Új Élet, 1979 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1979-08-10 / 15. szám
A testvériség hajléka A BUKARESTI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Még a múlt század végén a szép Cişmigiu parkra nyíló utcácska — a Strada Zalomir — egyik házában adtak találkozót egymásnak a fővárosban élő magyarok. Szórakozni, művelődni jöttek össze —túlnyomórészt munkások, iparosok — ebbe a kis épületbe, amely évtizedeken keresztül volt a bukaresti magyarság találkozóhelye... De most ennek a kultúrháznak a jelenével kívánunk foglalkozni, nevezetesen a mai Petőfi Sándor Művelődési Házzal; a régi Zalomit utcai ház már a múlté... A felszabadulás utáni években átépítették, új épületszárnyakkal bővítették, szép, tágas színházteremmel gazdagították, s így sokkal gazdagabb, sokrétűbb művelődési tevékenységre nyújt ma lehetőséget Ennek nincs is híján! Mert a Petőfi Sándor Művelődési Házban napról napra olyan pezsgő élet folyik, amilyenről a régi bukaresti magyar munkások és iparosok nem is álmodhattak. Az itt zajló kulturális munka nem elszigetelt jelenség, hanem szerves része az ország művelődési-kulturális tevékenységének. A látogató akár a délelőtti, akár a délutáni vagy esti órákban lép az épületbe — mozgási életet talál itt. Megtekinthet a földszinti termekben egy képzőművészeti kiállítást, elidőzhet a gazdag könyvtárban, csatlakozhat a sakkozókhoz — és ezek csak a csendes órák... Mert a művelődési ház kebelében működő klubok, körök előadásai, a színházi, irodalmi, zenés és táncos műsorok — nem szólva a fiatalságnak rendezett tánc- és más szórakoztató összejövetelekről, bálokról — igencsak lüktető életet visznek a ház falai közé. Különösen kedvelt találkozóhelye ez a fővárosban tanuló magyar diákságnak. A Petőfi Sándor Művelődési Ház nemcsak az ismeretterjesztésnek, a politikai nevelésnek, a művelődésnek, a művészet ápolásának, a szórakozásnak a hajléka, de egyben a testvériség jelképe is. Románok is szívesen járnak ide, mert az érdekes román nyelvű (vagy románmagyar nyelvű) előadások, a hangversenyek, a zenés műsorok egyaránt vonzzák a román és a magyar közönséget Román tudósok, szakemberek, művészek, műkedvelők a magyarokkal együtt szíves-örömest vesznek részt a Petőfi Ház tevékenységében — hiszen közös a cél. Nehéz egy ilyen sokrétű tevékenységnek otthont adó intézményt irányítani és «kézben tartani»! Antal Miklós igazgató dicséretére váljék, hogy a vezetés nehéz munkáját jól látja el, és hogy néhány év alatt sikerült a ház tekintélyét országos viszonylatban növelnie. Segítőtársai — George Rusu és V. Szepesi Katalin instruktorok — is odaadó munkát végeznek. Nevelés, művelődés, tájékozódás A Petőfi Sándor Művelődési Ház tevékenysége két nagy ágazatra tagozódik. Az egyik a társadalmi-politikai nevelés és tudományterjesztés, a másik a széles körű művelődési és a művészeti munka. Az első keretében a legkiválóbb szakemberek irányításával előadás-sorozatokat tartanak. Ilyenek például: «A román nép és az együttélő nemzetiségek történetének alapvető kérdései», amelynek vezetője Gergely László, az RKP KB Történelmi Intézetének munkatársa; «Románia jelenléte a nemzetközi életben», dr. Ionel Cloşca, a Lumea szerkesztőjének vezetésével; «Jog, demokrácia, humanizmus, törvényesség», amely