Mértékadó, 2011. december 26. - 2012. december 17. (8. évfolyam, 1-51. szám)
2011-12-26 / 1. szám
52 1. hét ■ Útravaló „Éj mélyből fölzengő” - karácsony Böjte Csaba atyával Magyar dokumentumfilm (2011) A Magyar Baptista Szeretetszolgálat 2004-ben indította el azt a mozgalmat, mely önkéntesek segítségével cipősdobozokba csomagolt ajándékokat gyűjt, és juttat el nehéz sorsú gyerekeknek. Az akció része az a karácsonyi ünnepség is, melyet a parajdi sóbányában tartanak Böjte Csaba ferences szerzetes és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány szervezésében a gyermekotthonok több ezer lakójának. Idén a Duna Televízió székelyföldi stábja is jelen lesz az ajándékozáson és a Kiss Kata Zenekar jótékonysági koncertjén. A betlehemi jászol ünnepét ki köszönthetné hitelesebben annál, mint aki életét tette arra, hogy árva gyerekeket fogadjon be? Különös helyszín a sóbánya hangversenyterme: hosszan kell aláereszkednünk, hiszen százhúsz méterrel a földfelszín alatt fekszik. Ahogy karácsony idején a legnagyobb a sötétség, akkor a leghosszabbak az éjszakák, akkor jár a nap a legalacsonyabban. Ahogy Jézus sem hercegi palotában született, csak egy félhomályos istállóban, esendő csecsemőként. A napkeleti bölcseknek le kell hajolniuk hozzá, térdet kell hajtaniuk előtte. A helyszín kiválasztásának persze gyakorlatias magyarázata is van: csak ott lehet több ezer gyereket zárt térben biztonsággal együtt tartani. A mélyben, a kősó roppant üregeiben olyankor villanyfény gyűl, s az ember elámulva tekint fel a hatalmas falakra, mintha templomban járna. És a bánya az ilyen ünnepeken valóban azzá is lesz. Ács József ■ A hét filmje Szindbád Magyar filmdráma (1971) Vannak filmek, amelyek lírai szépségük, emelkedett gondolataik révén egyetlen nagy költeménynek minősülnek. S vannak megunhatatlan filmek, amelyeket időről időre jólesik megnézni, mert mindig új élménnyel ajándékoznak meg. S aligha meglepő módon e két csoportba általában ugyanazok az alkotások tartoznak... Huszárik Zoltán éppen negyven esztendeje forgatott Szindbád-filmje vitathatatlanul e különleges művek egyike. Ám nehéz pontosan megmondani, kicsoda e látomásos film valódi alkotója. A magyar Szindbád alakját papírra álmodó Krúdy Gyula, akit kizárólag az fosztott meg a világhírtől, hogy nyelvezete lefordíthatatlanul, végzetesen magyar? A több száz oldalas művet forgatókönyvvé szerkesztő rendező, Huszárik? A Szindbádot megelevenítő, kisugárzásával minket szüntelenül elbűvölő Latinovits Zoltán? Vagy netán a képi világot megteremtő nagyszerű operatőr, Sára Sándor? S egyáltalán: miről szól ez a meglepően rövid, másfél órás (a néző a varázslat részeként teljesen elveszíti az időérzékét) képköltemény? Arról, hogy egy középkorú férfi a lét és a nemlét határán bolyong, felkeresve hajdani és sosem élt szerelmeit? Hangok, tájak, utcák, szobák és éttermek, igen, velős csontos és húsleveses vacsorák látomásos forgatagáról? Vannak dolgok, melyekről képtelenség beszélni - és nem is szabad. Nézni viszont lehet, sőt, muszáj. Zsille Gábor ■ Családi körben Csendes és a béke üzenete Osztrák dokumentumfilm (2008) Nagyanyám csodaszépen énekelt néppásztorok... kezdetűt és az egyik szádalokat, egyházi énekeket. Karácsony mára is legkedvesebbet, a Csendes éjtkor a Mennyből az angyalt, a Pásztorok. Olyankor éreztem igazán, hogy a bennünk lakó lélek csodákra képes, s ha mindenkit megérintene e csoda, valóban béke szállna a földre. Mert a Csendes és nemcsak karácsonyi ének, hanem kifejezi az emberekben lakozó mérhetetlen béke vágyat is. A dal szövegét 1816-ban Joseph Mohr költő írta, s két évvel később Franz Xaver Gruber tanár zenésítette meg. Mindketten szegény családból származtak. Mohr Salzburg szegénynegyedében nőtt fel, majd a salzburgi dóm vikáriusa vette pártfogásába, s később pappá szentelték. Gruber egy szegény takács ötödik gyermeke volt. Titokban tanult zongorázni és orgonáini, miközben a szövőgép mellett kellett dolgoznia. A Stille Nacht ősbemutatóját 1918-ban a Salzburg melletti Oberndorfban tartották. A település hajósai a XIII. század óta külön kasztot alkottak, ők hallották elsőként a dalt a Szent Miklós-templomban, az éjféli misén. A Salzach-folyó azonban újra és újra megáradt, s elöntötte Oberndorfot. A templom helyén épült Csendes éj-kápolnát 1937-ben szentelték fel. E dal minden idők legnépszerűbb és legszebb karácsonyi éneke. Háromszáz nyelven és a legkülönbözőbb dialektusokban énekelik szerte a világon. Magyarul is: Gajdó Ágnes (Kilmia Mértékadó )