Új Barázda, 1938. január (20. évfolyam, 1-5. szám)

1938-01-02 / 1. szám

4 A száj- és körömfájás tovább pusztít a nyugati országokban Németországban most tették közzé a hivatalos jelentést a száj- és körömfáj­ás járvány december első felében végzett pusztításáról s ebből a jelentésből kitűnik, hogy e két hét alatt további 52 száza­lékkal terjedt a járvány. Igaz, hogy november hó 15-től decem­ber 1-ig 64 százalékkal terjedt a ragály, a terjedés üteme tehát va­lamivel lassabbodott. 689 község­re, összesen 9268 gazdasággal, terjedt át újabban a betegség. A régieket is hosszászámítva, 885 községben pusztít a ragály, 17.578 gazdasággal. A legerősebben to­vábbra is Baden és Poroszország alsórajnai vidéke fertőzött. A helyzetet most mindenesetre a terjedés ütemének némi lassúb­bodása alapján valamivel kedve­zőbben ítélik meg és remélik, hogy a ragályt sikerült megfékezni. Angliában a pusztító járvány egyre veszedelmesebb arányokat ölt. A járvány tovaterjedését nem tudták megakadályozni és hétfőn már a windsori királyi kastély közvetlen közelében is egy járvá­nyos megbetegedést állapítottak meg. A járvány terjedésének meg­akadályozása miatt a windsori királyi kastély közelében egy gazdaságban ötven állatot megöl­tek és elégettek. Az állattenyésztés nagyban csökkenhet a jövőben, ha a magyarországi szántóföldi megművelés alatt álló területek továbbra is növekedni fognak a legelők és a kaszálók terhére. A hivatalos statisztikai adatok sze­rint a válságos évek alatt tényleg bekövetkezett az, hogy a szántó­földek területe megnövekedett. Magyarországon eddig is kevés volt a rét és a legelő, ha még ezt a keveset is csökkentjük, ez ka­tasztrofális következményekkel járhat az állattenyésztésre. A Zöldmezőmozgalmat még széle­sebb keretek között kellene ismer­tetni és a gazdákat rávenni, hogy mesterséges legelőket és kaszáló­kat létesítsenek. Az állattenyész­tés háttérbe szorítása visszahat az egész gazdálkodásra, a föld termőerejének fenntartására. A túlzott gabonatermesztés nem fe­lel meg a mezőgazdaság érdeké­nek. Okszerű termelés legelső­sorban a talajerő fenntartására, annak pótlására törekszik. Csak műtrágyázás nem felel meg. Az istállótrágyát egyelőre nem pó­tolja semmi sem. Munkaszerető, jóirású gazda­sági cselédet kisebb dunántúli gazdaságba áprilisra keresünk. Ajánlatokat: „Viker“, Buda­pest, Szemere ucca 19. DÍJ BARÁZDA 1938 január 2. Védjük meg a kisbérlőket! Különleges védőintézkedések a kis- és törpebérlőkért. — Miért szükségesek a különleges intézkedések ? A gazdasági életben létrejött szerződéseket a két fél szabad akarata alapján létrejött ügylet­nek tekintik általában. A kisbér­letek szerződéskötésénél azonban a kisbérlők kényszerhelyzetben vannak, mert az ilyen bérlet tu­lajdonképpen nem üzleti vállal­kozás, hanem kis-, illetve törpe­bérlet útján igyekszik a maga, valamint családtagjai számára egész évre szóló munkaalkalmat biztosítani és ugyanakkor jelenti a bérlet a kisbérlő és családtagjai számára a lakhatási alkalmat. A kisbérlő különösen a szerződések megújításakor rendszerint az előtt a választás előtt áll, hogy vagy el­veszíti a fenti primitív életmódot biztosító lehetőségeket, vagy pe­dig megfizeti a bérbeadó által rendszerint a kényszerhelyzet ki­használására irányuló és az ese­tek legnagyobb részében túlzottan magas haszonbérkövetelést. Ép­pen ezért szükséges, hogy az ilyen kényszerhelyzet keretében szüle­tett szerződési viszony létrejövé­­sekor az államhatalom a gyen­gébb felet, a kisbérlőt megvédje. Milyen eszközökkel védhetők meg a kisbérlők érdekei? A vállalt túlzott haszonbérek ellen csakis olyan általános in­tézkedésekkel védheti meg az ál­lamhatalom a kisegzisztenciákat, hogy általános intézkedésekkel megállapítja a bérbevett földnek legmagasabb haszonértékét. A haszonérték, vagyis a haszonbér felső határának alapjául a föld kataszteri tiszta jövedelme szol­gálhat. paprikakertészeti kishaszonbérle­­tek, amelyeknél a haszonbér a ka­taszteri tiszta jövedelemnek öt­szörösére volna korlátozandó. Általános tilalmak a) Az 50 holdon aluli kisbérle­teket nyilvános szóbeli árlejtésen ne lehessen bérbeadni. b) Naturáliáknak 2 km távol­ságról naponta vagy hetenként rendszeresen a bérbeadó részére való szállítására vonatkozó kikö­tések érvénytelenek. Haszonbérleti időtartam, mely a fenti három kategóriájú kisbérletnél 4 esztendőnél kisebb időtartamra nem köthető. A haszonbér legmagasabb mértékének megállapítása: I. kategória: Túlnyomórészt mezőgazdasági