Új Barázda, 1938. augusztus (20. évfolyam, 32-35. szám)

1938-08-07 / 32. szám

4 A lovak és öszvérek összeírása A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a lovak és öszvérek őszi összeírása és állat­orvosi vizsgálata tárgyában. A rendelet értelmében szeptember 1-étől 10-ig terjedő időközben össze kell írni minden nem állami tulajdonban lévő lovat és öszvért. Az összeírás Lóbejelentőlap — Lóvizsgálati igazolvány űrlapok kitöltése útján történik. Minden egyes lóról és öszvérről — korra való tekintet nélkül — külön űr­lapot kell a ló vagy öszvér tulaj­donosának kitöltenie. A községi elöljáróság az űrlapokból minden év szeptember hó 1-ig minden ló- és öszvértulajdonosnak annyi űr­lapot szolgáltat ki, ahány lova, illetőleg öszvére van. Az űrlapo­kat a tulajdonosok kötelesek a valóságnak megfelelően ponto­san és olvashatóan kitölteni és legkésőbb szeptember 10-ig visz­­szajuttatni ahhoz a hatósághoz, amely azt kiszolgáltatta. A ren­delet arról is intézkedik, hogy az összeírási kötelezettség alá eső lovak és öszvérek közöl azokat, amelyek az összeírás idejében legalább kétévesek, évenként, ok­tóber 1-től november 30-ig ter­jedő időközben állatorvosi vizs­gálatnak kell alávetni és a tulaj­donosok kötelesek a vizsgálati kötelezettség alá eső lovakat és öszvéreket a hatóság által meg­állapított időpontban és helyre elővezetni vagy elővezettetni. Dánia a törpebirtokok hazája Dániában 204.000 mezőgazda­­sági üzem van. Ebből igen csekély a haszonbérletek száma. A 110.000 törpebirtok mindegyike tökélete­sen biztosítja a földbirtokos meg­élhetését. A törpebirtokok átlag­nagysága: kb. 15 kat. hold. A dán mezőgazdaság 22.000 mezőgaz­dasági munkást foglalkoztat. A mezőgazdaság legnagyobb bevé­tele (88 százalék) az állattenyész­tésből és állattartásból tevődik. A mezőgazdasági termelvények leg­nagyobb részét szövetkezetek út­ján értékesítik. A gyáripar 400.000 pengőt gyűjtött a Nemzeti Repülőalapra A Gyáriparosok Országos Szö­vetsége Esztergomban tartott köz­gyűlésének határozatára a GyOSz felhívással fordult tagjaihoz. Mint értesülünk, a felhívás eredménye­képpen július végéig 372.880 P folyt be a GyOSz-hoz. Az összeget a GyOSz még nem utalta át a re­pülőakció céljára, minthogy a gyűjtés tovább folyik. IJ BARÁZDA 1938 augusztus 7. A zsizsiktelenítést szabotálja a vidéki kereskedelem? Megdöbbentő híreket kaptunk az országnak azokról a vidékei­ről, ahol a hüvelyesek termelése nagy arányokban folyik. A kor­mány az Országos Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére zsi­­zsiktelenítő telepeket létesített, hogy a zsizsikes áru miatt ha­nyatlásnak indult hüvelyesfélék kivitelét előmozdítsa. Nem tudni milyen okból, egyes vidékeken az a hír terjedt el, hogy nem érdemes a borsót, len­csét zsizsikteleníteni, úgy se fi­zetnek érte többet. Ezért a gazdák tényleg sok helyen nem viszik a zsizsiktelení­tőbe az árut és úgy adják el. Az érdekelt gazdákat feltétle­nül értesíteni kell, hogy a gabo­natőzsdén a zsizsiktelenített áru­ért mázsánként 1 pengővel többet fizetnek, mint a fertőzöttért. A földművelésügyi miniszté­rium figyelmét felhívjuk ezekre a sajnálatos esetekre. Szükséges lenne, hogy az ellenőrzést hatá­lyosabbá tegyék, mert elsőrendű gazdasági érdek, hogy csakis tiszta borsó és lencse hagyja el Magyarország területét. Fontos még a belföld szempontjából is a zsizsik kipusztítása, amelynek kártevése az utóbbi időben igen érzékeny volt. A Kiskunságban állatokkal etetik a rozsot Kormányintézkedés szabja meg a búza árát és igy ennél semmi meglepetés nem éri a gazdát. Annál nagyobb a panasz a rozs­termelő vidékeken s igy legfő­képpen a Duna-Tisza közén. A helyzetkép tényleg az, hogy a cséplés megkezdésekor még 18— 19 pengőt fizettek a rozsért, míg most az ára 13—14 pengős nívón áll. A gazdák nem akarják el­fogadni a kereskedőknek azt a felvilágosítását, hogy a rozs az­ért volt 18—19 pengő, mivel ak­kor vásárolták meg a kereskedők a kivitelre szükséges 500 