Új Barázda, 1938. november (20. évfolyam, 45-48. szám)

1938-11-06 / 45. szám

2 mMAMAIMA 1938 november 6. aiBBiMaiMmaa-- lillH­IHHIH ..... Hazatérő falvak és városok Magyarországhoz ötvenöt város és község tér haza 1938 novem­ber 10-ig. Mindegyik ismerősünk és sok-sok emlék ezernyi szála kö­tött bennünket idáig is hozzájuk. November 5-től 10-ig mindegyik napunk örömteli lesz, mert ezer­éves múltúak bizonyítékai és szel­lemi, anyagi és erkölcsi javak tér­nek vissza hozzánk. Olvasóinkkal itt közöljük a visszatérő 55 város és község ne­vét és fontosabb adatait: Kassa. Törvényhatósági jogú szabad királyi város. Itt pihennek 1906 óta II. Rákóczi Ferenc, to­vábbá Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal hamvai. Felsőmagyarország ipari és mű­velődési központja volt. 33.350 magyar, 3189 német és 6547 tót lakosa volt. Komárom, Jókai Mór szülővá­rosa. Vára a régi időben nagyon nevezetes volt. Lakói száma 27 ezer 387. Beregszász. Rendezett tanácsú város. Lakossága 12.954. 78% magyar, a többi rutén. Érsekújvár. Rendezett tanácsú város. Lakossága 16.228. Fontos vasúti csomópont. Rákóczi innen bocsátotta ki 1706-ban híres kiált­ványát. Léva. Rendezett tanácsú város, Bars megyében. Lakosságának száma 9675. Losonc. Rendezett tanácsú vá­ros, Nógrád megyében. Lakossága 12.939. 1849-ben az oroszok fel­gyújtották. A cseh megszállás alatt itt volt az egyetlen magyar főiskola, a református teológia, Rimaszombat. Azelőtt Gömör és Kishont megyének volt a szék­helye. Itt születtek: Hatvai Ist­ván, a kiváló tudós, Ferenczi Ist­ván szobrászművész, Szentpétery József európai hirű ötvösművész és Tompa Mihály. Munkács. Rendezett tanácsú vá­ros, Bereg megyében, a Latorca partján. Lakóinak száma 17.275. Püspöki székhely. Vára sok tör­ténelmi esemény színhelye volt. Zrínyi Ilona hősi védelme és II. Rákóczi Ferenc gyermekkora te­szik híressé. Rozsnyó. Rendezett tanácsú vá­ros, Gömör megyében. 6500 la­kosa van. A várost a XII. század­ban német bányászok alapították. I­ngvár. Rendezett tanácsú vá­ros, Ung megyében. 20.213 lakosa van. Szered. Nagyközség Pozsony megyében, 5371 lakos. Élénk for­galmi gócpont. — Galánta. Kis­község Pozsony megyében, 3274 lakos. Vasúti csomópont, ahol a zsolnai vonal elágazik. Szép Es­terházy hercegi kastéllyal; a XIII. században a pannonhalmi apátság birtoka. — Szene. Nagy­község Pozsony megyében. Lako­sainak száma 3915. Innen szárma­zott Szenczi Molnár Albert, a nagy református költő és tudós. — Cseklész. Kisközség Pozsony megyében. Lakosainak száma 2103. Szép, barokk kastélyát gróf Esterházy József 1722-ben épí­tette. — Jóka. Nagyközség Po­zsony megyében. Lakosság: 2494. — Magyardiószeg. Kisközség Po­zsony megyében, 2997 lakos; cu­korgyár. — Bacsfa. 300 lakosú kisközség a somorjai járásban, a Szüllő-család ősi otthona. A hoz­zátartozó Monostorszentantal hí­res búcsú járóhely. Az Apponyi­­család temetkezőhelye. — Duna­­szerdahely. Nagyközség Pozsony megyében, lakossága: 4447. Ka­­tholikus temploma a XV. század­ból való. — Somorja. Nagyközség a Csallóközben. Lakossága: 2930. — Guta. Község a csallóközi já­rásban, 8912 lakossal. — Kürt. Nagyközség Komárom megyében, 2774 lakossal. — Ógyalla, Komá­rom megye, 2585 lakos. Itt volt 1918-ig az egyetlen magyar csil­Az újonnan megállapított ma­gyar határvonal iránya vázlatosan a következő: A határ a Csallóköz nyugati vé­gén levő s ezentúl magyar So­morja községtől a Dunától indul ki. Félivben észak felé kanyaro­dik úgy, hogy a Csallóköz öt leg­nyugatibb községe Szlovákiáé ma­rad. A Kis-Dunától északra Csek­lész — a Pozsony—Érsekújvár vasútvonalon — Magyarországé. Az új határ ezután a Galánta— Pozsony fővonaltól északra halad el úgy, hogy Szene magyar terü­letre esik. A határ azután a Po­zsony—Érsekújvár vonal fölött marad mintegy Tardoskeddig, ahonnan északra kanyarodik és az Aranyosmaróttól délre levő Ve­rebély fölött és Szelepcsény alatt metszi a vasútvonalat. Inenn nagy­jából egyenletesen kelet felé tart. Lévától északra halad el, úgyhogy Kékkő Szlovákiáé. Innen észak­keletre kanyarodik Losonc fölé. Losonctól északra ismét keleti irányban Rimaszombat fölött ha­lad, azután észak felé kanyarodik, úgyhogy Jolsva magyar terület. Most ismét kelet felé tart a határ­logvizsgáló. — Tardoskedd. Nagy­község Nyitra megyében, 5353 la­kossal. — Vágsellye. Nagyközség Nyitra megyében, 3812 lakossal. 