művelésre beren­dezett, 50 holdon aluli kisbérlet. Ezeknél a haszonbérösszeg leg­nagyobb mértéke a bérben birt birtok kataszteri tiszta jövedel­mének háromszorosában volna megállapítandó és az így kiszámí­tott haszonbéri összegbe volná­nak betudandók a bérlők által vál­lalt naturáliák ellenértékének, valamint az átvállalt közterhek címén fizetett összege is. II. kategória: Konyha- és vi­rágkertészeti bérletek. Ilyenek­nek tekintendők az öntözési és me­legágy­ berendezéssel bíró mező­­gazdasági területek, melyekre nézve a fizetendő haszonbér mér­téke a kataszteri tiszta jövedelem hatszorosára volna korlátozandó. III. kategória: A hagyma- és Elemi kár esete A haszonbérlőt ért elemi kár címén az adókincstár által nyúj­tott adótörlés még akkor is a ha­szonbérlőt illeti, ha a közterheket a haszonbérbeadó közvetlenül vi­seli. „Egyeztető Bizottságok 44 működése a) A kerületi egyeztető bizott­ságok felhívást intéznek a köz­ségi jegyzőhöz, hogy a községben kidobolás útján tegye közhírré, hogy mindazok az 50 holdon aluli kisbérlők, akik a megállapított haszonbért magukra nézve sérel­mesnek, vagy elviselhetetlennek tekintik, a bérbeadó nevének és lakhelyének megnevezésével je­lentsék be azt a községi elöljáró­ságnál. b) A jegyző a jegyzékbe fog­lalt adatokat felterjeszti az egyeztető bizottsághoz és az egyeztető bizottság a jegyzékben foglalt bérbeadókat, valamint kis­bérlőket értesíti, hogy panaszaik elintézésére mely időpontban száll ki az illető községbe. c) Az egyeztető bizottság a megjelent felek között igyekszik a méltányosságnak megfelelő megállapodást létesíteni. Abban az esetben azonban, ha a fentebb felsorolt és a haszonbér legmaga­sabb mértékét megállapító törvé­nyes rendelkezések már életbe­léptettek, az egyeztető bizottság jogosult a haszonbéreket jogerő­sen a törvényes rendelkezések­nek megfelelő mértékre leszállí­tani és az egyeztető bizottság ezen határozata ellen a bérbeadó jogo­sult ugyan az illetékes járásbíró­sághoz fellebbezni, de a fellebbezés csak birtokon kívül történhetik, vagyis a per befej­eztéig a kisbérlő csakis az egyeztető bizottság ál­ tal megállapított haszonbért kö­teles fizetni. A kisbérlők jelenlegi szomorú sorsán okvetlen enyhíteni kellene, annál is inkább, mert az ország 10,5 milió holdnyi mezőgazdasági területéből 2,7 millió holdon van bérleti gazdálkodás és ennek a te­rületnek nyolctized része a kisbér­lők kezén van. Jól tudjuk, nehéz a földművelés­ügyi kormány helyzete. Azonban az ország érdekében áll, hogy a kisbérlőkön segítsünk. Ez a föld­művelő réteg dolgos, takarékos. A szájától vonja el a leg­jobb falatot, csakhogy eleget tehessen kötelezettségének. Ter­mészetes, a haszonbérbe birt földért méltányos bért fizet­ni kell, azonban a kisbérlő ki­­uzsorázása megbosszulja magát. Ezt az állapotot okvetlen meg kell szüntetni. A bérbeadó a megfelelő bérösszeget kapja meg, de a kis­bérlő is élhessen emberi életet. A földművelésügyi miniszter ke­zében van a megoldási lehetőség. Minél előbb rendet kellene terem­teni ebben az égető kérdésben! A jegyzői kar gazdasági szakképzettsége A Tisza jobbparti Mezőgazda­­sági Kamara felterjesztésben kérte a kormányzatot, hogy a jegyzőképzésre szánt időt egy év­vel hosszabbítsa meg s ezalatt egyrészt egy gazdasági szaktan­­folyam keretében megfelelő el­méleti és gyakorlati mezőgazda­­sági szakismeretek megszerzé­sét, másrészt két fontos nemzet­közi nyelvnek és pedig a német­nek és angolnak a megismerését tegye lehetővé a jegyző­jelöltek számára. A jegyző legtöbb községben egy személyben gazda, akinek egyéni jóléte sokban függ attól, hogy illetményföldjén mint tud gaz­dálkodni. Az egyéves mezőgazda­­sági szaktanfolyam a gazdálkodó jegyző segítségére lesz. A mezőgazdasági közérdek szempontjából is rendkívül kívá­natos a jegyző gazdasági szakkép­zettsége, mert ily módon az eddi­ginél tökéletesebben betölte­­nék a jegyzők azt a szerepet, amelyet a magyar mezőgazda­­sági törvényes érdekképvisele­tekről szóló törvény a falu jegy­zőjének szánt. Saját gazdaságuk sok esetben követésreméltó irá­nyításán keresztül nemcsak köz­­igazgatási, hanem gazdasági té­ren is vezető szerephez jutva, na­gyobb tekintélyt szereznének s a falusi népesség, valamint az in­telligencia között annyira kívá­natos kölcsönös bizalom és össz­hang kiépítésén az eddiginél sok­kal nagyobb súllyal és eredmény­nyel fáradozhatnának. A két világnyelv ismeretének megszerzési lehetősége hathatós mértékben alkalmas növelni a jegyzői kar értékét.

Next