Mértékadó, 2015. december 28. - 2016. december 26.

2015-12-28

______________________________Nézőtér________________________ Rohamivók Zenés tanulságok egy diákszínpadon „Fiatalság, bolondság" - hall­hatjuk sokszor az idősebb gene­rációhoz tartozók szájából. Mondták nekünk is annak ide­jén a szülők lépten-nyomon, ar­ra utalva, hogy a (legalábbis lát­szólag) gondtalan ifjak nem mindig gondolják végig, mit is kezdjenek a szabadidejükkel. És tényleg, van ebben valami, hi­szen mikor érezze magát igazán jól vagy szórakozzon az ember, ha nem az iskolásévei alatt, ami­kor elsősorban még csak önma­gáért felelős. Azonban ilyenkor még hiányzik a tapasztalat, a hétköznapi élet gyakorlata, so­kan nem tudják még, hol a határ bizonyos dolgokban. Hon­nan is lenne valaki tizenévesen jártas az élet dolgaiban, ami­kor sok mindent nem tud még az ember... Új szóval ismerkedtem meg az elmúlt napokban: roham­ivók. Először egyáltalán nem is értettem, mit takar e kifeje­zés. A roham eddig egészen mást jelentett az én szótáram­ban. Aztán sikerült megtudnom, hogy egyre nagyobb divat­tá válik a fiatalok körében az úgynevezett rohamivás (ango­lul: binge drinking), amely mögött a szándékos, gyors berú­­gás vágya áll. Eddig azt hittem, azért érdemes inni, mert jó­kedvre deríti a baráti társaságot, vagy egy kis italtól felsza­­badultabb lesz az ember, könnyedebbé válik a beszélgetés, javul a hangulat. De itt másról van szó: a rohamivók azért fogyasztanak sok alkoholt, hogy minél hamarabb lerésze­­gedjenek, nem pedig a hangulat fokozása érdekében. Az ere­deti cél, hogy jól érezzék magukat, háttérbe szorul. A statisztikák azt mutatják, hogy a fiatal-, sőt gyer­mekkorúak körében is terjed a rohamivás, amely­nek következtében sokan alkoholmérgezést szen­vednek, s idegi-lelki eredetű vagy szervi betegség lép fel náluk. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazi színházi élménnyel lepte meg diákszínpadának közönségét a közelmúltban. Az iskola 11. C osztá­lya Rohamivók címmel zenés-énekes betétekkel tar­kított, musicalszerű egyfelvonásos darabbal lépett a színpad deszkáira. Némi gyanakvással ültem be a nézőtérre, vajon nem fogom-e az unalomtól vé­­gigásítozni az egészet. Mégiscsak egy amatőr tár­sulat adja elő a darabot, ráadásul középiskolások. De szerencsére nem így történt, már az első dalbe­tét megragadó volt, könnyen élvezhető, fülbemá­szó dallamok csendültek fel. Az énekelt szöveg azonban, ahogy mondani szokták, nem volt sem­mi, rögtön a lényegre tört: „Együtt a csapat, sodor az ár, ne nézz visszafelé. Rajta hát, most a buli összejön." A történet nagyon egyszerű: egy fiú és egy lány kezdődő kapcsolatával indul. Aztán egyszer csak feltűnik a „rossz" oldal, a banda, amely kissé részeges, kicsapongó, gátlástalan és persze hangos. Megjelenik a színen a csábító figurája is, egy fiú, talán a lány osztálytársa: „Ne hülyéskedj, hiszen mindenki ott lesz, gyere már, tök jó lesz." „Üres az üveg, töltsük meg, múljon a szomorúság, keverd a koktélt, így a jó..." - hallhatjuk később a dalbetétben. A drogokat a díler szállítja egy lány, Zoé személyében, aki remekül testesíti meg a gátlástalan, vagány, afféle félvilági „hölgy" alakját. Kovács Kata Krisztina játssza, elhitető erővel. Hanga szerepében Reichardt Nóra remekül „hozza" a sze­rény, visszafogott, a bulizásban még járatlan lány figuráját. Per­sze belekeveredik mindenbe, nemcsak szerelmes lesz, hanem alászáll az ital és a drogok vilá­gába is. A darab természetesen nemcsak a fiatalokról szól, hi­szen nagy a szülők felelőssége, szerepe is. Megjelenik az orvos apa, aki megpróbálja jobb útra téríteni lányát, kevés sikerrel. A kimondott szavak kemények, durvák, nem éppen választéko­sak, pont olyanok, mint sokszor a nagybetűs Életben. Egy igazi színdarabból a humor sem hiányozhat, Nagy Zsombor biztosít bennünket arról kissé naiv, gyerekes bájá­val, szellemes bemondásaival, hogy ennek a társaságnak a tagjai igazából, a lelkük mélyén még gyerekek. „De én egy­valamit akkor sem tudok felfogni. Nekem most innen komo­lyan úgy kell hazamennem, hogy nem tudom, hogy mi a franc az a tegzes Cupido?" Bepillanthatunk az osztály termébe is, vékonyka tanárnő próbálja kézben tartani a társaságot. Láthatjuk az utcatáblán, hol is vagyunk voltaképpen: Rohamtelep, Szürkület utca. Mi lesz velünk az ital és a drogok mérgező hatása folytán? Akár teljes sötétség is várhat ránk. Előbb-utóbb színre lép a rend­őrség is, és elfogja a dílert. Szerencsére a darabban nem tör­ténik tragédia, az orvos fogalmazza meg a végső tanulságot: „Mindenkivel megtörténhet a baj, még veled is." Az előadás ötlete a zenében jártas egyik szülőtől származik, rendezője és zeneszerzője pedig Kovácsházi István volt, aki nagyszerű munkát végzett. Az előkészületek során a díszlete­­zéstől a világosításig a 11. C osztály többi tanulója is részt vett az előkészületekben, így igazi csapatmunkának lehettünk ta­núi a Szent Imre gimnázium dísztermében. Ritkán láthatunk tinédzsereknek szóló előadásokat, hiszen kényes a téma, és ne­héz igazán megfogni e veszélyeztetett korosztályt. Elmondhat­juk, hogy ez most sikerült: szórakoztató, ugyanakkor elgon­dolkodtató zenés játékot láthattunk, amelyet tulajdonképpen minden érintett diáknak és szülőnek meg kellene néznie. Mészáros Ákos Fotó: Csillag Pál „Rajta hát, most a buli összejön”

Next