Új Barázda, 1938. július (20. évfolyam, 27-31. szám)
1938-07-03 / 27. szám
2 a fuvarkedvezmény, akárhonnan szállítják is. Budapest az ország egyik legnagyobb felvevő piaca, de ott súlyos vámokkal és illetékekkel terhelik meg a mezőgazdasági terményeket és állatokat. Ebben a kérdésben eljárunk majd a fővárosnál. A műtrágya árát leszállítjuk, mert a földben lévő őserővel spórolni kell. A mezőgazdasági szakoktatást fejlesztjük, a téli gazdasági tanfolyamok számát emelni fogjuk. Az alföldi öntözés megvalósítására a kormány külön hivatalt létesít. — A gazdatársadalom eléggé széthúzó volt — fejezte be Sztranyavszky miniszter beszédét — de most már meg kell éreznie, hogy össze kell tartania, hogy egy uton kell haladnia, mert azonos céljai vannak. A gyűlés után Imrédy miniszterelnök és kísérete az összegyűlt gazdák között sétált és fogadta a megyék és járások küldöttségeit, akikkel hosszasan elbeszélgetett. A miniszterelnöknek ez a cselekedete valóban népi volt, mert ilyen közvetlen közelről még egy miniszterelnök sem járt a nép között. A fontos csak az, hogy kormányzati cselekedete is népi legyen. Mindenki nézze meg adóivét! Most van az ideje annak, hogy az adóiveket kikézbesítik a gazdáknak. Nézze meg jól az adóivet minden gazda, mert megláthatja, hogy emelték-e az adóját, vagy csökkentették. A múlt évi adóivét nézze meg és azzal hasonlítsa össze az ideit. Ha valaki úgy találja, hogy több adót, vagy helytelenül vetettek ki rá adót, az azonnal, de 15 napon belül feltétlenül menjen el a községházára és a vezető jegyzőnek mondja el panaszát. A Külkereskedelmi Hivatalban igazgatói, aligazgatói és más előléptetések Július elsejével Hessenstein Sándor gróf és Vásárhelyi L. Jenő h. igazgatókat igazgatókká, aligazgatókká: Kemény János dr.-t, Konkoly-Thege Györgyöt, Marinovich László dr.-t és Garay Jánost nevezték ki. Ezenkívül még sok a Külkereskedelmi Hivatalban kiváló minősítésű tisztviselő lépett elő. A kormányzó Splényi István báró és Héder János dr. igazgatóknak a közgazdaság és a külkereskedelem terén valóban érdemes munkásságukért a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Ez a két címadományozás osztatlan örömet és megelégedést váltott ki úgy a mezőgazdasági, mint a kereskedelmi világban. ÚJ BARÁZDA 1938 július 3. A búzakérdés Az idei búzatermés általában tanui. Pedig minden milyen egyjónak, de sok államban kiválónak szerű lenne, csak tényleg elég hátigérkezik. Az ember azt hihetné, jók lennének a kormányok, hogy hogy az emberiség örülhetne en- a logikus ész elvéhez visszatérjenek a hírnek, de nem úgy vannek. Rendes belső piacrendezéssel Franciaországban most arról ír és politikamentes külkereskedelmi nak, hogy a búzatermés egy ré- intézkedésekkel mindent meg resz és meg kellene semmisíteni, lehetne oldani, hogy a búza piaci árát rontsa. A demokrata államban azonban Amerikában arról vitatkoznak, sem a termelő, sem a fogyasztó az, hogy jó lenne a belső búzapiacot aki a főszerepet játsza, hanem a szabályozni, az árakat valahogyan kettőn hozó gabonakereskedelem, fixírozni és a gabonatőzsdék elé- amelynek ügyesen sikerült a terrelátható játékát valahogyan elmelő és fogyasztó közé ülni, hogy lensúlyozni. A német példára utal- munkanélkül milliók munkájának nak, de persze távolról sem mer- gyümölcsét egyszerűen letarolja, nem a szabadkereskedelem elvéhez Ezért nincs célszerű elosztás, hozzányúlni. Márpedig hiába ezért nincsen értékesítési lehetőminden, árstabilizáció és gabonaség, ezért alacsonyak az árak a tőzsde, két ellentétes fogalom, termelőnél, míg másrészt ez az Vagy az egyik, vagy a másik, oka annak, hogy a világon még ugyanakkor csak az a sajnálatos, éhen pusztulnak, hogy a világon léteznek milliók. Szaknyelven ezt az állapotot „a akiknek nem jut Isten áldásából szabad erők játékának” hívják, és derék mezőgazdák munkájának de ebben a „játékban” mindig gyümölcséből, mert a gabona csak egész bizonyos körök vesznek potentátok inkább meg fogják részt. Mi lenne várjon, ha egyszer semmisíteni a felesleges készlete- a termelők is játszanának? Két, semmint az éhezőknek jut- BMF A mezőgazdaság az egész népé! Darré miniszter azt mondotta: sokat határozott ebben a fejlődés-nem lehet egészséges parasztben. A hiányzó nyersanyagok solypolitikát követni és a közgazdaság tan a sör minősége mind rosszabb valamennyi ágazatában működő lett és a lakosság jó része lesz aközéposztályról megfeledkezni.” kott a