Új Barázda, 1938. január (20. évfolyam, 1-5. szám)
1938-01-02 / 1. szám
4 A száj- és körömfájás tovább pusztít a nyugati országokban Németországban most tették közzé a hivatalos jelentést a száj- és körömfájás járvány december első felében végzett pusztításáról s ebből a jelentésből kitűnik, hogy e két hét alatt további 52 százalékkal terjedt a járvány. Igaz, hogy november hó 15-től december 1-ig 64 százalékkal terjedt a ragály, a terjedés üteme tehát valamivel lassabbodott. 689 községre, összesen 9268 gazdasággal, terjedt át újabban a betegség. A régieket is hosszászámítva, 885 községben pusztít a ragály, 17.578 gazdasággal. A legerősebben továbbra is Baden és Poroszország alsórajnai vidéke fertőzött. A helyzetet most mindenesetre a terjedés ütemének némi lassúbbodása alapján valamivel kedvezőbben ítélik meg és remélik, hogy a ragályt sikerült megfékezni. Angliában a pusztító járvány egyre veszedelmesebb arányokat ölt. A járvány tovaterjedését nem tudták megakadályozni és hétfőn már a windsori királyi kastély közvetlen közelében is egy járványos megbetegedést állapítottak meg. A járvány terjedésének megakadályozása miatt a windsori királyi kastély közelében egy gazdaságban ötven állatot megöltek és elégettek. Az állattenyésztés nagyban csökkenhet a jövőben, ha a magyarországi szántóföldi megművelés alatt álló területek továbbra is növekedni fognak a legelők és a kaszálók terhére. A hivatalos statisztikai adatok szerint a válságos évek alatt tényleg bekövetkezett az, hogy a szántóföldek területe megnövekedett. Magyarországon eddig is kevés volt a rét és a legelő, ha még ezt a keveset is csökkentjük, ez katasztrofális következményekkel járhat az állattenyésztésre. A Zöldmezőmozgalmat még szélesebb keretek között kellene ismertetni és a gazdákat rávenni, hogy mesterséges legelőket és kaszálókat létesítsenek. Az állattenyésztés háttérbe szorítása visszahat az egész gazdálkodásra, a föld termőerejének fenntartására. A túlzott gabonatermesztés nem felel meg a mezőgazdaság érdekének. Okszerű termelés legelsősorban a talajerő fenntartására, annak pótlására törekszik. Csak műtrágyázás nem felel meg. Az istállótrágyát egyelőre nem pótolja semmi sem. Munkaszerető, jóirású gazdasági cselédet kisebb dunántúli gazdaságba áprilisra keresünk. Ajánlatokat: „Viker“, Budapest, Szemere ucca 19. DÍJ BARÁZDA 1938 január 2. Védjük meg a kisbérlőket! Különleges védőintézkedések a kis- és törpebérlőkért. — Miért szükségesek a különleges intézkedések ? A gazdasági életben létrejött szerződéseket a két fél szabad akarata alapján létrejött ügyletnek tekintik általában. A kisbérletek szerződéskötésénél azonban a kisbérlők kényszerhelyzetben vannak, mert az ilyen bérlet tulajdonképpen nem üzleti vállalkozás, hanem kis-, illetve törpebérlet útján igyekszik a maga, valamint családtagjai számára egész évre szóló munkaalkalmat biztosítani és ugyanakkor jelenti a bérlet a kisbérlő és családtagjai számára a lakhatási alkalmat. A kisbérlő különösen a szerződések megújításakor rendszerint az előtt a választás előtt áll, hogy vagy elveszíti a fenti primitív életmódot biztosító lehetőségeket, vagy pedig megfizeti a bérbeadó által rendszerint a kényszerhelyzet kihasználására irányuló és az esetek legnagyobb részében túlzottan magas haszonbérkövetelést. Éppen ezért szükséges, hogy az ilyen kényszerhelyzet keretében született szerződési viszony létrejövésekor az államhatalom a gyengébb felet, a kisbérlőt megvédje. Milyen eszközökkel védhetők meg a kisbérlők érdekei? A vállalt túlzott haszonbérek ellen csakis olyan általános intézkedésekkel védheti meg az államhatalom a kisegzisztenciákat, hogy általános intézkedésekkel megállapítja a bérbevett földnek legmagasabb haszonértékét. A haszonérték, vagyis a haszonbér felső határának alapjául a föld kataszteri tiszta jövedelme szolgálhat. paprikakertészeti kishaszonbérletek, amelyeknél a haszonbér a kataszteri tiszta jövedelemnek ötszörösére volna korlátozandó. Általános tilalmak a) Az 50 holdon aluli kisbérleteket nyilvános szóbeli árlejtésen ne lehessen bérbeadni. b) Naturáliáknak 2 km távolságról naponta vagy hetenként rendszeresen a bérbeadó részére való szállítására vonatkozó kikötések érvénytelenek. Haszonbérleti időtartam, mely a fenti három kategóriájú kisbérletnél 4 esztendőnél kisebb időtartamra nem köthető. A haszonbér legmagasabb mértékének megállapítása: I. kategória: Túlnyomórészt mezőgazdasági