Új Élet, 1982 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-10 / 1. szám
____ A 1 Mindig a néppel - mindig a népért Elhangzottak az újévi jókívánságok mindenütt: városon és falun, gyárakban és intézményekben,ipari és mezőgazdasági termelőegységekben és otthon, családi és baráti körökben kívántunk egymásnak boldog, békés, eredményekben, örömökben gazdag új esztendőt; szilveszter éjszakáján az elért sikerekre és az elkövetkező nagy célkitűzések valóra váltására koccintottunk munkatársaink vagy szeretteink, barátaink körében. Az egyéni és a társadalmi megvalósítások talán legkevésbé hivatalos mérlegkészítésére ad mindannyiszor alkalmat az esztendőforduló, amikor nem is a termelési eredményeket tükröző, sokszor ridegnek ható számokat idézzük meg, hanem az életünket teljesebbé, gazdagabbá, gondtalanabbá, munkánkat könnyebbé és hatékonyabbá tevő konkrét megvalósításokat veszszük számba, s egy-egy valóra vált álmot-vágyat, beteljesült kívánságot írunk az elbúcsúztatott esztendő javára, és megfogadjuk — örök emberi elégedetlenséggel s szavakban talán ki sem mondva —, hogy az új esztendőben újabb célkitűzések és tervek, még merészebb vágyak beteljesüléséért fogunk dolgozni, tanulni, alkotni. Ám a személyes, egyéni örömökben és sikerekben végső soron az egész ország előrehaladása, fejlődése, anyagiakban és szellemiekben való gyarapodása tükröződik. S ezért van az, hogy amiképpen az újonnan vásárolt mosógépnek, szép szőnyegnek, korszerű bútorgarnitúrának szívből örülünk, éppen olyan boldogan, elégedetten vesszük birtokba a bukaresti metró nemrégiben átadott új szakaszát, vagy egy-egy új gyárat, termelőkapacitást, művelődési vagy sportpalotát, kultúrotthont vagy bölcsődét, iskolát. Mert tudjuk, hogy az ország eme új «szerzeményei» külön-külön és együttesen az egész nép, nemzetiségi különbség nélkül hazánk összes dolgozóinak szorgalmát, helytállását, közös munkáját dicsérik. Mint ahogyan közös az az elhatározásunk is, hogy amit nem sikerült megvalósítani országos vagy helyi jelentőségű terveinkből, azt jobb munkával, nagyobb erőfeszítésekkel, felelősebb hozzáállással az új esztendőben pótoljuk. Az esztendőforduló ünnepi hangulatában egész társadalmunk megelégedéssel és hazafias büszkeséggel fogadta a párt főtitkárának, köztársaságunk elnökének rádió- és televízióüzenetét, amelyben Nicolae Ceauşescu elvtárs kevés szóval, de annál meggyőzőbben foglalta össze az ötéves terv első esztendejében elért sikereinket, s tárta fel ugyanakkor — korántsem ünneprontásként, hanem a jobb munkára való serkentés forradalmi szándékával — tevékenységünk fogyatékosságait, mulasztásainkat is. Felhívás volt ez az elnöki üzenet a fegyelmezettebb, felelősségteljesebb munkára, a pontosabb, gondosabb társadalmilag és egyénileg egyaránt hasznosabb munkára, az új minőség elérésére a gazdasági és társadalmi tevékenység minden területén. Ennek érdekében, és számolva mind a világgazdasági válságból, mind pedig a műszaki-anyagi alap biztosítása terén észlelhető egyes lemaradásokból adódó nehézségeinkkel, mint a párt főtitkára mondotta: «a leghatározottabban, forradalmi szellemben kell munkálkodnunk a hiányosságok felszámolásáért a felelősség és az igényesség erősítéséért az egész gazdasági-társadalmi életben». Ezeknek a követelményeknek a tudatában, és a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvények, valamint a nemrégiben közzétett államtanácsi rendeletek szellemében látott hozzá az ország népe — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek testvéri, nagy családja — az idei, második tervév célkitűzéseinek valóra váltásához. Munkánkban konkrét, felbecsülhetetlen értékű segítség annak az elvhű, kommunista forradalmárnak és lángeszű vezetőnek a példája és személyes útmutatása, aki immár tizenhetedik esztendeje áll az ország és a nép élén, s akire határtalan hálával és mélységes tisztelettel gondolunk most, születésének közelgő, 64. évfordulója alkalmából. Tudjuk, hogy valamennyi sikerünket az országépítésben, a kultúra felvirágoztatásában, a szocialista demokrácia