sörivásról. Ma a német sör Ezzel azt akarta kifejteni, hogy a ipar csak kb. 60 százalékos aránymezőgazdasági termelés, az árakban használja ki a kapacitását, szabályozása és a belföldi piac ami abból is látszik, hogy 1913 rendezése csak akkor valósíthatóbbán fejenként 102 liter sört ivott meg igazán, ha a gazdaság nem a lakosság, míg 1920-ban a focsak mamut iparvállalatokból áll,gyasztás alig érte el a 37,8 litert hanem egy egészséges ipari kör személyenként, jelenleg megint széposztályból került emelni a fogyasztást, de ez A német sörgyártás egyike mért mindig csak kb. 60 literes azoknak a gazdasági területeknek, fejátlagon áll. Jelenleg kb. 4400 amelyre a fenti mondat különösen a s°r gyárak száma, tekintet nélkülik. Az egész sörgyártás kb. 2-3 kül azoknak teljesítőképességére, milliárd márka tőkével dolgozik. A sörfogyasztás fejlődése ellenben Ennek az aránylag igen magas tő-kérdésessé teszi a német középkének mindig vannak koncentrá- üzemek megmentését, ugyanis a ciós törekvései, amelyek végered- sörfogyasztó rendszerint a messzi ményben abban találják kifejező városokból származó sört kívánja, süket, hogy a közepes és kis üzemet magával hozza a sörnek hoszmeket egyszerűen elnyelik. A tőké szabb szállítását, a vele járó kertnek határtalan érvényesülése a ségekkel. Természetes, hogy a sörgyártásban, a múltban tényleg naptőkével felszerelt gyárak odavezetett, hogy egy csomó közel könnyebben versenyezhetnek a képés és egészséges üzemet tönkre zeles és kis üzemekkel, dacára tett. Erre egy példa: 1882-ben a annak, hogy a sörárak szabályozva német birodalomban összesen vannak. 18.500 sörgyár és üzem létezett. A német élelmezési rend, vagyis az igen hatalmas tőkeinvázió foly a Reichsnahrstand, most azzal a tán ezek száma 1925-ig már csak tervvel foglalkozik, hogy a sör 5100-ra esett. Más szóval, 43 év piacot éppúgy rendezze, mint ahoelegendő volt ahhoz, hogy a sörgyár annak idején rendezte a tejgyárak száma 13.400-al csökken piacot. Arra akar kilyukadni, jön. Pedig a minőségi termelésnek hogy az egyes sörfogyasztó vidén sörgyártásban nem az óriási kék, elsősorban a saját környékeiüzem, hanem a jó közepes üzemben dolgozó sörgyárak termékét az alapja. A világháború persze fogyasszák. Vitéz Rátz Jenő honvédelmi minisztert kérte fel az abádszalóki választókerület népe, hogy fogadja el a kerület képviselőjelöltségét. Ez a választókerület mindig jól választotta meg képviselőjét. Most is vitéz Rátz Jenő honvédelmi miniszterben gerinces, jó magyar embert kértek fel, hogy ezt az izig-vérig magyar választókerületet képviselje majd az ország házában. Rátz Jenőt nem kell senkinek bemutatni. Mégis jó lesz mindenkinek megjegyezni, hogy Rátz Jenő honvédelmi miniszter törhetetlen akaraterővel hirdette és dolgozott azért, hogy a magyar nemzet hadserege, a kitűnő honvédség a legkorszerűbb hadifelszereléssel álljon mindenkor készen, hogy határainkat megvédhesse a bárhonnan jövő támadással szemben. Sok évi munkájának eredménye az, hogy a legnagyobb áldozatok árán, de mégis felszereljük a honvédséget a legkorszerűbb harcieszközökkel. Ne feledje el senki sem, hogy békésen csak úgy tud egy ország dolgozni és fejlődni, ha jól felszerelt hadserege van. Régi mondás, de igaz: Ha békét akarsz, készülj a háborúra! A felkészültség még nem jelent háborút, de mindenkire megnyugtató tudat, hogy kitűnő hadsereg védi a békés polgárságot! Rátz Jenő katonaember, becsületes, puritán, akinek nincsenek mellékútjai, hanem célegyenesen halad és megy előre, akadályt nem ismerve. Ilyen talpig becsületes, meg nem alkuvó férfira szükség van a képviselőházban! Nem ígér aranyhegyeket, sem földosztást, sem állást, hanem azt mondja, hogy meg akarja védeni ennek a meggyötört Magyarországnak határait. Ezt azután be is tartja! A mai nehéz időkben az abádszalóki választókerület népe ne hallgasson semmiféle szirénhangokra, hanem figyeljen a komoly férfi becsületes szavára és ha itt lesz a szavazás ideje, adja le szavazatát vitéz Rátz Jenő honvédelmi miniszterre, akire minden magyar csak becsüléssel nézhet! Ne szakadjon szét pártokra ez a választókerület és egységesen szavazzon Rátz Jenőre! A Magyar Gabonakereskedelmi rt. új vezérigazgatója Rokonszenvvel fogadta a gazdasági világ azt a hírt, hogy Glatz János dr. lesz a Magyar Gabonakereskedelmi rt. vezérigazgatója. Eddigi munkásságával már bebizonyította, hogy a gabonakereskedelemben hozzáértéssel intézte az ügyeket.