Új Élet, 1970 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-10 / 1. szám

építészeti formák. Török Pál festőművész új terméséből Az Áprily-versek hívó szava, a költő neve vonzotta a közönséget egy csöndes őszi délutánon a sepsiszent­györgyi könyvtár nagytermében megtartott szavalóestre. Az előadót Kudelász Ildikó A műsorfüzeten az állít „ Ápr­ily Lajos — alkotásai és vallomása tükrében“. Ahogy a halványlila csipkeruhás előadó finom-halk szavát, költői, prózát és költeményt finoman ötvöző hangját hallgatom, szinte kedvem volna korrigálni a címet: egy versrajongó vallomásai a köl­tőről. Nem több és nem kevesebb. LABANCZ LÁSZLÓ színes költészete Pont a jól megtermett fiatalembert egy­­ évtizeddel (és még néhány esztendővel) ezelőtt ismertem meg Bukarestben, a Magher­ úti kiállítóteremben. Arra sé­táltam, benéztem az ablakon és megláttam néhány képet, komor, sötét tónusokban! mintha egy jól megrendezett előadásban Kós Károly Budai Nagy Antaljából eleve­nedett volna meg néhány jelenet. Bemen­tem. Nem 1437-es, hanem 1514-es sorozat volt, Dózsa Györgyről, a véres parasz­tokról és véres alakról. Megtudtam a művésztől, hogy a képek a moszkvai dip­lomamunka darabjai. A szovjet fővá­rosban díszlettervezést tanult, Szatmár­­ról indult el. Tehát több mint egy évtizedet kell ugranom, hogy a mához visszatérjek. De ezt­e tíz esztendőt szorosan végigcsinál­tam vele, néha nála, néha nálam, kávé­házban, utcán, kiállítótermekben. A kezdeti siker után jött a nyugtalanságok, a keresések, a vereségek, az újrakezdések, csüggedések ideje. Mint filmdíszletes sehogysem találta a helyét, festeni kez­dett újra, de valahogy úgy, hogy mindent festett egy lapra, azaz egy képre, és ha nem sikerült, hónapokig nem vett ecsetet a kezébe. Cikket is próbáltam íratni vele, nem ment, homályos stílusán alig lehe­tett eligazodni. Közeledett a negyvenedik születésnapja, néha már csaknem búnko­­mer volt. De valami feszítette, amit se­­hogysem tudtam megfejteni, s ha biztat­ni akartam, csak annyit mondhattam, hogy rajzoljon, rajzoljon. Nem tagadom, néha azzal is gyanúsítottam, hogy nincs benne kitartás, kevert olvasmányait is kifogásoltam, talán az ízlését is kétség,­bevontam — de mindig azzal a belső nyugtalansággal, hogy itt mégiscsak egyéniségről van szó, akinek a titkába képtelen vagyok behatolni. Aztán három évvel ezelőtt egy hirtelen elhatározással átment az Animafilmhez. Gyártotta egy darabig a diafilmeket, aztán egy napon telegépelt lapokat nyúj­tott át a kávézázban. Egy filmszcenárium volt. Újra eltelt két esztendő. Láttam a ki­­lencperces színes rajzfilmet. Írta, rajzol­ta, rendezte Labancz László. Csak a zenét írta hozzá Anatel Vieru. Címei A keless­­ssus. A két év alatt (!) a film születésének sok mozzanatában vettem részt, megismer­kedtem a részletekkel, láttam az első rajzokat, nyomon követtem a cselekmény alakulását. Mondtak is valamit, meg nem is, néha elgondolkoztattak, máskor idegesítettek. A kész film meghökken­tette végre megismertem Labancz Lász­lót, a képekben és smínekben álmodó köl­tőt. Igen, nem is film és a kis mese egy emberkéről, aki mindenképpen meg akar hódítani egy kőkolenszust, mert a szépség ragyogását sejti valahol benne, rajta, fölötte, mellette... ki tudja, hal. Fanyar, férfias költészet, szavak nélkül felszínre dobott érzelmek viharzása, néha a szen­vedélyig hevítve a hőfokot, kusza gondo­latok kíséretében, egy nem is nyugtalaní­tó, hanem inkább bénító álom nyomásá­val. A rajzelemek, a színek, a hangok úgy fonódnak össze, mint a gyermeki emlék az élettapasztalattal, a vágy a valósággal, a szerelem a kiábrándulással , és az új szerelemmel. Szerzői film, ahogy nevezzük. De költői is, ahogy éressük. Bonyolultságból lett egy­serű­­ség, egyszerűségből kinőtt fennköltség. Nem régóta hiszek a filmben, Labanez egy kicsi lépéssel közelebb vitt hozzá. (Lőrinczi) KÉTHETENKÉNT MEGJELENŐ TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS KÉPESLAP. Kiadja a Művelődési és Művészetügyi Állami Bizottság. Szerkesztő­ség: Marosvásárhely, Str. Sfaturilor 1.,telefon 5509. Kolozsvári f­iókszer­kesz­tőség: Piaţa Libertăţii 5., telefon 11550. Bukaresti fiókszerkesztőség: Piaţa Sclnteii 1., Of. poştal 33. Telefon 177030. Előfizetési díj három hónapra 12 lej, fél évre 24 fej, egy évre 48 lej. Előfizetéseket felvesznek az üzemi és intézményi önkéntes sajtóterjesztők, postahivatalok és levélkézbesítők. Kéziratokat nem őrz­ink meg és nem küldünk vissza. SZERKESZTI A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Készült a Scinteia Háza Nyomdaipari Kombinátban, Bukarest Képünkön: Kudelász Ildikó f.­ Naplótöredék 1970 Január Címlapunk: Mars József fölvételei Anca Maximilian és Ion Fiscuteanu, a marosvásárhelyi A Horni Színház ro­mán tagozatának művészei, D. I. Po­posea Szomorú an­gyalok című szín­művének főszerep­lői. Az Országos Színházi Fesztivá­­lok­on előadás/ren­dező­­ Eugen Mer­eas/ díjat nyert. Ion Fiscotoane di­­eserothon részesü 11

Next