Új Barázda, 1937. január (19. évfolyam, 1-5. szám)
1937-01-17 / 1-2. szám
1937 január 17. vasárnap. (jiMRAna vette kezébe az ügyet. Az Agro eleinte védte az igazát, később azonban, hogy további vizsgálatnak elejét vegye, bejelentette, hogy minden Chinoin és Krausz- Moskovits gyártmányú növényvédőszer árát 15 százalékkal mérsékli.A közeljövőben életbe is lépnek az új árak. Ezzel szemben a földművelésügyi minisztérium magára vállalta a növényvédőszerek általános propagandáját. Az Új Barázda szerint ez nem az az út, amelyen a magyar mezőgazdaság érdekében haladni kell. Évek óta harcolunk azért, hogy a földművelésügyi minisztérium, az összes eddig kiadott rendeletei egyidejű hatályon kívül helyezése mellett, rendelje el az egyes fő gyümölcstermesztői körzetekben a mindenkire kötelező védekezést. Őszi és téli rífeumaturák a Szent Gellért Gyógyfürdő és Szállóban Budapesten Egy heti teljes penzió (lakás, reggeli, ebéd, vacsora) 100 P. A penzió főétkezései háromfogásosak. Bőségesebb étkezéssel és Dunára nyiló szobával heti 126.FP Szakorvosi felügyelet. Képzett ápolószemélyzet. Tájékoztatót díjtalanul küld az igazgatóság. XI. Kelenhegyi út 4- A magyar gazdák tiltakoznak az ellen, hogy a napjainkban tapasztalható drágulásnak ők lennének az okai. A búza árának emelkedése nem jogosíthat fel senkit sem a drágításra. Hiszen volt már 24 pengős búzaár is és az árak maradtak a régiben. Agrárország vagyunk. Ügyelnünk kell arra, hogy az országban a búza drágulásával kapcsolatban a szegény ember fő tápláléka , a kenyér ára ne emelkedjék. A budapesti kenyérgyárak a liszt drágulására való hivatkozással felemelték a kenyérárakat. Sőt a liszt árának további emelkedésével kapcsolatban számolni kell azzal, hogy a kenyér mégjobban megdrágul. A kormányzatnak elsőrendű kötelessége megakadályozni, hogy a kenyér ára maradjon a mai alapon. A kormány bizonyára hamarosan megtalálja az ellenszerét annak, hogy a fogyasztóközönség érdekét megvédje. A magyar mezőgazdaság semmiesetre sem viselheti a kenyér drágulásának ódiumát. Mi az oka a hús és zsír drágulásnak ? A hús és a zsír árának állandó emelkedése miatt bizonyos körök szeretnék a dolgot úgy feltüntetni, hogy ezt az állandó drágulást az ország gazdatársadalma idézi elő. Az Új Barázda mindig figyelemmel kíséri úgy a hazai, mint a külföldi piacok áralakulását és a termelés eredményeit. Ezekből könnyen megállapítható, hogy a tavalyi rossz takarmányterméskor kénytelenek voltunk külföldi kukoricát beszerezni állatállományunk fenntartására. A kukorica magas ára miatt azonban a gazdák legnagyobb része nem tudta állatait meghizlalni és piacra vitte őket. A rossz termés után jó termés következett. A jó termésből a gazdák most elsősorban lecsökkent állatállományukat akarják pótolni és nem viszik piacra a borját, tinót és a malacot. Ezért hiányzik ez a fajta a húspiacról, ezért emelkednek az állat- és a húsárak. A világpiac terményáraira döntő befolyása van az Egyesült Államok kukoricatermésének. Az idén 200 millió méter mázsával kevesebb volt az amerikai tengeritermés, ezért az állattenyésztés annyira leromlott, hogy sem Angliának, sem Németországnak nem tudnak húst és zsírt szállítani, így a német és az angol kereskedelem nálunk szerzi be szükségleteit, körülbelül 35 százalékkal magasabb áron, mint azelőtt. A mostani áremelkedés tehát természetes következménye a világpiacon előállott áruhiánynak, melynek végre az ország gazdatársadalma is hasznát látja. A Községi Élelmiszerüzem áll megint a támadások homlokterében. Az Új Barázdás többször foglalkozott ezzel az üggyel és megállapította, hogy a Községi Élelmiszerüzemre szüksége van úgy a budapesti fogyasztóközönségnek, mint a magyar gazdaközönségnek. Érthetetlen ez az időrőlidőre, szinte megrendelésre szállított pergőtűz. A laikus közönséget akarják megtéveszteni a különböző támadással. A Községi Élelmiszerüzem hivatása magaslatán áll. Kevés budapesti üzlet olyan ragyogó tiszta, mint ennek az üzemnek bármelyik boltja. Pedig versenyképes áron árusít és mégis sokat áldozhat a tisztántartásra. Talán az fáj egyeseknek, hogy a vásárlóközönség különbséget tehet az élelmiszerüzem és a lobbi üzlet tisztasága között? Talán az nem tetszik, hogy ennek az üzemnek a fennállása óta nem lehet úgy hamisítani