elmélyítésében, az új, magasabb erkölcsi normák, a szocialista és kommunista etika elveinek szellemében élő és dolgozó ember formálásában az ő vezetésével, irányításával értük el. Az ország története legeredményesebb korszakának történelmi jelentőségű megvalósításai, amelyek alapvetően megváltoztatták a haza egész arculatát, s amelyeknek köszönhetően Romániáról egyre nagyobb tisztelettel és elismeréssel beszélnek szerte a világon, mind annak a fáradhatatlan és kiapadhatatlan energiájú, lánglelkű hazafinak és forradalmárnak, népéhez hű, széles látókörű, kommunista vezetőnek a nevéhez fűződnek, aki rendkívül energikus, az új iránt fogékony, a régi és elavult nézetekkel, a munkánkban visszahúzó, negatív jelenségekkel szemben kérlelhenül forradalmasította a gazdaságvezetést, megújhodást hozott egész társadalmi-politikai életünkbe. Mélyen tudományos, a hazai realitás talajába ágyazott gondolkodását, sokoldalú, elméleti és gyakorlati tudását ritka politikai és gazdasági éleslátását, kivételes elemző készségét az országépítés páratlanul összetett művében hasznosító nagy stratéga ő, aki személyesen irányítja a gazdasági-társadalmi fejlesztés közelebbi és távlati terveinek kidolgozását s aki bámulatos munkabírásának köszönhetően mindig ott van jelen tanácsaival, felbecsülhetetlen értékű útmutatásaival, bíráló szavával, ahol a legjobban elkél a segítség, a buzdítás, vagy akár a szigorú elmarasztalás. Egy merőben új, forradalmi munkastílus megtestesítőjeként fáradhatatlanul járja az ország munkatelepeit tanácskozik szakemberekkel és egyszerű munkásokkal, miniszterekkel és földművesekkel, s a tömegekkel való példás kapcsolatából, közvetlen és nyílt dialógusából születnek a jól megalapozott döntések, amelyeknek megvalósításáért következetesen, fáradságot nem ismerve munkálkodik. Olyan munkastílust honosított meg a politikai, gazdasági és társadalmi vezetésben — és hazánk külpolitikai tevékenységében —, amelynek egyetlen imperatívusza: mindig a néppel, mindig a népért Ennek a nem elvont jelszónak, hanem gyakorlati munkamódszernek az eredménye hazánkban a szocialista demokrácia állandó fejlődése és kiteljesedése a Nicolae Ceauşescu elvtárs személyes kezdeményezésére létrehívott intézményes keretek között, és végső soron ez az emberközpontú politikai credo az, amely hazánkat, a szocialista Romániát bekapcsolta az európai népek és a tetten a hibákat bátranj^sz inténJeJ-^-JuJáö össz^ népeinek hatalmas bétára, eleven munk^^ta.Sual^alósáa«. ^Junaozgalmába, elismerest es sok bamunkast I1 jj^° rátot szerezve országunknak. Köztársaságunk elnökének ragyogó békekezdeményezése, amely oly széles visszhangot váltott ki világszerte, s amely jelentősen hozzájárult Románia nemzetközi tekintélyének növeléséhez, méltán élvezi hazánk összes állampolgárainak — románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek — a lelkes támogatását, hiszen egy magasabb civilizációs szintre törő, jobb, gazdagabb életet építő országnak, mint amilyen a miénk, feltétlen békére van szüksége. Különös, de talán mégsem véletlen kegye a sorsnak, hogy a népe és hazája szolgálatát mindennél előbbre valónak tekintő és aszerint cselekvő kommunista vezető mellett itthon is, külföldön is egy nagyszerű eszme- és élettárs, egy kiváló, világhírű tudósasszony áll, Elena Ceauşescu mérnök, akadémikus elvtársnő, akinek születésnapjáról mélységes tisztelettel és nagyrabecsüléssel emlékezett meg az ország. A hála és szeretet őszinte jeleiként üdvözlő táviratok ezrei köszönti most a párt főtitkárát, köztársaságunk elnökét a nép legszeretettebb fiát, Nicolae Ceauşescu elvtársat, s az erőt, változatlan munkabírást jó egészséget és hosszú életet kívánó üdvözletekből az az elhatározásunk is egybehangzóan csendül ki, hogy hazánk összes dolgozói, megbonthatatlan testvéri összeforrottságban, a párt és főtitkára körüli szoros egységben, következetesen munkálkodnak a Nicolae Ceauşescu elvtárs személyes irányításával és meghatározó jelentőségű hozzájárulásával kidolgozott nagyszerű országépítő tervek valóra váltásán ÚJ ÉLET 454571 i