Új Barázda, 1938. október (20. évfolyam, 40-44. szám)
1938-10-02 / 40. szám
1938 október 2. OMRAZM KAPOSVÁR írta: dr. Máté Gyula A hatalmas tudás lenyűgöző erejét, a megalkuvásmentes akarás határozott körvonalait, egy szebb jövőbe, a becsületes munkába és a céltudatos alkotás nemzetmegváltó erejébe vetett biztos hitet sugározta meleg szavakkal és művészi erővel milliók lelkébe. A nemzet egyetemének számban és fenntartó erőben nagyobbik felét kitevő mezőgazdasági népesség megsértette Imrédy Bélát. A maga erejével, haladni akarásával és a magyar föld ihletéből táplálkozó becsületes lelkével őszintén áll oda a haza jobb sorsának kimunkálásáért dolgozni akarók sorába. Amikor Darányi Kálmán győri programját meghirdette, a magyar falut helyezte a megvalósítandó feladatok rendjének első sorába. Puritán magyar lelkéből becsületes őszinteséggel fakadó szózata a falvak népét a tespedés lethargiájából egy szebb jövő derűjéhez segítette. A földet mivelők sűrűn beráncolt homlokán a győri szózat nyomán feltűnő fénysugár a tavasz rügyfakasztó tüzévé szélesedett, amikor Imrédy Béla ennek a programnak a mezőgazdaság felemelésére irányuló postulátumai mellett tett hitet. Imrédy Béla bebizonyította, hogy szilárd elhatározással és biztos lépésekkel halad a kitűzött cél felé azon az úton, melyet helyesnek ismert fel. Debrecenben, majd Kaposváron tartott gazdagyűléseken hallott megnyilatkozásai feltárták előttünk szándékainak részleteit és azokat a módokat, amelyek szerint gigászi tervét megvalósítani kívánja. Programja teljes egészében a mezőgazdaság jobb sorsára van felépítve. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mezőgazdaság és a falvak népének megerősítésére irányuló programját a gyakorlati élet reális útján haladva akarja megvalósítani. Ezt bizonyítja első megnyilatkozása, amikor is a mezőgazdasági kamarai intézményt jelölte meg a végrehajtás főtényezőjeként. Ez az éles és reális meglátása erősen fokozta a gazdatársadalom bizalmát. Az érdekképviseleti munka annyira szerves részét képezi az államirányító tevékenységnek, hogy enélkül gyökerét vesztenék a legszebb elgondolások is. A mezőgazdaság ügyével eredményesen foglalkozni, sorsán komolyan javítani is csak akkor lehet, ha mindenekelőtt annak különleges adottságaival közelebbről megismerkedünk s ehhez képest mindazt, amit életében alakítani törekszünk, rajtuk keresztül irányítjuk a cél felé. Éleslátással ismerte fel a kormány, hogy ehhez sem a falvak látogatóinak meglátásaival, sem a bürokrácia adatgyűjtésével, sem az életszemlélet csalékony kardiogrammjával eljutni nem lehet. A falu mást nyújt annak, aki azt tanulmányozni akarja és mást annak, aki benne él. Márpedig a cél a falu népének gyors felemelése. A kormány céljait minél kevesebb csalódás árán akarja elérni, programjának jelentékeny részét a mezőgazdasági kamarai szervezet útján akarja a megvalósuláshoz segíteni. Örömmel vettük tudomásul Imrédy Béla miniszterelnök határozott kijelentéseit, amely a törvényes érdekképviseleti testületek szerepét e téren megjelölte. Reméljük, hogy a miniszterelnök szavait meghallották mindazok, akikre e téren szerep vár. A kamarák és a mezőgazdasági bizottságok ugyanis nagy munkakedvvel, felkészültséggel és szeretettel várják, hogy a magyar élet újjáformálásának nagy munkájából a maguk részét kivegyék. A Gondviselés a magyar kormány élére gazdasági életünk legnagyobb szaktekintélyét állította és éppen ezért mi követni akarjuk őt. Szellemi, erkölcsi, szociális és politikai újjáépítés kereteiben akar bennünket egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és biztosabb gazdasági helyzethez elvezetni. Történelmi szerep, melynek utolsó állomása — úgy érezzük — új magyar honfoglalást jelent. A nagy mű első lapján a földbirtokprobléma szerepel. Hazai viszonyaink mellett természetesnek találjuk ezt egy olyan államférfinál, aki a magyar élet újjáalakítását tűzte ki feladatául. Megnyilvánulásai kétségtelenül bizonyítják, hogy éleslátással ismerte fel a földművelő népesség lelkének legbensőbb rugóit. De helyesen látta meg a földmegoszlás, de különösen az agrárproletariátus sorsával való törődés nemzetvédelmi jelentőségét is. Távoltartani a politika szertelen játékait a földkérdéstől, valamint a jelen és jövő nemzetfenntartó rétegétől. Földet adni a népnek, de nem romboló demagógiával, hanem átgondolt jogszabályok statuálásával megnyitni a terjeszkedési lehetőséget a földművelők arra alkalmas rétege számára. A célja