Új Barázda, 1937. március (19. évfolyam, 10-11. szám)
1937-03-21 / 10-11. szám
1307 március 21. vasárnap: ViBoRSm A mofyy&Afö mosolya ú, vwe&aty&zd&sÁ^ A UiáUnök között kevés a kisgazda. — A lemnek átlátok, mindkettek Sok-sok fáradtsággal végzett áldozatos munka után végre megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A falu feljött Budapestre, hogy országnak, világnak bemutassa az elmúlt évben tanúsított haladását. Még a hozzánem értő is azonnal észreveszi, hogy évről-évre nagyot fejlődik a magyar mezőgazdaság seregszemléje. Határozottan jól esik látni a sok száz gyönyörű állatot, amelynek mindegyik példánya büszkesége a magyar föld szerelmesének. Aki kint jár a kiállításon, az érzi, hogy most a mi földünk küldi üzenetét a csüggedt városi embereknek, hogy legyen bizalma a jövője iránt. Optimista világnézetet hirdet a magyar föld! Nemrég még álért volt. A világgazdasági válság egész sárgaföldig gyűrte le a földművelőt. Azt hittük, vége mindennek! S íme, 1931. év utáni keserves néhány esztendő elmúlt s ha nem is derült ki teljesen felettünk a kék ég, már látjuk a napsugarat. Ez a napsugár világít rá arra az útra, amelyen járnunk kell, hogy kilábaljunk a rossz gazdasági helyzetből. De nem szabad elbizakodottnak lenni és tekintsük az eddigi kiállításokat csupán kezdetnek Iparkodjunk jobban, hogy aztán néhány év múlva, még nagyobb örömünk lehessen: a magyar mezőgazdasági kiállítás. Nem akarunk ünneprontók lenni, de úgy érezzük, hogy most van a legjobb alkalom arra, hogy a kisgazdákat, középbirtokosokat felszántsuk, hogy a következő években minél nagyobb számban legyenek a kiállítók soraiban, mert akkor tényleg az egész magyar mezőgazdaság minden rétege szerepelni fog a kiállításon. A földművelésügyi kormány pedig találjon rá fedezetet, hogy a kisbirtokosok állataikkal minden költség nélkül vehessenek részt az évenkénti seregszemlén. Március 18-án délelőtt nyitotta meg vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a kormány tagjainak, a diplomácia, társadalmi és gazdasági testületek nagyszámú képviselőinek jelenlétében a mezőgazdasági kiállítást. A kormányzót Darányi Kálmán dr. miniszterelnök és földművelésügyi miniszter, Somssich László gróf, az OMGE elnöke, vitéz Teleki Béla gróf, a rendezőbizottság elnöke és Konkoly-Thege Sándor dr., a rendezőbizottság főtitkára fogadták. A kiállítás március hó 22-ig minden nap reggel 8-tól este 8 óráig nyitva van. 600 szimmentált és pirostarka, 126 magyar, 11 maremanne és 14 borzderes marhát, 191 lovat, 990 margalica- és hússertést, valamint 670 birkát, 4 öszvért, 2 szamarat és 1 pennit, továbbá ezernél több baromfit, galambot és házinyulat, félezer kutyát, halakat és méhcsaládokat mutattak be a kiállításon. Erre a kiállításra csak a legkiválóbb tenyészetekből kerültek fel az állatok. Az igen értékes tenyészállatanyagot a legkiválóbb magyar állattenyésztőkből álló bizottságok bírálták el. A kiállítók meg lehetnek elégedve az elért árakkal. Nézzünk szét a kiállításon. Vegyük sorba az egyes csarnokokat. A Külkereskedelmi Hivatal épületében a magyar mezőgazdasági cikkek kivitelének nagyarányú emelkedéséről láthatunk rajzokat. A szakoktatási tanintézetek csarnokában a keszthelyi gazdasági akadémia a jó trágyakezelést mutatja be. Itt szemléltető képek mutatják be, hogy a gazdának milyen hasznot biztosít, ha szakszerűen kezeli az istállótrágyát Kis munkatöbblettel épített trágyatelep nélkül is nagy eredményt lehet elérni. Dicséretet érdemelnek a keszthelyi „praxik“ . A pápai mezőgazdasági szakiskola kiállítása érdekes és tanulságos. A székesfehérvári gazdasági iskola a helyes vetésforgó és az eddig rosszul kihasznált domboldalak gazdaságos felhasználását mutatja be. A szarvasi Tessedik Sámuelről elnevezett középfokú gazdasági tanintézet a besztercei szilvatermesztést tárja szemünk elé, a faiskolai csemeteneveléstől kezdve egészen a telepítés, ápolás, gyümölcsszedés és az értékesítés különböző szakaszain keresztül. Oktató jellegű bemutatót is készítettek az öntözés különféle módjairól. Miután ez az intézet az ország egyetlen olyan szakiskolája, ahol az 500 holdas gazdaság több mint negyedrésze öntözhető. Először 8 holdon bolgár rendszerű öntözőtelepük volt, majd 10 holdas gyümölcsösüket is öntözték. Míg végre tavaly 108 holdon állítottak fel kísérleti öntözőtelepet. Ebben az évben pedig 17 holdas rizstermesztő telepet létesítenek. Az intézet növendékei közül kerülnek ki azok a