Új Élet, 1987 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1987-01-10 / 1. szám

miután az előadást végighallgattam. — Kidolgozott egy új módszert a fogínysorvadás kezelésére. Szakkörök­ben országos hírneve van, módszerét most szabadalmazzák. Az itt található gyógyhatású iszap adta neki az ötletet, hogy új kezelési eljárásra alkalmas be­rendezést tervezzenek és készítsenek. Mondanom sem kell, hogy­­lenei dok­tort munkahelyén fölkerestem, és a ne­vezetes berendezést is megcsodáltam. És persze, végigjártam a várost, megnéz­tem, hogyan készül a párolt só, milyen a sós fürdő, az új kórház, az épülő hi­dat, az új strandot és szállodát is meg­tekintettem. Csak annyit mondhatok, hogy a vegyészek városa fürdőváros im­már, igazi gyógyközpont, ahová érde­mes letérni a főutakról. A vegyészek fellegváráról, a szódagyárról pedig leg­közelebb szólok. Dorin Silviu Reff orvos ,Jenei Ferenc fogorvos A sós fürdő melletti szálloda ELEKES FERENC Virgil Vloga tanár­ ­ Előtérben Forradalmi ideológiánk valóságtükröző és -formáló ereje Ha megpróbáljuk sommásan körül­határolni az ideológia fogalmát, azt mondhatjuk: az eszmék (ismeretek, hie­delmek, eszmények, illúziók) viszonylag rendszerezett összességét nevezhetjük ideológiának, olyan eszmékét, amelyek eredetüket és szerepüket tekintve egy adott társadalmi csoport (osztály, réteg, nemzet stb.) érdekeihez, törekvéseihez, céljaihoz kapcsolódnak. Ez egyrészt az adott közösség történelmi-társadalmi tapasztalatainak a prizmáján keresztül tükrözi vissza a valóságot, másrészt szabályozza az emberek viszonyulását ehhez a valósághoz, mégpedig bizonyos viselkedési normákat, cselekvési irány­vonalakat jelölve ki. A társadalmi tudat elméleti rétegének (nem egyedüli, de­ legfontosabb eleme a politikai tudat, amely a politikai állás­pontok, tanok, programok stb. nagyjá­ból rendszerbe foglalt kifejezője. A munkásosztály forradalmi jellegű politi­kai ideológiája a tudományos szocializ­mus, amely a dialektikus és történelmi materializmussal, valamint a politikai gazdaságtannal együtt a marxista—leni­nista tudomány szerves alkotórésze. A munkásosztály forradalmi ideológiájá­nak tudományos jellege annak a társa­dalmi erőnek a történelmi helyzetéből és szerepéből következik, amelynek célja: a szocializmus,kommunizmus megteremtése. A történelmet alakító tömegek forra­dalmi tudatának formálása és szüntelen fejlesztése szempontjából ennek az ideo­lógiának két alapvető funkciója van: a valóság tényeinek, tendenciáinak tudo­mányos feltárása, értelmezése, és a fej­lődési távlatok, a követendő út felvázo­lása. Ezek a funkciók természetesen nem elvontak, hanem reális kiinduló­pontként szolgálnak ahhoz, hogy mind az egyes emberek, mind a dolgozó tö­megek egyre jobban megértsék a társa­dalom viszonyait, haladásának irányát, a történelmi szükségszerűség meghatá­rozta jövőt s a hozzá vezető utat. Az ilyen ideológiával fel­fegyverzett embe­rek milliói, felismerve a megoldandó feladatok lényegét, tudatosan, meggyő­ződéssel, elkötelezetten vesznek részt azok minél előbbi és minél jobb megol­dásában. Forradalmi ideológiánknak, a tudományos szocializmusnak, mint a munkásosztály vezette forradalmi társ­­­­dalomalakítás politikai akciói elméleti megfogalmazásának, alkotó, forradalmi jellege azt jelenti, hogy mindig hiteles, megfelelő, reális választ tudott és tud adni a folytonos történelmi változások nyomán előállott új helyzet felvetette kérdésekre. A marxizmus — s annak politikai el­mélete — a munkásosztály forradalmi ideológiája nem lezárt, egyszer s min­denkorra érvényes, kész válaszok gyűj­­teménye. Erre már megalapítói, Mais és Engels­­ is felhívták a figyelmet, művüknek legkiemelkedőbb folytatója és továbbfejlesztője, Lenin pedig így írt .Éppen azért, mert a marxizmus nem holt dogma, nem valami befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés eleven vezérfonala, éppen ezért szükség­képpen tükröznie kellett a társadalmi élet feltételeinek meglepően éles változá­sát.“ A Román Kommunista Párt egész politikája mindig az alkotó, a forra­dalmi elmélet jegyében fogant és bonta­kozott ki. Ez a szellem különösen ki­hangsúlyozódik a IX. kongresszust kö­vető időszakban, és a maga hitelességé­ben ölt testet az RKP Programjában, amely „... a párt elméleti, ideológiai és politikai alapokmánya, a legfőbb doku­mentum, amely választ ad népünk és pártunk munkájának és harcának, az ország jövőbeni fejlődése­ távlatainak kérdéseire. A program az alkotó mar­xizmus romániai megnyilatkozása.“ Pártunk, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs alkotóan fogja fel és alkalmazza hazánk gazdasági, társa­dalmi, nemzeti, kulturális sajátosságaira a marxi-leniai tanítást, cselekvően to­vábbfejleszti, új tételekkel gazdagítja a munkásosztály forradalmi ideológiáját. Ilyenek például: a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényegéről, a for­radalmi munkásdemokrácia államáról és rendszeréről, a szocializmus és a nemzet belső lényegi összefüggéséről, a kommunista párt vezető szerepéről, az új embertípus kialakítását célzó eszmei, politikai nevelőmunka mikéntjéről és feladatairól, a nemzetközi élet erőviszo­nyainak, folyamatainak értékeléséről szóló tézisek. Az RKP következetes tevékenységet folytat azért, hogy forradalmi ideoló­giánk minél mélyebben áthassa egész népünk gondolkodását. ..A nagy forra­dalmi átalakulások, az új társadalmi és gazdasági viszonyok, a tudomány, az egyetemes megismerés vívmányai megkö­vetelik a politikai-nevelő munkát a dol­gozók, az egész nép forradalmi tudatá­nak fejlesztéséért, az új társadalmi ren­det tudatosan építő új ember neveléséért "- mutatott rá pártunk főtitkára, a köz­társaság elnöke, a dolgozók III. kong­resszusán elhangzott beszédében. G­AI I JANOS

Next