Új Élet, 1983 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1983-01-10 / 1. szám
A BÉKEHARC ÉLVONALÁBAN A jelenség a köztudatban már rég benne volt, amikor Alvin Toiller klasszikusa vált példával szemléltette: a peloponészoszi háború gyökeresen átalakította a görög történelem későbbi folyását, s ezzel új medret szabott mindannak, ami Rómában, majd Európában értékké vált. A peloponészoszi háború kései hullámverését magában hordja napjainkban az egész emberiség. De akkor? Akkor sem a mexikói indiánokat, sem a japánok őseit, de még földrészünk hűvösebb északi felének lakóit sem érintette valójában történelmi esemény. És ehhez hasonlóan a Nagy Kínai Fal építése, az Afrika mai arculatát döntően befolyásoló bantu-hamita háború is helyi esemény volt. Hatásuk nem térben, hanem időben érvényesült, máig tartó, ám nehezen tetten érhető következményeivel. Manapság már nincsenek elszigetelt, csak áttételes, utólagos következményeikkel ható helyi események. Mindarról, ami távoli földrészeken megy végbe, órákon belül tudomást szerzünk, az antipóduson lezajló eseményeknek — a tévé jóvoltából — akár szemtanúi is lehetünk. (Bizakodást keltő, hogy ezek az egyenesben sugárzott események , nemes világversenyek, olimpiai játékok vagy olyan lélegzetelállító teljesítmények, mint a holdraszállás vagy az űrséta.) Ma már minden, minden a közelünkben történik. Innen napjaink fokozott felelőssége az összemberiség sorsa iránt. A napi politika nyelvére váltva ezeket a gondolatokat, atommentes övezetekről, biztonságról, együttműködésről, a vitás kérdések békés megoldásáról, az új gazdasági világrendről beszélünk. Valamennyi fogalom ismert és visszavisszatér a nemzetközi élet legkülönbözőbb porondjain — mint korigény, mint korparancs. Ekként fogalmazza meg, ekként hirdeti ezt a szocialista Románia külpolitikája is. S e politika legfőbb előmozdítója az államelnök. Nicolae Ceauşescu neve fémjelzi Romániának ezt az elkötelezett politikáját. Érdemes talán számba venni e politika mennyiségi mutatóit. Románia ma 137 állammal tart diplomáciai kapcsolatot, és több mint 150 országgal épített ki kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. A Román Kommunista Párt nemzetközi kapcsolatai 77 kommunista és munkáspártra, 53 szocialista és szociáldemokrata pártra, további 66 más pártra és nemzeti felszabadítási mozgalomra terjednek ki. A szocialista Románia elnöke, fáradhatatlan békeküldetését teljesítve, eddig 102 alkalommal hajtott végre hivatalos látogatást a földkerekség valamennyi földrészén, és 109 magasszintű hivatalos látogatásnak volt a házigazdája. Ezek során 20 barátsági és együttműködési szerződést, 37 ünnepélyes közös nyilatkozatot és 53 közös nyilatkozatot it alá. S hogy még mindig a mennyiségi mutatóknál maradjunk: Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár, államelnök nemzetközi tekintélyére vall az élete és munkássága iránt világszerte tanúsított felfokozott érdeklődés, amely műveinek, az őt bemutató könyveknek széles körű elterjedésével is lemérhető. 33 országban 21 nyelven 114 könyv jelent meg tőle vagy róla. Ezek a számszerű adatok mély tartalmat fednek: az egész emberiség jövője iránti felelősség tudatából fakadó cselekvő politikát. Címszavak utalnak arra, hogy milyen irányban keresi és szorgalmazza Románia külpolitikája napjaink gondokkal, ellentmondásokkal terhes nemzetközi életének kibontakozását. Cselekvő együttműködés valamennyi állammal. Földünk oszthatatlanságából, az egész emberiség érdekazonosságából fakad ez a külpolitikai irányulás. A társadalmi rendszerek, a vezérlő eszmék különbözősége nem akadályozhatja meg valamennyi jószándékú ember közös akaratát: csak együttesen, a kölcsönös előnyök alapján lehet előrelépni, csak így lehet biztosítani az emberiség jövőjét. Fegyver- és háborúmentes világot. Szerves hajtása az előbbi gondolatnak. Az emberiség feje fölött tornyosuló válságjelek paradox módon a fegyverkezési hajszában keresik levezetésüket. Az okokozati összefüggések feje tetejére állítása pörgeti fel a fegyverkezés szintjét sosem látott magaslatokra, fokozva az emberiség egészének veszélyeztetettségét. 1911 őszén és 1982 tavaszán Nicolae Ceauşescu elvtárs új békekezdeményezései, Románia — 1982 júniusában hivatalos ENSZ-dokumentummá vált — leszerelési javaslatai, a román népnek az ENSZ rendkívüli közgyűléséhez intézett felhívása a járható útra hívja fel az emberiség jövőjéért felelős illetékesek figyelmét. A vitás kérdések tárgyalásos, politikai rendezése. Válsággócokban izzik a parázs — hol csak szunnyad, hol fellobban, aggodalommal töltve el minden becsületes embert. Határháborúk és letagadott agressziók, frontországok és megtagadott önrendelkezés — Közel- Kelet, Malvin-szigetek, Dél-Afrika... Románia, Nicolae Ceauşescu elvtárs állásfoglalása egyértelmű, pozitív: valamennyi vitás kérdést a tárgyalóasztalnál kell eldönteni, mert — hogy államfőnk szavait idézzük — bármilyen nehezek és bármilyen hosszadalmasak legyenek a tárgyalások, összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a katonai megoldások, amelyek — miként a tények bizonyítják — mindig is nagy károkat okoznak és a népek szenvedését váltják ki. Váljék Európa a béke, a biztonság és az együttműködés földrészévé. Nem Európa-központú szemlélet, hanem történelmi tapasztalat int: mindkét világháború tűzfészke Európa volt. Minden eddig felhalmozott fegyver legtöbbje ma Európában van. Itt állomásozik a legtöbb rakéta, az itteni silók mélyén lapul a legtöbb nukleáris fegyver. Óvnunk kell hát mindenekelőtt Európát. A helsinki, majd a madridi összejövetel már önmagában is a felelős gondolkozás gyümölcse — újabb, további lépések kellenek azonban a bizalom megszilárdítására. Erre törekszik Románia, amikor a rakétastoppot hirdeti, amikor a neutronbomba gyártásának megszüntetését javasolja. S ebbe az irányba vezetnek a kisebb lépések is, a regionális kezdeményezések, amelyek — a mi esetünkben — a Balkán atomfegyver-mentes övezetté alakítását szorgalmazzák, s a térség csúcstalálkozóját kezdeményezik. Világunk egy és oszthatatlan. A peloponészoszi háború kora távoli történelem. A mában élünk, amikor felelősen csakis emberiségben lehet és szabad gondolkozni. Ezt a felelősséget vállalja és hirdeti a szocialista Románia és elnöke, Nicolae Ceauşescu. VAJNOVSZKI KÁZMÉR