Új Élet, 1962 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1962-01-10 / 1. szám
nökök, kutatók, akadémikusok is sokat tanulhattak. Főleg a különböző mezőgazdasági ágak tudományos fejlesztésének megvitatására összeült bizottságok munkaülésein győződhettünk meg arról, hogy mekkora utat tettek meg a fejlődésben szocialista falvaink gazdái, akik együtt, egy asztalnál a legképzettebb szakemberekkel, részletesen kidolgozták a gabona és ipari növények termesztésével, az állattenyésztés fejlesztésével, a gyümölcsös szőlőtermesztéssel, a zöldségtermesztéssel, a mezőgazdaság gépesítésével s a kollektív gazdaságok gazdasági-szervezeti erősítésével kapcsolatos holnapi tennivalók egész komplexumát. Ezeknek a bizottságoknak az ajánlásai a legfejlettebb mezőgazdaságtudomány követelményeiből, a kollektív és állami gazdaságokban eddig felhalmozódott értékes tapasztalatokból, hasznos módszerekből születtek. Mezőgazdaságunk további fejlődése szempontjából rendkívül fontos dokumentum ez, melyen vezérfonalként húzódik végig a párt útmutatása, s amelyet szocialista mezőgazdaságunk minden dolgozója méltán tekinthet és használhat nélkülözhetetlen zsebkönyvként jövőbeni munkájában. Amint Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs hangsúlyozta a tanácskozáson mondott beszédében, kollektivista parasztságunk eddigi nagyszerű eredményei kezeskednek arról, hogy holnap még biztosabb, még nagyobb lépéssel jutunk előre a falun folyó szocialista építésben. Ezek a sikerek biztosítanak bennünket arról, hogy még 1965 előtt befejezzük a III. pártkongresszuson kitűzött nagy feladatot: a mezőgazdaság kollektivizálását. A több mint két millió parasztcsalád mellé rendre felsorakozik minden parasztcsalád, hisz maga az élet, a mai szocialista falu külső és belső arculata előbb-utóbb mindenkit meggyőz: a szocialista közösség ereje, az egybeszántott végtelen határ, a tudomány barázdába hintett magvai bőséget, jólétet, sok sok szépséget teremnek a falu számára HORVÁTH JÚLIA Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a Bukarest tartományi kollektivisták küldöttjei között A Hunyad tartományi kollektivisták az értekezlet egyik szünetében