Új Élet, 1963 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-10 / 1. szám

de Monteból szállítják ide, a dolomitot Torda mellől, a szó­dát Govoráról — sorolja. —■ Szinte a fél országot bejárja a nyersanyag, amíg ide ér. Igaz, hogy cserében az egész ország­nak adunk üveget... Havas táj borítja a hegyeket, szép völgyeket. Süt a nap, nyi­lai beosonnak a modern csar­nokba és százezernyi üveg fa­lán a szivárvány színeire bom­lanak. Az új esztendő első nap­jait bearanyozza ez a szépséges fény. DÁNOS MIKLÓS „Az ország minden sarkába eljutnak gyártmányaink“ — mondja Constantin Mănescu főmérnök Újabb rakomány indul az ország minden részébe az azugai üveggyárból Az újító és tanítványa Friedmann Miklós felvételei EBKEZEQI 1/1963 [5 Útikalauz HAZAI KÉPEK J Három évszázaddal ezelőtt, 1640- •* ■* ben épült a Golescu család pompás vidéki kúriája­, s bár a századok folyamán többször is át­alakították, még ma is híven őrzi a korabeli román építőművészet leg­szebb hagyományait. Piteşti vá­rosától mindössze néhány kilomé­ternyire fekszik Goleşti; szép időben kellemes gyalogsétával is megkö­zelíthető ez a múzeummá átala­kított műemlék. Erős falai végigélték az utóbbi századok történelmének sorsdöntő mozzanatait. A haladó szellemű Golescu család kúriája első ízben a viharos 1821-es esztendőben állt a közérdeklődés homlokterében. Bu­karestből visszavonulva, Tudor Vla­­dimirescu háromnapos pihenőt tar­tott a kastélyban. Május 21-én a kapubástya toronyszobájában áru­lók törtek rá, elfogták, Târgovişte­­be hurcolták, hogy ott Ipsilante parancsára kivégezzék. A forra­dalmi gondolat azonban tartósan beköltözött az öreg épületbe. Néhány esztendővel később, 1826-ban Dini­­cu Golescu író megnyitotta a kör­nyék egyik legelső nyilvános isko­láját a kastély néhány termében. Alapítólevelében többek között a következőket olvashatjuk: „Járhat­nak ide a nemesség, az egyszerű nép, de még a földhözragadt rab­szolgák ivadékai is, valamint az idegenek gyermekei, hogy román kultúrát tanuljanak"1.. A forradal­már demokrata szellem vonzotta ide Balcescut is, hogy néhány közeli munkatársával, közöttük A. Go­lescu Arapilával együtt előkészít­se 1848 nagyszerű mozgalmát. Már úgyszólván lakhatatlan volt, ami­kor 1944-ben a hazánkat felszaba­dító szovjet hadsereg parancsnok­sága, élén Rogyion Malinovszkij marsallal, a Golescu-kúriában ren­dezte be néhány napra főhadi­szállását. öt évvel ezelőtt fejeződött be a kastély restaurálása; ekkor avat­ták fel a múzeumot is. Az 1821-es és 1848-as mozgalmakat ismertető bőséges dokumentumanyag, a pa­zarul berendezett etnográfiai és népművészeti részleg mellett, kegye­lettel őrzi a Golescu családra vo­natkozó adatokat. Külön méltatást érdemelnek a termekben látható, csodálatos fantáziával épített népi stílű kályhák. A Golescu mú­zeum-kastély látogatottságát egyet­len adattal érzékeltethetjük: tavaly közel 20.000 aláírással szaporodott az emlékkönyv. E. L.

Next