Új Ember, 1960 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-03 / 1. szám

Jxí’igtyfenóizmus Negyven nappal születése után elvitték őt a jeruzsálemi templomba, hogy bemutassák őt a Törvény szerint, de csu­pán a szegények részére meg­engedett áldozatot, egy pár gerlét ajánlhattak föl. Azután a názáreti »lakásban« élt. Pontosan tudjuk, milyen volt ez: ott van még a barlangszo­ba, cseppnyi, teljesen sötét, hegyoldalba vájt konyhájával, előtte kis gerendákból össze­rótt kalyibával. Harminc esz­tendeig élt itt a szent család. Jézus dolgozott, mint nevelő­apja. Magna vixit — nihil dixit: nagy volt ez az élet, bár semmit sem tanított. Az »ács fiának« ismerték őt, persze nem azok, akik abban az idő­ben a számos és hihetetlen luxussal berendezett márvány­villákban laktak a Genezáreti­­tónak virágos kertjeiben. Ami­kor pedig életének csupán utolsó három évében a sze­gény nép tanítója lett, ő maga mondotta egy ember kérdésé­re, hol lakik: »Az ég mada­rainak fészkeik vannak, a ró­káknak lyukaik, az Emberfiá­nak azonban nincs hol fejét lehajtania.« Valóban nemegy­szer aludt jobb híján a sza­bad ég alatt, így élete utolsó hetében az első és legszentebb Nagyhéten is. Az Olajfák-he­­gyén egy ismerősük tanyá­ján, az olajfák alatt töltötte az éjszakát, itt is fogták el őt. S akinek születésekor sziklá­ba vájt jászol jutott bölcsőül, annak halálos ágya a ke­reszt fája lett. Mikor pedig el­temették, idegen ember kert­jében, másnak készült sírbolt lett a nyugvóhelye. Ez a világ megváltójának példája a tárgyfetisizmus be­tegsége ellen. T•­P­Ez a találó elnevezés jut eszembe, mikor a betlehemi barlang szemléletében az ott született kisded egész életét szemlélem. Egy most megje­lent francia regény (Natalie Sarraute: Le planetarium) bí­rálója. Szőllősy Klára vetette fel ezt az elnevezést. Az egyik főszereplő ugyanis egy gaz­dag, idős nagynéni. »Egy la­kásimádó függönyös-ajtós né­ni, öt szobában lakik egye­dül ... Ezek az emberek de­kadens csigák, összenőttek a házukkal, a tárgyaikkal. Zöld bársony függönyeikkel.« Semmi más ez, mint az esz­köz öncélúsítása. Méltó ugyan az emberhez, ha kulturált la­kása van, célszerű és ízléses berendezése, helyes, ha kul­­túremberhez méltó életnívóra törekszik, de ... Az már nem méltó ember voltához, hogy az életnek ezeket az eszközeit ki­zárólagos céllá avatja, és mintegy bálványimádója lesz a kulturált életformáknak. Semmi mást nem tekintve, ki­zárva abból mindenki mást, saját környezetét szőnyeg­komplexbe, vitrin­ tabuba riasztja, foteltilalmakkal és hasonlókkal veszi körül, min­den munkája pedig abból áll, hogy hajnaltól estig takarít. Ismerjük ezt a típust: egész nap ócska pongyolában, bekö­tött fejjel jár, vizsla szemmel üldözve a netán megbújó halálos ellenséget, a piszkot. A­­parkettet, mintha valami szentség volna, úgy vigyázza: ha fia a munkából hazaid, még kint le kell vetnie a ci­pőt és mamuszban kell belép-Godfrey bíboros pásztorleve­le Londonban nagy visszhan­got keltett. A bíboros a fia­talkorúak bűnözésének növe­kedésével foglalkozik. Felszó­lítja a hatóságokat, erélyeseb­ben járjanak el és iparkodja­nak a bűnözés gyökeréig ha­tolni. Ma — mondja —­legfel­jebb pszichológiai eljárást al­kalmaznak, ez azonban a bű­nözések szaporodását eredmé­nyezte csupán. A szülőktől is nagyobb szigort és következe­tességet kíván a pásztorlevél és helyteleníti, hogy az iskolá­val szemben a gyermeknek ad­nak igazat. Goa felszabadítására Bom­­bayban bizottság alakult, amelynek elnökévé Mascarén­­hans­ katolikus lelkészt válasz­tották meg. Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök a nyíregyházi görög szertartású katolikus templomban áldozópapokká szentelte Lakatos László, Ta­­hóczky Miklós, Orosz Lajos és Füzesi Mihály diakónusokat. A ljubljanai egyházmegye püspökévé nevezte ki a pápa Anton Vovk c. püspököt, apos­toli adminisztrátort. A kineve­zéshez a jugoszláv egyházügyi hatóságok hozzájárultak. A nácik uralma alatt 1938- ban felgyújtott paderborni zsi­dó zsinagóga megmentett tóra­tekercsét, amelyet azóta az ér­seki levéltárban őriztek, ün­nepség kapcsán adta most vissza Rhode generális viká­rius az újjáépített zsidó zsina­gógának. Rhode beszédében tolmácsolta az érsekség­­sze­­rencsekívánatait a zsinagóga felépítése alkalmával és meg­emlékezett XII. Pius és XXIII. János pápa segítő tevékenysé­géről a zsidóüldözések