művelésre berendezett, 50 holdon aluli kisbérlet. Ezeknél a haszonbérösszeg legnagyobb mértéke a bérben birt birtok kataszteri tiszta jövedelmének háromszorosában volna megállapítandó és az így kiszámított haszonbéri összegbe volnának betudandók a bérlők által vállalt naturáliák ellenértékének, valamint az átvállalt közterhek címén fizetett összege is. II. kategória: Konyha- és virágkertészeti bérletek. Ilyeneknek tekintendők az öntözési és melegágy berendezéssel bíró mezőgazdasági területek, melyekre nézve a fizetendő haszonbér mértéke a kataszteri tiszta jövedelem hatszorosára volna korlátozandó. III. kategória: A hagyma- és Elemi kár esete A haszonbérlőt ért elemi kár címén az adókincstár által nyújtott adótörlés még akkor is a haszonbérlőt illeti, ha a közterheket a haszonbérbeadó közvetlenül viseli. „Egyeztető Bizottságok 44 működése a) A kerületi egyeztető bizottságok felhívást intéznek a községi jegyzőhöz, hogy a községben kidobolás útján tegye közhírré, hogy mindazok az 50 holdon aluli kisbérlők, akik a megállapított haszonbért magukra nézve sérelmesnek, vagy elviselhetetlennek tekintik, a bérbeadó nevének és lakhelyének megnevezésével jelentsék be azt a községi elöljáróságnál. b) A jegyző a jegyzékbe foglalt adatokat felterjeszti az egyeztető bizottsághoz és az egyeztető bizottság a jegyzékben foglalt bérbeadókat, valamint kisbérlőket értesíti, hogy panaszaik elintézésére mely időpontban száll ki az illető községbe. c) Az egyeztető bizottság a megjelent felek között igyekszik a méltányosságnak megfelelő megállapodást létesíteni. Abban az esetben azonban, ha a fentebb felsorolt és a haszonbér legmagasabb mértékét megállapító törvényes rendelkezések már életbeléptettek, az egyeztető bizottság jogosult a haszonbéreket jogerősen a törvényes rendelkezéseknek megfelelő mértékre leszállítani és az egyeztető bizottság ezen határozata ellen a bérbeadó jogosult ugyan az illetékes járásbírósághoz fellebbezni, de a fellebbezés csak birtokon kívül történhetik, vagyis a per befejeztéig a kisbérlő csakis az egyeztető bizottság ál tal megállapított haszonbért köteles fizetni. A kisbérlők jelenlegi szomorú sorsán okvetlen enyhíteni kellene, annál is inkább, mert az ország 10,5 milió holdnyi mezőgazdasági területéből 2,7 millió holdon van bérleti gazdálkodás és ennek a területnek nyolctized része a kisbérlők kezén van. Jól tudjuk, nehéz a földművelésügyi kormány helyzete. Azonban az ország érdekében áll, hogy a kisbérlőkön segítsünk. Ez a földművelő réteg dolgos, takarékos. A szájától vonja el a legjobb falatot, csakhogy eleget tehessen kötelezettségének. Természetes, a haszonbérbe birt földért méltányos bért fizetni kell, azonban a kisbérlő kiuzsorázása megbosszulja magát. Ezt az állapotot okvetlen meg kell szüntetni. A bérbeadó a megfelelő bérösszeget kapja meg, de a kisbérlő is élhessen emberi életet. A földművelésügyi miniszter kezében van a megoldási lehetőség. Minél előbb rendet kellene teremteni ebben az égető kérdésben! A jegyzői kar gazdasági szakképzettsége A Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara felterjesztésben kérte a kormányzatot, hogy a jegyzőképzésre szánt időt egy évvel hosszabbítsa meg s ezalatt egyrészt egy gazdasági szaktanfolyam keretében megfelelő elméleti és gyakorlati mezőgazdasági szakismeretek megszerzését, másrészt két fontos nemzetközi nyelvnek és pedig a németnek és angolnak a megismerését tegye lehetővé a jegyzőjelöltek számára. A jegyző legtöbb községben egy személyben gazda, akinek egyéni jóléte sokban függ attól, hogy illetményföldjén mint tud gazdálkodni. Az egyéves mezőgazdasági szaktanfolyam a gazdálkodó jegyző segítségére lesz. A mezőgazdasági közérdek szempontjából is rendkívül kívánatos a jegyző gazdasági szakképzettsége, mert ily módon az eddiginél tökéletesebben betöltenék a jegyzők azt a szerepet, amelyet a magyar mezőgazdasági törvényes érdekképviseletekről szóló törvény a falu jegyzőjének szánt. Saját gazdaságuk sok esetben követésreméltó irányításán keresztül nemcsak közigazgatási, hanem gazdasági téren is vezető szerephez jutva, nagyobb tekintélyt szereznének s a falusi népesség, valamint az intelligencia között annyira kívánatos kölcsönös bizalom és összhang kiépítésén az eddiginél sokkal nagyobb súllyal és eredménynyel fáradozhatnának. A két világnyelv ismeretének megszerzési lehetősége hathatós mértékben alkalmas növelni a jegyzői kar értékét.