Új Barázda, 1938. november (20. évfolyam, 45-48. szám)
1938-11-06 / 45. szám
2 mMAMAIMA 1938 november 6. aiBBiMaiMmaa-- lillHIHHIH ..... Hazatérő falvak és városok Magyarországhoz ötvenöt város és község tér haza 1938 november 10-ig. Mindegyik ismerősünk és sok-sok emlék ezernyi szála kötött bennünket idáig is hozzájuk. November 5-től 10-ig mindegyik napunk örömteli lesz, mert ezeréves múltúak bizonyítékai és szellemi, anyagi és erkölcsi javak térnek vissza hozzánk. Olvasóinkkal itt közöljük a visszatérő 55 város és község nevét és fontosabb adatait: Kassa. Törvényhatósági jogú szabad királyi város. Itt pihennek 1906 óta II. Rákóczi Ferenc, továbbá Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal hamvai. Felsőmagyarország ipari és művelődési központja volt. 33.350 magyar, 3189 német és 6547 tót lakosa volt. Komárom, Jókai Mór szülővárosa. Vára a régi időben nagyon nevezetes volt. Lakói száma 27 ezer 387. Beregszász. Rendezett tanácsú város. Lakossága 12.954. 78% magyar, a többi rutén. Érsekújvár. Rendezett tanácsú város. Lakossága 16.228. Fontos vasúti csomópont. Rákóczi innen bocsátotta ki 1706-ban híres kiáltványát. Léva. Rendezett tanácsú város, Bars megyében. Lakosságának száma 9675. Losonc. Rendezett tanácsú város, Nógrád megyében. Lakossága 12.939. 1849-ben az oroszok felgyújtották. A cseh megszállás alatt itt volt az egyetlen magyar főiskola, a református teológia, Rimaszombat. Azelőtt Gömör és Kishont megyének volt a székhelye. Itt születtek: Hatvai István, a kiváló tudós, Ferenczi István szobrászművész, Szentpétery József európai hirű ötvösművész és Tompa Mihály. Munkács. Rendezett tanácsú város, Bereg megyében, a Latorca partján. Lakóinak száma 17.275. Püspöki székhely. Vára sok történelmi esemény színhelye volt. Zrínyi Ilona hősi védelme és II. Rákóczi Ferenc gyermekkora teszik híressé. Rozsnyó. Rendezett tanácsú város, Gömör megyében. 6500 lakosa van. A várost a XII. században német bányászok alapították. Ingvár. Rendezett tanácsú város, Ung megyében. 20.213 lakosa van. Szered. Nagyközség Pozsony megyében, 5371 lakos. Élénk forgalmi gócpont. — Galánta. Kisközség Pozsony megyében, 3274 lakos. Vasúti csomópont, ahol a zsolnai vonal elágazik. Szép Esterházy hercegi kastéllyal; a XIII. században a pannonhalmi apátság birtoka. — Szene. Nagyközség Pozsony megyében. Lakosainak száma 3915. Innen származott Szenczi Molnár Albert, a nagy református költő és tudós. — Cseklész. Kisközség Pozsony megyében. Lakosainak száma 2103. Szép, barokk kastélyát gróf Esterházy József 1722-ben építette. — Jóka. Nagyközség Pozsony megyében. Lakosság: 2494. — Magyardiószeg. Kisközség Pozsony megyében, 2997 lakos; cukorgyár. — Bacsfa. 300 lakosú kisközség a somorjai járásban, a Szüllő-család ősi otthona. A hozzátartozó Monostorszentantal híres búcsú járóhely. Az Apponyicsalád temetkezőhelye. — Dunaszerdahely. Nagyközség Pozsony megyében, lakossága: 4447. Katholikus temploma a XV. századból való. — Somorja. Nagyközség a Csallóközben. Lakossága: 2930. — Guta. Község a csallóközi járásban, 8912 lakossal. — Kürt. Nagyközség Komárom megyében, 2774 lakossal. — Ógyalla, Komárom megye, 2585 lakos. Itt volt 1918-ig az egyetlen magyar csilAz újonnan megállapított magyar határvonal iránya vázlatosan a következő: A határ a Csallóköz nyugati végén levő s ezentúl magyar Somorja községtől a Dunától indul ki. Félivben észak felé kanyarodik úgy, hogy a Csallóköz öt legnyugatibb községe Szlovákiáé marad. A Kis-Dunától északra Cseklész — a Pozsony—Érsekújvár vasútvonalon — Magyarországé. Az új határ ezután a Galánta— Pozsony fővonaltól északra halad el úgy, hogy Szene magyar területre esik. A határ azután a Pozsony—Érsekújvár vonal fölött marad mintegy Tardoskeddig, ahonnan északra kanyarodik és az Aranyosmaróttól délre levő Verebély fölött és Szelepcsény alatt metszi a vasútvonalat. Inenn nagyjából egyenletesen kelet felé tart. Lévától északra halad el, úgyhogy Kékkő Szlovákiáé. Innen északkeletre kanyarodik Losonc fölé. Losonctól északra ismét keleti irányban Rimaszombat fölött halad, azután észak felé kanyarodik, úgyhogy Jolsva magyar terület. Most ismét kelet felé tart a határlogvizsgáló. — Tardoskedd. Nagyközség Nyitra megyében, 5353 lakossal. — Vágsellye. Nagyközség Nyitra megyében, 3812 lakossal. 