az élelmiszereket, mint azelőtt? Vagy az fáj talán, hogy mindenhol elsőrendű árut kell tartani, mivel a Községi Élelmiszer üzleteiben csakis ezt kap a fogyasztó ? Talán útban van ez az üzem azoknak, akik szeretnék a mostani időket indokolatlan drágításra felhasználni, de nem lehet, mert az Élelmiszerüzem minden indokolatlan drágításnak elejét veszi?! A tárgyilagos közönséget nem lehet megtéveszteni. A budapesti fogyasztóközönség érdekében ne nyúljanak a Községi Élelmiszerüzemhez. Arra szükség volt és a jövőben is szükség lesz! 3 kukoricamoly ellen bükisző a légezés Ebben az esztendőben is kötelezővé tette a földművelésügyi miniszter a kukoricamoly irtását. Minden gazda köteles az 1936. évi csutkáját és a kukoricaszárnak a földben maradt részét, valamint a szárított csalamádét, cirokszárat és cirokszakált 1937 május hó 15-ig felhasználni, vagy úgy elraktározni, illetve elégetni. Kerítés, sövény készítésére, vagy tetőfedésre, esetleg csőszkunyhó építésére csakis egy évnél idősebb kukoricaszárat, vagy cirokat szabad felhasználni. Két kocát fialtat és két kocának évi kétszeri szaporulatát nevelheti fel egy dunántúli béruradalom minden egyes cselédje. Minden sertés szimultánoltást kap, de az uradalom ingyen adja az oltóanyagot. Uradalmi kant ad a cselédség kocáihoz, átveszi a süldőket, mégpedig nem a szedett sertés árban, hanem a drágább uradalmi sertés árban. Ennek a példának követőkre kell találni. Ha egy cseléd évente 5—6 süldőt eladhat és ezt a pénzt megtakarítja, akkor néhány év alatt törpebirtokos, vagy kisbérlő lehet. Budapesti gáz-AJ koksz - Kokszrendelések 1-20 mázsáig II., Margit-körút 75. V. Révész u. 23-25. K. Soroksári út 68 Tel. 1-525-22 Tel. 2-909-59 Tel. 1-330-85 20 mázsán felül VIII., Tisza Kálmán tér 20. Telefon: 1-309-16, 1-309-63. 3 9 magyar-cseh kereskedelmi szerződést múlt év december 19-én írták alá. Ez a szerződés 5 évig tartó szerződésen kívüli állapotot szüntetett meg. A régi, 120 millió csehkoronás árucsereforgalmi keretet 200 millió csehkoronára emelték fel. Ebben a megállapodásban Csehország kötelezte magát, hogy állati szükségletének legnagyobb részét Magyarországon szerzi majd be. Az általunk Csehországból behozandó iparcikkek nagy részét esetleg ugyancsak mezőgazdasági terményekkel fizethetjük. Csehország kijelentette, hogy a magyar borok származási hely megjelölését tiszteletben tartja. Szabályozták egyúttal a borkivitel kérdését is. Most ezzel a magyar-cseh kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban a Külkereskedelmi Hivatal érdekes tájékoztatót adott ki. Eszerint: az árucsereforgalom több csoportra oszlik fel. Az első csoportba a mezőgazdasági cikkek forgalma tartozik. Juh, sertés, ló és vaj ellenében liptói túró és különféle csehszlovák faáruk kerülnek behozatalra. Paprika, köles, borsó, bab, lencse, hagyma, főzelékfélék, különféle magvak, ponty, tojás, disznózsír és szalonna, bor, sajt kivitele ellenében kokszot és gázszenet kapunk. A második csoportba az iparcikkek tartoznak. A harmadik csoportban az úgynevezett fürdőszámlára (nyaralás) kiszállítható cikkek: sárgabarack, alma, gyógynövények, pezsgő és paradicsom tartoznak. Negyedik csoport a Rimamurányi-salgótarjáni Vasművek részére megállapított kiviteli és behozatali keretet szabályozza. Zsír, szalonna, kikészített báránybőr ellenében vasércet hoz be a Rimamurányi Vasmű. „ A városok útépítési segélyt kének A Városok Szövetsége felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, melyben anyagi támogatást kért utak és utcák építésére, olyan városok részére, melyek nem rendelkeznek közúti bevételekkel és kövezetvám szedési joggal. A miniszter értesítette a Szövetséget, hogy nem tud segítséget nyújtani. Az Útfejlesztési Alapból sem adhat, mert az megszűnt. A megyei városok a közmunkák útján már különben is kapnak segítséget. A Városok Szövetsége, Szendfi Károly polgármester elnöklete mellett tartott közgyűlése elhatározta, hogy újabb kérelemmel fordul a miniszterhez és a segély megadását kéri, mert az a néhány pengő, ami a közmunkaváltságból jut a megyei városoknak, oly kevés, hogy alig fedezi az átkaparók fizetését. Az újabb felterjesztés után remélik, hogy a miniszter talál megoldást és segíteni fog a városoknak, hogy utaikat rendben tarthassák.