Új Élet, 1962 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-10 / 1. szám

A­z óév utolsó napjaiban a Nagy nem­­zetgyűlés egyhangúlag megszavazta a holnapot, azaz azt a tervet, amelynek megvalósítására harcba indult az új esztendő első munkanapjától kezdve pártvezette dol­gozó népünk. Elért eredményeink magaslatáról vettük számba a lelkesítő faladatokat és a megtett út tapasztalatait felhasználva indultunk neki az új csatáknak. A pontos célkitűzéseket megszabja az 1962-es állami terv előirány­zata, amely hűvös és korrekt számokban fejezi ki a gazdagító és boldogító eredményeket, a szocializmus kiteljesítését közelebb vivő jövendőt. Az 1962-es terv az egész szocialista ipar termelésének 13,5 százalékos emelke­dését irányozza elő, ebből a termelőeszközök termelése 15,7 százalékkal, a közszükségleti cikkeké pedig 9,9 százalékkal növekszik. Ezek a százalékok hatalmas globális számo­kat takarnak, hiszen évről évre izmosodik szocialista iparunk és vele együtt az általa termelt javak mennyisége. 1962-ben immár 1,6 millió tonna nyersvasért és 2,5 millió tonna acélért indulunk harcba. Ez annyit jelent, hogy kilencszer annyi acélt fogunk termelni az idén, mint 1938-ban termelt az ország. Iparunk fejlettségére jellemző, hogy 1962-ben a nyersvas és acél össztermelésének kétharmadát immár automata­ gépsorokkal fogják előállítani. A gépgyártó ipar központi feladata magas technikai színvonalú gépek és berendezések gyártása. Ebben az eszten­dőben tovább fejlődik az energetikai ipar, még­hozzá 16 százalékkal ez előző évhez viszonyítva. Az új terv előirányozza a kőolaj tonnánkénti értékének növelését és az új építőanyagok fokozott felhasználását. A nehézipar fokozott ütemű fejlődésével párhuzamosan, ez idén is tovább fejlődik és javul a közszükségleti cikkek termelése. Az őszi áruminta-kiállításon felvonult új Viorica Filip, Cecilia Grigoriu (Iaşi tarto­mány) és Csáky Dénes, Ioan Popa (Maros- Magyar Autonóm tartomány) nagy nemzet­gyűlési képviselők az ülésszak egyik szüne­tében árucikkek tömege azt bizonyította, hogy könnyűiparunk mindinkább a világszínvo­nalhoz igazodik és megvannak a lehetőségei, hogy kielégítse a vásárlóközönség megnöve­kedett igényét. A szocialista mezőgazdaság további fejlesztése megjavítja a lakosság élelmiszerellátását, a könnyűipar nyersanyag­­ellátását és megteremti az előfeltételeket a parasztság életszínvonalának további emel­kedéséhez. A most megindult esztendőben tovább növekszenek az oktatás, a kultúra és az egészségvédelem fejlesztésére kiutalt össze­gek, így például a tantermek száma 3000-rel gyarapodik, a dolgozók lakáskörülményeinek megjavítására pedig 1962-ben 46.000 lakást adnak használatba, azaz 30 százalékkal többet, mint tavaly. Az 1962-re kitűzött nagy feladatok teljesítése fontos lépést je­lent a szocialista építés kiteljesítéséért vívott harcban. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs újévi rá­dió- és televíziós beszédében hangsúlyozta: „Alkotó képességeiben, napfényes jövőjében bizakodva, elért sikereire büszkén, népünk a párt vezetésével lendülettel lát hozzá az 1962-es állami terv célkitűzéseinek valóra­­váltásához és sorsa meg munkája gyümöl­cse fölött rendelkező szabad népként, lelke­sedéssel dolgozik minden tevékenységi ág­ban“. Az elkövetkezendő hónapok eredményei még jobban aláhúzzák majd ennek a megál­lapításnak az igazát.

Next