a magyar falvakban új és önálló egzisztenciák számának folyamatos szaporítása. Mint tudjuk, ezt a célt kívánta szolgálni az 1936. évi telepítési törvény is, de, sajnos, ennek rendelkezései — valamint az anyagi eszközök keretei — a kívánt eredmények elérésére elégteleneknek bizonyultak. Imrédy Béla birtokpolitikai elgondolása mérlegelte az 1920. évi földbirtokreform során szerzett összes tanulságokat és a termelés érdekeinek, valamint a szociálpolitikai követelményeknek szempontjait összeegyeztetni törekszik. A kisbérletek rendszerének általánosabb kiterjesztése szerencsés megoldás. Könnyebb a pénzügyi lebonyolítása, kisebb megterhelést jelent a földhözjuttatottra, aminek a kezdeti időben igen nagy jelentősége van. De arra is alkalmas, hogy a bérleti gazdálkodás ideje alatt kiszelektálódjanak a földdel ellátottak közül azok, akik nem alkalmasak a mai kor követelményeinek megfelelőgazdálkodásra. Amidőn a földkérdés helyes irányba való tereléséről szóló általános elvi elhatározásokat formába önteni hivatott tervezeteket nagy érdeklődéssel várjuk, abban a meggyőződésben vagyunk, hogy az alkalmas javaslatok kidolgozásánál az érdekképviseletek megfelelő szerepe biztosítva lesz. A falusi kisegzisztenciák sorsának javítását nemzetpolitikai szempontból különlegesen értékelhető mérvben a házhelyakciónak a legszélesebb keretekben való bevezetése szolgálja. Ennél a kérdésnél feltétlenül indokolt az állam legmesszebbmenő pénzügyi támogatása is. Minden magyar parasztcsaládnak sürgősen önálló, egészséges hajlékot kell építeni. Ez az a minimum, amit a mai generáció megérdemel és az a kötelesség, amivel a jövő generációnak tartozunk. A falusi rétegek szociálpolitikai gondozása terén messzemenő terveket tartalmaz Imrédy Béla programja. Ez alkalommal nem szándékom sem a programban érintett, sem pedig a falvakban fellelhető szociális bajokkal részletesebben foglalkozni. Arra a körülményre azonban már az elinduláskor bátor vagyok rámutatni, hogy a mezőgazdasági munkavállalók és a hozzájuk tartozó eltartottak százezreinek sorsát egyelőre átgondolt, egységes terv szerint levezetett szociálpolitika keretében lehet csak megoldani. Ha egymással parallel bevezetett gondozások fogják a falvak életét előttük érthetetlen rejtélyek elé állítani, akkor a várt eredmények el fognak maradni, az anyagi áldozatok pedig hiábavalóan terhelik a gazdasági életet. Ha viszont felállítjuk a falu szociálpolitikai térképét és beillesztjük abba a már meglévő szociális gondozások intézményeit, az így nyert kép meg fog győzni bennünket arról, hogy az e téren reánk váró feladatokat csak egységes terv szerint szabad és lehet eredményesen megoldani. Erre az egyes javaslatok kidolgozása előtt van szükség, hogy a helyesnek felismert után gyors ütemben lehessen előrehaladni. Imrédy reális és logikus célkitűzéseitől remélhetjük azt is, hogy a mezőgazdasági szociálpolitika széttagolt munkaterületén az eddigi rendszertelenséget egy tervszerű, egységes szociálpolitika váltja fel. Helyesnek látszik az a felfogás, melynek alapja, hogy az összes tennivalók közül a legfontosabb és hatásfokában is a legjelentősebb a mezőgazdasági munkabérkérdés precíz jogi szabályozása, továbbá a munkaközvetítés helyes megszervezése. Tudomásom szerint a földművelésügyi minisztérium még az elmúlt évben elkészítette az idevonatkozó tervezetét. Minden más tervet megelőzően ennek kellene az életbe átültetődnie. Ha ugyanis a mezőgazdasági munkavállalói rétegek a mezőgazdasági árak és a tisztességes megélhetésük követelményei által indokolt munkabért mindenütt megkapják, sok probléma önmagától el fog esni. A tapasztalat szerint a munkaadók jórésze készségesen osztja meg jövedelmét a munkással, azokat pedig, akik másként gondolkoznak, indokolt helyes irányba terelni. A munkabérkérdés kívánatos alakulásának egyik előfeltétele azonban, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége kielégítő és biztos legyen. A munkabérviszonyok rendezése és irányítása terén a mezőgazdasági kamarai szervezetnek kellene megadni a helyi jellegű iniciatívát. A mezőgazdasági bizottságokban a munkaadó együtt ül a munkásokkal, in nem lehetne speciális bizottságokat kreálni, melyek jól intéznék ezt a kérdést. A gazdasági cselédek lakásainak állami támogatás nyújtásával Kérje mindenütt a közismerten kiváló minőségű OMTK mőemtékű tejet és tejtermékeket. Országos Magyar Tejszövetkezeti Mozgiont M. Sz. levélcím: Bpest 113. postafiók 15. Telefon: 358-840 3