1251-ben IV. Béla adta a premontreieknek, II. Ferdinánd a jezsuitáknak ajándékozta. Pázmány Péter életében sokat szerepelt. A tanulmányi alap birtoka: — Tótmegyer. Nagyközség Nyitra megyében, 3606 lakossal. — Negyed. Nagyközség Nyitra megyében, 4479 lakossal. — Kővár. Kisközség Hont megyében, 539 lakossal. — Nagysalló, Bars megye. Lakossága 2588. 1112-ben már a zobori apátság birtoka, 1849 április 19-én itt volt Görgey híres ütközete. — Verebély. Nagyközség Bars megyében. Lakosainak száma 2845. Az esztergomi érsek birtoka volt és külön nevezetessége, hogy nemessége u. n. primási és nem királyi nemesség volt. — Fülek. Nagyközség Nógrád megyében, 2665 lakos, vasúti csomópont. 1682 szeptember 29-én királlyá kiáltották ki falai között Thököly Imrét. — Osgyán. 1492 lakos. Itt volt az alföld járó vándorfazekasok indulóhelye. — Jolsva. Nagyközség Gömör megyében. 2846 lakos. Jó gyümölcsészet, vasérc- és márványbánya. és Rozsnyótól északra a német nyelvterület határáig keleti irányban vonul el Szomolnoktól és Mecenzéftől, délre, amelyek Szlovákiában maradnak. Mecenzéf alatt ívben Kassa felé kanyarodik a határ és azt megkerülve keresztezi a Hernádot, majd az Ósva völgyét. Az eperjes—tokaji hegyláncban fekvő és Szlovákiának megmaradó Nagyszalánctól délre kanyarodik el most már eléggé egyenesen keleti irányban, úgyhogy az ungvár—nagykaposi vasútvonal Magyarországé, szintúgy Ungvár városa is. Ungvárt megkerülve a határ nagyjából délkelet felé tart. Munkácsot északon és északkeleten körülberüli, úgyhogy Munkács Magyarországé. Munkácstól keletre kanyargó vonalban bocsátkozik le Ugocsa megyébe a határ. Nagyszőllőstől nyugatra halad el, körülbelül Feketeardóig, amely Magyarországé, azután egyenes vonalban metszve a királyházashalmi vasútvonalat, a román határnál véget ér. Eredete I. Béla idejére nyúlik vissza. — Krasznahorka. Kisközség Gömör és Kishont megyében, 1037 lakossal. A történelem folyamán erős, sőt sokszor bevehetetlen várnak bizonyult. Először a Bebek-család tulajdonában volt. Később az Andrássy-családra szállott a vár. — Csíz. 699 magyar lakosú falu Gömörben. Nagymagyarországnak leghíresebb jód- és brómtartalmu gyógyfürdője. — Hanva. Gömöri kisközség, 881 lakossal. Itt volt református pap Tompa Mihály s itt is van eltemetve. — Rimaszécs, 1653 lakosú szinmagyar gömöri község. Széchy Máriának volt a törzsbirtoka, akinek családja is innen vette a nevét. — Feled. Kisközség Gömör megyében, 878 lakossal. — Tornalja. Nagyközség Gömör megyében. Lakossága 2033. Az aggteleki barlanghoz legközelebb eső vasútállomás. — Pelsőcz. Nagyközség Gömör megyében. Lakossága 2393. Református temploma árpádkori műemlék.— Várgede. Kisközség Gömör és Kishont megyében. Lakossága 1275. — Felsőbalog. Kisközség Gömör megyében. Lakossága 917, a herceg Kóburg-uradalom székhelye. — Jászó. Kisközség Abauj-Torna megyében. Lakosság 1361 magyar, premontrei prépostsága II. Béla alapítványa. Környékén márványbányák. Vasbányája évi 40.000 méter mázsát termelt. — Torna. Kisközség Abauj-Torna megyében. Lakossága 1697, katholikus temploma XII. századból való. — Nagyida, 2047 lakosú község Abauj-Tornában. 1557-ben Perényi Ferenc vitézül oltalmazta a várat Puchain császári tábornok ellen. — Királyhelmec. Nagyközség Zemplén megyében, 725 lakossal. Itt plébános Mécs László, a kitűnő felvidéki katholikus költő. — Legenye-Mihályi. Kisközség Zemplén megyében, 437 lakossal. — Perbenyik. Kisközség Zemplén megyében. Lakossága 1379. — Nagytárkány. 1200 lakosú magyar falu Zemplénben. A csehek közelében legionárius telepet létesítettek. — Bátyú. Beregmegyei község 1316 lakossal. A régi budapest—losonci és királyháza—bátyui fővonalak találkozópontja. — Mezőkaszony. Nagyközség Bereg megyében, lakossága 2468 magyar. — Tiszaujlak. Nagyközség Ugocsa megyében. Lakossága 3470. — Lelesz. 1821 magyar lakosú község Zemplénben. II. Béla idejében épült itt a premontrei rend híres monostora. — Csap. Két és félezer lakosú község a régi Ungban. Nagy vasúti csomópont. — Nagykapos, Kisközség Ung megyében. Lakossága : 1222. Az új határ Önmagát támogatja, fja az Új Barásdát olvassa !