tanulók, akik a nagy szaktudást képviselő öntözéses gazdálkodási módszerek apostolai lesznek az életben. A szarvasi tanintézet tanári kara és növendékei fáradtságot nem kimélve dolgoztak és az eredmény oly csodálatos, hogy érte a magyar földművelők nevében köszönetünket fejezzük ki. A nagykőrösi téli gazdasági iskola a paradicsomtermesztés helyes módjait mutatja be. Nagyszerű rajzokon láthatjuk, hogy milyen arányokban emelkedett a paradicsomtermesztés hazánkban és a kivitel hova irányul. Az iskola igazgatójának kezét innen a távolból szorítjuk meg és kérjük, hogy munkálkodjék továbbra is ilyen nagy erővel a földművesek kiképzésén. A csermajori szakiskola a burgonyatermesztés kérdéseivel foglakozik. Külön csarnokban kapott helyet az Országos Mezőgazdasági Kamara. Mindenkinek okulására szolgálnak az itt látottak. A halászati pavillon a hazai halféleségeket szemlélteti. Az államerdészet csarnokában pedig a fatelepítés propagandáját láthatjuk. A Zöldmező mozgalom gyönyörű képeken közli a látogatókkal, hogy mit jelent az, hogyha a hazai rét- és legelőterületeket mesterségesen javítjuk. A Futura házában megnézhetjük, hogy milyen eredményesen működik ez az intézmény a magyar mezőgazdaság szolgálatában. Végül minden köszönetünk azoknak a kisgazdáknak szól, akik Egyed községből (Sopron megye) Rábacsanakról, Mihályiból, Lajoskomáromból, Szentetornyáról, Pusztaföldvárról, Orosházáról, Püspökhatvanból, Alsópüspökhatvanból, Hódmezővásárhelyről, Nagykőrösről, Kunágotáról, Ludányból, Szécsényből, Tarnabódról felhozták állataikat a mezőgazdasági kiállításra. A somogy-, tolva- és baranyamegyei kisgazdák állattenyésztése beszédes tanúbizonysága, annak, hogy a kisgazda is tud eredményesen dolgozni. Ezek az itt felsorolt kisgazdák megérdemelnék, hogy neveiket márványtáblára véssék. Ilyen gazdákra van szükségünk! A gazdák kapják továbbra is a kiviteli engedélyeket Ez a rendszer szolgálja legjobban a mezőgazdaság és a kereskedelem érdekeit Az élet folyton fejlődik, nincs megállás Ezért a merev kontingens rendszer nem tartható fenn A közelmúltban, mint az Új Barázda is hírül adta, Kunder Antal, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, bejelentette, hogy a jövőben a gazdáknak juttatja az összes kiviteli engedélyeket. Ezzel azt akarja a Külkereskedelmi Hivatal elérni, hogy a termények vásárlásánál egészséges versengés induljon meg. Az a cég, aki jobb árakat fizet, több árut vásárolhat és ennélfogva többet is exportálhat. A gazda ennél a versenynél csak nyerhet, mert az árak feltétlenül jobbak lesznek. Csodálatosképpen ennek az új rendszernek igen sok ellenzője akad, éppen azoknak a soraiból, akik eddig a szabadkereskedelmet hirdették. Azonban a szabadkereskedelem nem jelentheti azt, hogy csak egyes cégek kapjanak kiviteli részesedést, hanem épp azt célozza, hogy mindenki, tehát az újabb cégek is vihessenek ki terményt az országból. A régi kontingentálásnál megmerevedett az egész állapot, pedig az évek hosszú sora alatt sok új cég keletkezett. Ezek is élni akarnak. Sajátságos módon nem a kereskedői testületek követelték a változást, hanem a Külkereskedelmi Hivatal sietett ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére. Az élet nem áll meg sohasem, hanem folytonos mozgásban van. Ezért ez az új rendszer mindkét fél — a mezőgazdák és kereskedők — érdekében, jó szolgálatot fog tenni. A kormányzat tartson ki szilárdan e megoldás mellett és az illetéktelen beavatkozásokat utasítsa vissza. Megszűnik a szudáni fű és csibehur németországi kivitele A németekkel folytatott tárgyalások alkalmával német részről az a közlés történt, hogy a német takarmánytermelési viszonyoknak a szudáni fű és csibehur az újabb kísérletek szerint nem felel meg. Ennélfogva már előre is közölték a magyar érdekeltekkel, hogy 1936 után szudáni fűmagot és csibehúrt, kivéve a szerződéses termelés keretében esetleg kiszállítandó tételeket, nem szándékoznak átvenni. Ezen közlményre nyomatékosan felhívjuk a gazdaközönség figyelmét, mert mindkét cikk külföldi elhelyezése eddig csaknem kizárólag a német piacra történt, más importországok csak igen csekély mértékben érdeklődnek ezen cikkek iránt és így a jövőben elérhető árak valószínűleg igen kedvezőtlenek lesznek. A vetéselőirányzatnál tehát ezen körülményre fokozott figyelem fordítandó. Szezon utáni olcsó rádiók árusítása!! Készpénz! ! Részlet! ! Speciális rádiójavító műhely radioképze Központ, IX . Ráday utca 8.