Antal Miklósnak, a ház igazgatójának értékes sorozata. E tárgykörök előadására közismert szaktekintélyeket hívnak meg, mint például dr. Demény Lajost, a Nicolae Iorga Történeti Intézet munkatársát Liviu Ştefănescut Románia Szocialista Köztársaság Múzeumának osztályfőnökét dr. Vasile Neteát, a Nicolae Iorga Történeti Intézet munkatársát és másokat. Igen impozáns a Petőfi Sándor Művelődési Ház általános kulturális tevékenysége, amelyben — karöltve a román kollégákkal — nemcsak a fővárosban élő magyar értelmiségiek, írók, újságírók, művészek, hanem a vidékiek is részt vesznek. Aligha van romániai magyar író, költő, aki ennek a háznak a falai között ne szerepelt volna. Növelte az irodalmi estek értékét hogy a bukaresti román írók, költők, irodalomkritikusok legkiválóbbjai (mint például George Macovescu, Eugen Jebeleanu, Radu Boureanu és sokan mások) közreműködésükkel tisztelték meg a házat Folyóirataink , az Utunk, az Igaz Szó, A Hét az Ifjúmunkás — és a Kriterion Könyvkiadó rendszeres összejövetelei mindig nagy számban vonzzák az érdeklődőket A Kriterion — Domokos Géza igazgató kezdeményezésére— író —olvasó találkozóra hívja könyvújdonságainak szerzőit, mint legutóbb Bálint Tibort, Kányádi Sándort, Szőcs Istvánt, Lászlóffy Aladárt, Farkas Árpádot Hasonló érdeklődést keltenek — Létay Lajos főszerkesztő vezetésével — az Utunk és — Huszár Sándor főszerkesztővel az élen — A Hét találkozói. Legutóbb az Igaz Szó rendezett színvonalas Móricz Zsigmond-emlékestet, amelyen Hajdú Győző főszerkesztő, Balogh Edgár, Gálfalvi Zsolt Szász János, Huszár Sándor, Gelu Păteanu, Constantin Olaicu, Romulus Guga emlékeztek meg a nagy magyar íróról. De az itt zajló művelődési életben szerepet játszanak vidéki színházaink is, amelyeknek művészei csoportosan vagy egyénileg lépnek a ház színpadára. Ilyen volt például nemrég Ádám Erzsébet Vadrózsák című nagysikerű műsora Kriza János gyűjteményéből, a szatmári Északi Színház művészeinek (Bartis Ildikó, Fülöp Zoltán, Kocsis Antal, Szélyes Ferenc, Parászka Miklós) Hangok az arénából című irodalmi estje, amelyen Méliusz József költeményeit tolmácsolták, Farkas Ibolya marosvásárhelyi színművésznő Árva Bethlen Kata előadása stb. Rendkívül népszerűek a zenés irodalmi műsorok is, amelyen — a televízió magyar szerkesztőségének közreműködésével — többek között Bodor Pál, Bajor Andor, A. Nagy Mária, Lászlóffy Aladár, Alexandru Andriţoiu, Ana Blandiana, Cseke Gábor, Szász János, Huszár Sándor, Széles Anna, Ádám Erzsébet a nagyváradi színház együttese és sokan mások szerepeltek. Szép műsor keretében emlékezett meg a Petőfi Művelődési Ház Veress Sándorról (1828—1884), a régi bukaresti magyarság egyik szellemi vezetőjéről, születésének 150. évfordulója alkalmából. Árvay Árpád író és újságíró nagyszámú közönség előtt tartott előadást az emlékesten megjelent Veress Sándor két unokája is. Zene és színház A zenebarátok kedvelt találkozóhelye a Bartók Béla Zenei Klub, amelyet kiváló muzikológusunk, László Ferenc irányít A hangversenyeket mindig kitűnő tárgyismerettel, mindenki számára tanulságos és élvezetes előadással kíséri. A Bartók Béla Zenei Klub — a nagy magyar zeneszerzőhöz méltóan — a testvériség jegyében dolgozik, amihez a zeneművészet tág lehetőséget