vagont. Mikor ezzel a vásárlással készek voltak, vevő hiányában a rozs ára esni kezdett és elérte a mos­tani árszintet. A kereskedők azt is hangoztatják, hogy a 18—19 pengős rozsár idején a búza a 25—26 pengőt is elérte. A kunsági gazdák annyira el vannak keseredve, hogy állatok­kal etetik fel a rozsot, mivel a tengeri úgyis nagyon drága. Biztos, hogy a rozs és a búza ára között mindig volt 5—6 pen­gős különbözet s a mostani hely­zet is ezt mutatja. A kormány elsőrendű köteles­sége, hogy a rozs árát figyel­tesse nemcsak a szabad piacon, hanem fent a gabonatőzsdén is, ahol a határidőpiacon tág tere van a spekulációnak. A földművelésügyi minisztérium árpavetőmagot ad ásszal A földművelésügyi miniszter őszi árpavetőmag kiosztására akció megindítását határozta el. A Nö­vénytermelési Hivatal az ősz folya­mán megbízható nagyobb gazda­ságokkal Székács- és Hatvani-féle eredeti nemesített őszi takarmány­árpavetőmag elszaporítására ösz­­szesen 2 ezer mázsa erejéig ter­mesztési szerződéseket köt. En­nek az akciónak az a célja, hogy az árpatermelést növeljék és az őszi árpa termelését felkarolják. A tavaszi árpa termésátlaga ugyanis évről-évre jelentékenyen alatta van az őszi árpa termésát­lagának. Az akció egyébként szo­ros összefüggésben van a sörárpa­­vetőmag akcióval, amelyet a föld­művelésügyi miniszter a mezőgaz­dasági érdekképviseletek több íz­ben nyilvánított kívánságára meg­indított. A statisztika csak az őszi és a tavaszi árpa termelését tartja nyil­ván, de nem különbözteti meg a sörárpát. A sörárpát nemcsak a fajta és a termőhely, hanem a mindenkori időjárás és a termelők egyéni gazdálkodása alakítja ki. Kedvezőtlen időjárás esetén még kifejezetten sörárpatermő vidéke­ken is lehet erre a célra alkalmat­lan a termés, viszont fordítva ked­vező időjárás a nem sörárpatermő vidékek árpatermésének a minősé­gét annyira megjavíthatja, hogy annak egy része sörárpaként érté­kesíthető. A mezőgazdasági érdek­­képviseletek állandóan hangoztat­ják, hogy a gazdák még a nem sörárpatermő vidékeken is térjenek át lehetőség szerint a sörárpafaj­­t­ák termesztésére. Új egykéz alakul: a burgonyaegykéz A mezőgazdasági termé­nyek, baromfi, tojás, gyü­mölcs, sőt a gabonaféleségek nagy csoportját, stb. már egy­­kézszerűen bonyolítják le. Leg­uf­jabbban arról van szó, hogy a burgonyakivitelt is egykéz­­rendszerűen történjék. A tár­gyalások ebben az irányban most vannak folyamatban. A földművelésügyi minisz­térium mindenben támogatja ezt a gondolatot. Híreink sze­rint nagyon rövid idő alatt megalakul a burgonyaegykéz. Maximáltál­ a tengeri árát Olaszországban A korporációs minisztérium utasította az összes szövetke­zeteket, hogy az üzérkedés megakadályozása céljából ma­ximálják a tengeri árakat. A tengeri legmagasabb ára nem haladhatja meg 100 kg-ként a 90 lírát. Az engedély nélküli szőlőtelepítők Ki kapott engedélyt? Nagyon hangos a szőlősgaz­dák társadalma. Különösen izgulnak a homoki vidékeken azok, akik tényleg nem tud­tak a törvényről és engedély­eikül telepítettek szőlőt. Ta­lán lehetne ezekkel szemben méltányosságot gyakorolni, ha tudjuk azt, hogy voltak egyes szerencsefiak, akik olyan területre kaptak szőlő­­telepítési engedélyt, mely te­rületek kifejezetten mezőgaz­dasági művelésre alkalmasak. Olyan esetekről is van tudo­másunk, ahol a telepítésre en­gedélyt nyertek, az engedély­­okiratban kitüntetett terület­nél nagyobb területet telepí­tettek be. Kíméletet kérünk a kicsik­nek, ha a nagyok szerencsé­sebb helyzetben vannak. A bolgár cukorgyárakat átszervezik A részvénytársasági formá­ban működő, még meglevő há­rom cukorgyár közül kettő, még­pedig a Pustschuk­i és a plovdivi egy bulgár érdekcso­port tulajdonába ment át, amelyben a szövetkezeti szer­vezetek viszik a vezető szere­pet. Eddig ezek a gyárak olasz, illetve belga tulajdon­ban voltak. Most már csak egy cukorgyár maradt meg rész­vénytársasági formában, a górna orchovicai, amelynél cseh tőke van érdekelve.

Next