Új Barázda, 1938. július (20. évfolyam, 27-31. szám)

1938-07-03 / 27. szám

2 a fuvarkedvezmény, akárhonnan szállítják is.­­ Budapest az ország egyik legnagyobb felvevő piaca, de ott súlyos vámokkal és illetékekkel terhelik meg a mezőgazdasági ter­ményeket és állatokat. Ebben a kérdésben eljárunk majd a fő­városnál. A műtrágya árát leszál­lítjuk, mert a földben lévő őserő­vel spórolni kell. A mezőgazdasági szakoktatást fejlesztjük, a téli gazdasági tanfolyamok számát emelni fogjuk. Az alföldi öntözés megvalósítására a kormány külön hivatalt létesít. — A gazdatársadalom eléggé széthúzó volt — fejezte be Sztra­­nyavszky miniszter beszédét — de most már meg kell éreznie, hogy össze kell tartania, hogy egy uton kell haladnia, mert azonos céljai vannak. A gyűlés után Imrédy minisz­terelnök és kísérete az összegyűlt gazdák között sétált és fogadta a megyék és járások küldöttségeit, akikkel hosszasan elbeszélgetett. A miniszterelnöknek ez a cseleke­dete valóban népi volt, mert ilyen közvetlen közelről még egy mi­niszterelnök sem járt a nép kö­zött. A fontos csak az, hogy kor­mányzati cselekedete is népi le­gyen. Mindenki nézze meg adóivét! Most van az ideje annak, hogy az adóiveket kikézbesítik a gaz­dáknak. Nézze meg jól az adóivet minden gazda, mert megláthatja, hogy emelték-e az adóját, vagy csökkentették. A múlt évi adóivét nézze meg és azzal hasonlítsa össze az ideit. Ha valaki úgy találja, hogy több adót, vagy helytelenül vetettek ki rá adót, az azonnal, de 15 napon belül feltétlenül menjen el a községházára és a vezető jegy­zőnek mondja el panaszát. A Külkereskedelmi Hiva­talban igazgatói, aligaz­gatói és más előléptetések Július elsejével Hessenstein Sándor gróf és Vásárhelyi L. Jenő h. igazgatókat igazgatókká, al­igazgatókká: Kemény János dr.-t, Konkoly-Thege Györgyöt, Marino­­vich László dr.-t és Garay Jánost nevezték ki. Ezenkívül még sok a Külkeres­kedelmi Hivatalban kiváló minősí­tésű tisztviselő lépett elő. A kormányzó Splényi István báró és Héder János dr. igazga­tóknak a közgazdaság és a kül­kereskedelem terén valóban érde­mes munkásságukért a kormány­főtanácsosi címet adományozta. Ez a két címadományozás osztat­lan örömet és megelégedést váltott ki úgy a mezőgazdasági, mint a kereskedelmi világban. ÚJ BARÁZDA 1938 július 3. A búzakérdés Az idei búzatermés általában tanui. Pedig minden milyen egy­­jónak, de sok államban kiválónak szerű lenne, csak tényleg elég hát­­igérkezik. Az ember azt hihetné, jók lennének a kormányok, hogy hogy az emberiség örülhetne en- a logikus ész elvéhez visszatérje­nek a hírnek, de nem úgy van­­nek. Rendes belső piacrendezéssel Franciaországban most arról ír­ és politikamentes külkereskedelmi nak, hogy a búzatermés egy ré- intézkedésekkel mindent meg re­­sz és meg kellene semmisíteni, le­­hetne oldani, hogy a búza piaci árát rontsa. A demokrata államban azonban Amerikában arról vitatkoznak, sem a termelő, sem a fogyasztó az, hogy jó lenne a belső búzapiacot aki a főszerepet játsza, hanem a szabályozni, az árakat valahogyan kettőn hozó gabonakereskedelem, fixírozni és a gabonatőzsdék elé- amelynek ügyesen sikerült a ter­­relátható játékát valahogyan el­­melő és fogyasztó közé ülni, hogy lensúlyozni. A német példára utal- munkanélkül milliók munkájának nak, de persze távolról sem mer- gyümölcsét egyszerűen letarolja, nem a szabadkereskedelem elvéhez Ezért nincs célszerű elosztás, hozzányúlni. Már­pedig hiába ezért nincsen értékesítési lehető­minden, árstabilizáció és gabona­­ség, ezért alacsonyak az árak a tőzsde, két ellentétes fogalom, termelőnél, míg másrészt ez az Vagy az egyik, vagy a másik, oka annak, hogy a világon még ugyanakkor csak az a sajnálatos, éhen pusztulnak, hogy a világon léteznek milliók. Szaknyelven ezt az állapotot „a akiknek nem jut Isten áldásából szabad erők játékának” hívják, és derék mezőgazdák munkájának de ebben a „játékban” mindig gyümölcséből, mert a gabona­ csak egész bizonyos körök vesznek potentátok inkább meg fogják részt. Mi lenne várjon, ha egyszer semmisíteni a felesleges készlete- a termelők is játszanának? Két, semmint az éhezőknek jut- BMF A mezőgazdaság az egész népé! Darré miniszter azt mondotta: sokat határozott ebben a fejlődés-­­nem lehet egészséges paraszt­­ben. A hiányzó nyersanyagok soly­­politikát követni és a közgazdaság tan a sör minősége mind rosszabb valamennyi ágazatában működő lett és a lakosság jó része lesz a­­középosztályról megfeledkezni.” kott a sörivásról. Ma a