kínál. A műsorok összeállítása és az előadóművészek kiválogatása is szem előtt tartja ezt s így a Bartók Béla Zenei Klubnak sikerült kialakítania a maga sajátos arcélét A fővárosban működő, ma már «befutott» magyar nemzetiségű zeneművészek — például Kórody István, Páll Dénes, Csaba Péter, Csaba András, Groszmann Péter, Ágoston István, Áment János, valamint a még növendék Körtessy András, Kreutszer Erika stb — mellett számos fiatal román muzsikus — mint Marina Viorel, Gabi Astilianu és sokan mások — előszeretettel jönnek ide zeneim, mint ahogy a 4. szektor művelődési házának Orfeu kamarazenekara — Cornel Levenţiu karmester vezetésével is állandó vendége a Bartók Béla Klubnak. A havonta megtartott hangversenyeken nemegyszer bemutató előadásban hallhattunk hazai műveket, így itt hangzott el először Zoltán Aladár klarinétra írt mono-szonátája, Fátyol Tibor, Czakó Ádám egyegy műve, de hallhattuk itt — többek között — Liana Saptefrati művét is első előadásban. Emelte a Bartók Béla Klub értékét az emlékezetes Zeno Vancea-est, amelyen az illusztris szerző is megjelent (annak idején a Bartók Béla Zenei Klub megnyitó estjén ő mondotta az ünnepi beszédet). Hosszú stagnálás után — a bukarestiek örömére — újra megalakult a magyar színjátszócsoport, amely Cornel Garbea és V. Szepesi Katalin vezetésével egyelőre két-három előadást tart évente. Tagjai fővárosi magyar egyetemi hallgatók, munkások, akik lelkes játékkal hozták színre Méhes György Gyémántacél és Csehov Medve című egyfelvonásosát A tíztagú együttes örvendetesen fejlődik és — reméljük — hamarosan tekintélyes együttessé növi ki magát. Az esztrádegyüttes (Carol Corfanta és Bogdán Tibor műsoraival), a román-magyar népdalegyüttes (Ion Gubernicu és Demeter József lelkes irányításával), a tánccsoport (amely a Megéneklünk, Románia fesztiválon Dózsa György című tematikus táncszámával nagy sikert aratott) sok-sok szép és szórakoztató estét nyújtott a ház látogatóinak. De ugyanígy mindig látványos műsort nyújt a Kostyák Botond és Körtessy András zenekonzervatóriumi hallgatók vezette Táncház, amelyen magyar népi táncokat mutatnak be, majd a műsort vidám csárdásest követi. Hajléka ez a ház a képzőművészetnek is. A Szőnyi István kiállítási teremben képzőművészek és amatőrök (az ország minden részéből) tartanak itt kiállításokat. Ha mindezekhez hozzáadjuk azt, hogy a Petőfi Sándor Művelődési Háznak 30 000 kötettel rendelkező könyvtára van, amelynek színvonalát Bartha Rozália gondos és hozzáértő munkája őrzi, ha megemlítjük még a Radius filmklubot (Carol Corranta filmrendező vezeti), amely egy kisfilmjével első díjat is nyert, továbbá a különböző tanfolyamokat (magyar, német, angol nyelvleckék, balettiskola gyermekek számára, szabászati tanfolyam, gyógytorna), nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy a művelődésnek e bukaresti hajlékában milyen színes, gazdag és termékeny élet zajlik, s hogy a Petőfi Sándor Művelődési Ház milyen fontos küldetést tölt be. PINTÉR LAJOS Domokos Géza beszél egy Kriterion-találkozón HANS SCHULLER: Hazám Nincs nagyobb boldogság, mint magaménak tudni téged, beteljesülni benned. Hazám, te, akit a szívemhez szorítok szerető kezekkel, és lábaidhoz helyezem dalaimat, mint emlékmű elé. VERES ISTVÁN fordítása ID