1251-ben IV. Béla adta a pre­montreieknek, II. Ferdinánd a je­zsuitáknak ajándékozta. Pázmány Péter életében sokat szerepelt. A tanulmányi alap birtoka: — Tót­­megyer. Nagyközség Nyitra me­gyében, 3606 lakossal. — Negyed. Nagyközség Nyitra megyében, 4479 lakossal. — Kővár. Kisköz­ség Hont megyében, 539 lakossal. — Nagysalló, Bars megye. Lakos­sága 2588. 1112-ben már a zobori apátság birtoka, 1849 április 19-én itt volt Görgey híres ütkö­zete. — Verebély. Nagyközség Bars megyében. Lakosainak szá­ma 2845. Az esztergomi érsek birtoka volt és külön nevezetes­sége, hogy nemessége u. n. pri­­mási és nem királyi nemesség volt. — Fülek. Nagyközség Nóg­rád megyében, 2665 lakos, vasúti csomópont. 1682 szeptember 29-én királlyá kiáltották ki falai között Thököly Imrét. — Osgyán. 1492 lakos. Itt volt az alföld járó ván­dorfazekasok indulóhelye. — Jolsva. Nagyközség Gömör me­gyében. 2846 lakos. Jó gyümölcsé­­szet, vasérc- és márványbánya.­­ és Rozsnyótól északra a német nyelvterület határáig keleti irány­ban vonul el Szomolnoktól és Me­­cenzéftől, délre, amelyek Szlová­kiában maradnak. Mecenzéf alatt ívben Kassa felé kanyarodik a határ és azt megke­rülve keresztezi a Hernádot, majd az Ósva völgyét. Az eperjes—to­kaji hegyláncban fekvő és Szlová­kiának megmaradó Nagyszalánc­­tól délre kanyarodik el most már eléggé egyenesen keleti irányban, úgyhogy az ungvár—nagykaposi vasútvonal Magyarországé, szint­úgy Ungvár városa is. Ungvárt megkerülve a határ nagyjából délkelet felé tart. Mun­kácsot északon és északkeleten kö­rülberüli, úgyhogy Munkács Ma­gyarországé. Munkácstól keletre kanyargó vonalban bocsátkozik le Ugocsa­ megyébe a határ. Nagy­­szőllőstől nyugatra halad el, kö­rülbelül Feketeardóig, amely Ma­gyarországé, azután egyenes vo­nalban metszve a királyházas­halmi vasútvonalat, a román ha­tárnál véget ér. Eredete I. Béla idejére nyúlik vissza. — Krasznahorka. Kisköz­ség Gömör és Kishont megyében, 1037 lakossal. A történelem folya­mán erős, sőt sokszor bevehetet­len várnak bizonyult. Először a Bebek-család tulajdonában volt. Később az Andrássy-családra szál­lott a vár. — Csíz. 699 magyar la­kosú falu Gömörben. Nagyma­­gyarországnak leghíresebb jód- és brómtartalmu gyógyfürdője. — Hanva. Gömöri kisközség, 881 la­kossal. Itt volt református pap Tompa Mihály s itt is van eltemet­ve. — Rimaszécs, 1653 lakosú szinmagyar gömöri község. Széchy Máriának volt a törzsbirtoka, aki­nek családja is innen vette a ne­vét. — Feled. Kisközség Gömör megyében, 878 lakossal. — Torn­alja. Nagyközség Gömör megyé­ben. Lakossága 2033. Az aggteleki barlanghoz legközelebb eső vasút­állomás. — Pelsőcz. Nagyközség Gömör megyében. Lakossága 2393. Református temploma ár­pádkori műemlék.­­— Várgede. Kisközség Gömör és Kishont me­gyében. Lakossága 1275. — Felső­balog. Kisközség Gömör megyé­ben. Lakossága 917, a herceg Kó­­burg-uradalom székhelye. — Já­szó. Kisközség Abauj-Torna me­gyében. Lakosság 1361 magyar, premontrei prépostsága II. Béla alapítványa. Környékén márvány­bányák. Vasbányája évi 40.000 méter mázsát termelt. — Torna. Kisközség Abauj-Torna megyében. Lakossága 1697, katholikus temp­loma XII. századból való. — Nagyida, 2047 lakosú község Abauj-Tornában. 1557-ben Perényi Ferenc vitézül oltalmazta a várat Puchain császári tábornok ellen. — Királyhelmec.­­ Nagyközség Zemplén megyében, 725 lakossal. Itt plébános Mécs László, a kitűnő felvidéki katholikus költő. — Le­­genye-Mihályi. Kisközség Zemp­lén megyében, 437 lakossal. — Perbenyik. Kisközség Zemplén me­gyében. Lakossága 1379. — Nagy­­tárkány. 1200 lakosú magyar falu Zemplénben. A csehek közelében legionárius­ telepet létesítettek. — Bátyú. Beregmegyei község 1316 lakossal. A régi budapest—losonci és királyháza—bátyui fővonalak találkozópontja. — Mezőkaszony. Nagyközség Bereg megyében, la­kossága 2468 magyar. — Tisza­­ujlak. Nagyközség Ugocsa megyé­ben. Lakossága 3470. — Lelesz. 1821 magyar lakosú község Zemp­lénben. II. Béla idejében épült itt a premontrei rend híres monos­tora. — Csap. Két és félezer la­kosú község a régi Ungban. Nagy vasúti csomópont. — Nagykapos, Kisközség Ung megyében. Lakos­sága : 1222. Az új határ Önmagát támogatja, fja az Új Barásdát olvassa !

Next