Mértékadó, 2015. december 28. - 2016. december 26.
2016-05-23
Arcvonások Pannónia dicsérője Jankovits László Janus Pannoniusról Regényes életű, kivételes műveltségű humanista költő, udvari tanító, politikus, „européer" gondolkodású pécsi püspök. A magyar történelem XV. századi fénykorának tanúja és alakítója, az itáliai reneszánsz közvetítője... Hiába Janus Pannonius „dicsőségtáblája", személye és életműve sokak számára ma sem több kötelező iskolai tananyagnál. Egy korai fejezet a magyar irodalomtörténetből: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,/ S most Pannónia is ontja a szép dalokat..." Jankovits László irodalomtörténésszel, a Pécsi Tudományegyetem docensével a latin nyelvű poéta jelentőségéről, európai ismertségéről és a vele kapcsolatos friss kutatások eredményeiről beszélgettünk. Janus Pannoniust határainkon túl isegy- két fordításkötetében az epigrammákzik a reneszánsz irodalom nagyjai között? és az elégiák. Janus az első jelentős humanista költő, aki Itálián kívül született, s oda tért vissza. Ezért minden olyan szöveggyűjtemény, irodalomtörténet, amely a humanista kultúrával foglalkozik, számon tartja nevét és életművét. Versei ma is izgalmasak, fordításra csábítanak, olaszul, angolul - a legújabban németül: néhány éve jelentek meg Josef Faber A horvátok is sajátjukként tartják számon őt, akárcsak későbbi szigetvári hősünket, Zrínyi Miklóst. Vagy Janust a pécsi püspököt — „átengedték" nekünk? - Ezen a téren nincs vita a horvát kollégákkal. Mindannyian a soknyelvű Magyar Királyság korának költőjét, közös kincsünket látjuk életművében. Érdekes, hogy vannak olasz és német szerzők, akik különböző, nem is mindig lényegtelen okokból a maguk kultúrájához tartozónak is érzik. Jusson eszünkbe, hány város versengett Homérosz szülőhelyének dicsőségéért... Lehet, hogy ez a versengés, akármikor is keletkezik, a költő dicsőségének, elismertségének a jele, ezért tulajdonképpen örvendeznünk érdemes miatta. Milyen volt a reneszánsz Pécs Corvin Mátyás és Janus Pannonius idejében? Kimutathatók a kölcsönhatások? - Pécs gyönyörű, bizonyára az volt Janus idejében is, később is. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó török csapatok, az akkori háborúk viszontagságai idején nagyrészt eltűnt az az épített kultúra, amelyet Janus szemével próbálhatnánk meg tanulmányozni. Az is csodaszámba megy, hogy előkerültek a költő földi maradványai. Azért aki rácsodálkozik a pécsi Dómmúzeumban arra, ami megmaradt, valami képet tud alkotni erről a világról. Mindazonáltal fennmaradtak a versek, s ez mutatja a látszólag törékeny szó, az írás értékét. Az utóbbi évek jelentős régészeti, antropológiai, egyház- és irodalomtörténeti kutatásainak köszönhetően jelentősen bővültek a költő-püspökkel kapcsolatos ismereteink. Milyen eredményekre hívná fel a figyelmet? - Ami a legfontosabb, hogy sorra jelennek meg a Janus Pannonius kritikai kiadás kötetei. Már hasznunkra szolgál az epigrammák és az elégiák kiadása, Ritoókné Szalay Ágnes, Mayer Gyula és Török László munkája. Ezek szilárd alapját adják a szaktanulmányoknak, a megigazított szövegekből kiinduló új fordításoknak. Az eddigi Janus-kutatásból közel teljes jegyzék érhető el az interneten. A pécsi és az országos Janus-kultuszt erősíti az imént említett régészeti felfedezés. Amikor II. János Pál pápa Pécsre látogatott, felújították a bazilikát; ennek során sírok kerültek elő, s az egyik holttest bal kézcsontja alatt Kárpáti Gábor régész megtalálta II. Pál pápa ólompecsétjét. Szokás volt a korban, hogy a főpapokat ama pápa bullájával együtt temették el, akinek idején szolgáltak, hogy a késői korok is azonosíthassák a személyét. A sírlelet nyomán készült el az arcrekonstrukció. Milyen a valódi Janus-arc? Borsos Miklós Janus Pannonius-szobra a pécsi püspöki palota kertjében