő állatállomány katasztrofális visszaesése folytán a parasztság nem tudja földjeit megfelelően trágyázni, a talajerő kimerül, a termésátlagok visszaesnek. Rá kell bírni az alföldi kisgazdát a szálastakarmánynövények termelésére és a fokozott jószágtartásra. A mi alföldi nagyvárosaink határában dívó kisbérleti rendszer mellett ma a mindennapi kenyeret sem lehet kihozni a gazdaságból. Az ezer lélekre számított szarvasmarhalétszám ma Európában éppen hazánkban a legalacsonyabb. Ezek a tanulságok vezették a kamarát versenytermelési programjának kidolgozására, valamint a mezőgazdasági tömegek szakoktatásárnak fokozott ellátására. Az értékesítést szövetkezeti alapon kell végre megszervezni és rendezni kell a hitelkérdést is. Sajnos, ezen a téren a vidék érdeke nem érvényesül. Tendenciózusan viszik a köztudatba azt a hitet, hogy a mezőgazdaság kisebb közterheket visel, holott teherbíró képességének végső határáig igénybe van véve. Külkereskedelmi mérlegünk paszszív és bár iparunk soha nem remélt fejlődést mutat, mezőgazdaságunk egyre pusztul. Az ipari konjunktúra dacára azt látjuk, hogy a gyáripar kereseti adóalapja egyre csökken. Ez teljesen érthetetlen, ezért kell a városokban is egyre emelni a pótadót, amit elsősorban az ingatlan vagyon visel. Végül a kamara munkájáról tett jelentést és megemlékezett azokról a mozgalmakról, amelyek egyes vidékeket el akartak szakítani a kamarától. Medveczky Károly (Kiskunhalas) kívánja a dohány beváltási árának az emelését és a borárak letörésének megakadályozását. A szüretkor jelentkezett hordóhiánynak részben az volt az oka, hogy a végrehajtók adótartozásuk fejében a hordókat is lefoglalták. A boleta-alapból kell megsegíteni a bortermelőket borközraktárak létesítésével. Kívánja a gyümölcsfák kötelező megvédését, a cseléd- és munkásbiztosítás rendezését, munkásképző intézetek felállítását, munkásotthonok támogatását, öntöző mintagazdaságok létesítését. Használt BÚTORT ? RÉSZLETRE KIADÓ JÖJJÖN HOZZÁNK, Jókai utca 36. Hálókat P 90-től. Ebédlőket P 180 tól •••••••••••••••••••••••a* 3 szőlősgazdái helyzetén akar segíteni a kormány. Arról értesülünk, hogy a közeljövőben a kormány a borpárlatfőzés biztosítására adott kedvezményt fel fogja emelni. Ezzel a rendelettel azt érik el, hogy a borpiacról előreláthatóan 130.000 hektoliter borral lesz kevesebb, mivel körülbelül ennyi szükséges a 12.000 hektoliter borpárlat előállításához. Ennek a nagymennyiségűbornak a kifőzése feltétlen hatással lesz a borpiacra. Hiába minden mesterkedés, a kormány kinyújtotta segítő kezét a magyar szőlősgazdák felé s reméljük, hogy ennek sikere lesz. Készülőben a műtrágya kartel Nyolc héttel ezelőtt terjedt el először annak a híre, hogy a magyarországi műtrágyagyárak kartelbe lépnek. Később úgy hallottuk, hogy csak az eladási propaganda részére állítanak fel a gyárak közös irodát. Újabban olyan híreket terjesztenek, hogy a kartel megalakításának nincs már semmi akadálya. A műtrágya használata Magyarországon ismét egyre terjed, azonban még igen nagy mértékben lehetne fokozni a műtrágyák felhasználását. Magyarországon évente körülbelül 700 vágón nitrogén műtrágya, 100 vágón kálisó, 90 vágón kénsavas ammóniák és mintegy 3500 vágón superfoszfát műtrágya fogy el. A magyar gazdálkodók érdeklődéssel várják ennek az újabb kartelnek bejelentését, legfőkép abban az irányban, hogy nem árvédelmet jelent-e ez a készülő kartel? Olaszország januárban újabb burgonya kontingenst állapít meg Az olasz kormány eredetileg 600.000 g burgonya kivitelére állapodott meg a magyar kormánnyal. Eleinte az volt a helyzet, hogy még a jövő év közepéig sem veszik át az olaszok ezt a fenti mennyiségű burgonyát. Azonban oly jól sikerült az olasz burgonyakivitelünk, hogy az elmúlt három hónapban körülbelül 450.000 g burgonyát már átvettek tőlünk és úgy látszik, december hónapban a még hátralévő mennyiséget is kiszállíthatjuk. Olaszország burgonyatermése az idén gyenge volt, ezért az olaszoknak még sok burgonyára van szükségük. A magyar mezőgazdaság kiviteli gondjai Tudjuk, hogy az idén a jó időjárás következtében sok felesleges kukoricánk van. Bár sokkal helyesebb lenne a kukoricát állatainkkal feletetni és mint húst vagy zsiradékot exportálni, mégis a kényszerítő körülmények miatt, a hivatalos szervek kukoricakivitelről tárgyalnak. Németország is vevőként jelentkezett, az elvi megállapodás a kivitelre már megtörtént. Németország 400.000 mázsa kukoricát vásárolt tőlünk. A szállítás azonban nem vehette meg kezdetét, mert az árban nem tudtak még megegyezni. A magyar mezőgazdaság érdeke akkor lenne teljes mértékben megvédve, ha sikerülne németektől a világpiaci árat meghaladó árat kiharcolni.