német sör­ Ezzel azt akarta kifejteni, hogy a ipar csak kb. 60 százalékos arány­mezőgazdasági termelés, az árak­ban használja ki a kapacitását, szabályozása és a belföldi piac ami abból is látszik, hogy 1913­ rendezése csak akkor valósíthatób­bán fejenként 102 liter sört ivott meg igazán, ha a gazdaság nem­ a lakosság, míg 1920-ban a fo­­csak mamut iparvállalatokból áll,­gyasztás alig érte el a 37,8 litert hanem egy egészséges ipari kör személyenként, jelenleg megint s­­­zéposztályból­ került emelni a fogyasztást, de ez A német sörgyártás egyike mért mindig csak kb. 60 literes azoknak a gazdasági területeknek, fejátlagon áll. Jelenleg kb. 4400 amelyre a fenti mondat különösen a s°r gyárak száma, tekintet nél­­külik. Az egész sörgyártás kb. 2-3 kül azoknak teljesítőképességére, milliárd márka tőkével dolgozik. A sörfogyasztás fejlődése ellenben Ennek az aránylag igen magas tő-­kérdésessé teszi a német közép­kének mindig vannak koncentrá- üzemek megmentését, ugyanis a ciós törekvései, amelyek végered- sörfogyasztó rendszerint a messzi ményben abban találják kifejező­ városokból származó sört kívánja, süket, hogy a közepes és kis üzem­et magával hozza a sörnek hosz­­meket egyszerűen elnyelik. A tőké­ szabb szállítását, a vele járó kert­nek határtalan érvényesülése a ségekkel. Természetes, hogy a sörgyártásban, a múltban tényleg nap­tőkével felszerelt gyárak odavezetett, hogy egy csomó közel könnyebben versenyezhetnek a ké­pés és egészséges üzemet tönkre­ zeles és kis üzemekkel, dacára tett. Erre egy példa: 1882-ben a annak, hogy a sörárak szabályozva német birodalomban összesen vannak. 18.500 sörgyár és üzem létezett. A német élelmezési rend, vagyis az igen hatalmas tőkeinvázió foly­ a Reichsnahrstand, most azzal a tán ezek száma 1925-ig már csak tervvel foglalkozik, hogy a sör­ 5100-ra esett. Más szóval, 43 év piacot éppúgy rendezze, mint aho­­elegendő volt ahhoz, hogy a sör­­gyár annak idején rendezte a tej­gyárak száma 13.400-al csökken­ piacot. Arra akar kilyukadni, jön. Pedig a minőségi termelésnek hogy az egyes sörfogyasztó vidé­­n sörgyártásban nem az óriási kék, elsősorban a saját környékei­­üzem, hanem a jó közepes üzem­ben dolgozó sörgyárak termékét az alapja. A világháború persze fogyasszák. Vitéz Rátz Jenő honvédelmi minisztert kérte fel az abádszalóki választókerület népe, hogy fogadja el a kerület képvi­selőjelöltségét. Ez a választókerület mindig jól választotta meg képviselőjét. Most is vitéz Rátz Jenő honvé­delmi miniszterben gerinces, jó magyar embert kértek fel, hogy ezt az izig-vérig magyar választó­­kerületet képviselje majd az or­szág házában. Rátz Jenőt nem kell senkinek bemutatni. Mégis jó lesz mindenkinek megjegyezni, hogy Rátz Jenő honvédelmi mi­niszter törhetetlen akaraterővel hirdette és dolgozott azért, hogy a magyar nemzet hadserege, a ki­tűnő honvédség a legkorszerűbb hadifelszereléssel álljon mindenkor készen, hogy határainkat megvéd­­hesse a bárhonnan jövő támadás­sal szemben. Sok évi munkájának eredménye az, hogy a legnagyobb áldozatok árán, de mégis felszereljük a hon­védséget a legkorszerűbb harci­eszközökkel. Ne feledje el senki sem, hogy békésen csak úgy tud egy ország dolgozni és fejlődni, ha jól felszerelt hadserege van. Régi mondás, de igaz: Ha békét akarsz, készülj a háborúra! A felkészültség még nem jelent háborút, de mindenkire megnyug­tató tudat, hogy kitűnő hadsereg védi a békés polgárságot! Rátz Jenő katonaember, becsü­letes, puritán, akinek nincsenek mellékútjai, hanem célegyenesen halad és megy előre, akadályt nem ismerve. Ilyen talpig becsületes, meg nem alkuvó férfira szükség van a képviselőházban! Nem ígér aranyhegyeket, sem földosztást, sem állást, hanem azt mondja, hogy meg akarja védeni ennek a meggyötört Magyaror­szágnak határait. Ezt azután be is tartja! A mai nehéz időkben az abád­szalóki választókerület népe ne hallgasson semmiféle szirénhan­gokra, hanem figyeljen a ko­moly férfi becsületes szavára és ha itt lesz a szavazás ideje, adja le szavazatát vitéz Rátz Jenő honvédelmi mi­niszterre, akire minden magyar csak becsüléssel nézhet! Ne szakadjon szét pártokra ez a választókerület és egységesen szavazzon Rátz Jenőre! A Magyar Gabona­­kereskedelmi rt. új vezérigazgatója Rokonszenvvel fogadta a gazda­sági világ azt a hírt, hogy Glatz János dr. lesz a Magyar Gabona­kereskedelmi r­­t. vezérigazgatója. Eddigi munkásságával már bebi­zonyította, hogy a gabonakereske­delemben hozzáértéssel intézte az ügyeket.

Next