idején. Rembrandt Krisztus-fej ta­nulmányát, a negyedmillió márkát érő 20—25 centiméte­res, fára festett műkincset, is­meretlen tettesek ellopták­ a nyugat-berlini dahlemi mú­zeumból. Halálozás: Cseri István csol­­noki plébános életének 56-ik évében elhunyt. * özv. dr. Gefferth Viktorné szül. Vargha Janka 80 éves ko­rában, a haldoklók szentségé­vel megerősítve, Újkécskén, 1959. december 17-én elhunyt. * Fábry Ödön gyógyszerész életének 69. évében 1959. de­cember 1-én Zamárdiban el­hunyt. * Dr. Juhász István főorvos 1959. december 18-án Budapes­ten meghalt. * Jancsó Lajos, volt egyház­­községi gondnok, életének 61. évében Jobbágyiban elhunyt, n­e, nehogy igénybe vegye a parkettet. Midőn a betlehemi születést s az ahhoz kapcsolódó isten­emberi életet ünnepeljük ka­rácsony idején, egyszerre meglátjuk, hogy Jézus sok minden más mellett még mire akart bennünket tanítani. Éle­te ugyanis, most hogy kétezer év óta előttünk áll, egyáltalán nem olyan magától értetődő, miért kellett volna például éppen istállóban születnie? Most romantikus és majdnem mindig elgiccsesített édes kis jászolban fekszik, hófehér, on­dósért báránykák között — a valóság az, hogy barlang volt az az istálló; meg lehet nézni, milyen szűk és fekete a szik­lafal, amelybe belevájták a jászolt. Itt feküdt, sötétben, a kővájatba dobott szalmán a világ megváltója. Senki sem gondolt volna ilyenre; termé­szetes, hogy házban született volna, ha úgy találják ki ezt a történetet, sőt, nagyon való­színű, hogy királyi palotában. Az igazság azonban az, hogy szűk és sötét barlangban szü­letett, amelyet istállónak is használtak. Mert nemhogy kli­nikán nem volt hely, amely akkor nem is volt, de még a khánban, a primitív keleti vendégfogadóban sem leltek befogadásra s így még a ret­tenetes bölcső, a kojászol sem volt az »övék«. Vajon nem azt akarta ezzel hangsúlyozni az újonnan született, hogy ne es­sünk ebbe a »tárgyfetisizmus­­ba«, a Holmi és a Lakás bál­ványozásába? Mert ezt a tanítást folytatta Urunk azután egész életén át. Philippoussi naxosi érsek 85 éves korában meghalt. Ő volt Görögország legidősebb katolikus főpapja. XI. Pius pápa 1927-ben nevezte ki athé­ni érsekké. Ezt a tisztségét 20 éven át töltötte be, s innen ke­rült 1947-ben a rangban ma­gasabb naxosi főegyházmegye élére. Ezüstmise. December 20-án mutatta be Gulovics Andor, a miskolci gk. apostoli admi­­nistratura c. főesperes-consul­­tora, mucsonyi parochus ezüst­miséjét. Manudoctora Bubnó Andor főesperes, szónoka Tóti­ Pál budai gk. esperes-lelkész volt. Az ünnepségen részt vett Szántay-Szémán István pápai prelátus, vicarius generalis, aki a jubiláns ezüst menyeg­zőjét is megáldotta. Dudás Miklós püspök meleg elismerő leirattal tüntette ki a jubilánst, akit hívei értékes ajándékkal leptek meg. Henry Grey Graham edin­burghi segédpüspök halálával egyik legérdekesebb főpapi személyiségét vesztette el az angol katolicizmus. Graham, aki december 5-én hunyt el 85 éves korában, a skót egyház hitében született és nevelke­dett. Édesapja lelkész volt s ő maga is ezt a hivatást válasz­totta. Csakhamar teológiai ta­nár lett és ebben a minőségé­ben biblikummal és keleti nyelvészettel foglalkozott. Már több tudományos könyve je­lent meg, amikor arra a meg­győződésre jutott, hogy a vi­tás kérdésekben a katolikus egyház képviseli a helyes ál­láspontot. Hosszú tusakodás után 1903-ban döntött: lemon­dott a skót egyház kebelében fényesnek ígérkező pályafutá­sáról és katolikus hitre tért. Utána Rómába ment további, immár katolikus teológiai ta­nulmányokra és 1906-ban Respighi bíboros szentelte pappá. Hazatérve különböző posztokon dolgozott, mígnem 1917-ben XV. Benedek pápa az edinburghi érseki főegyház­megye segédpüspökévé nevezte ki. »Nem látok semmi okot arra, hogy miért ne lehetne katolikus ember az Egyesült Államok elnöke« — jelentette ki Harry Truman volt elnök egy Kansas Cityben tartott ka­tolikus gyűlésen. »Nem hiszem — tette hozzá —, hogy bárki amiatt intézhetné jobban vagy rosszabbul az ügyeket, mert a baptista vagy a katolikus val­lást követi.« Új-Guinea püspöki állomá­sán, Alexishafenben megható ünnepre jötte­k össze a misszio­náriusok és a hívek: a Kis Szent Terézről nevezett benn­szülött apácarend 11 kanada leányt vett fel tagjai sorába. A lengyel katolikus könyv­kiadó vállalat, a Pax, minden évben díjazza a legsikereseb­ben szereplő lengyel katolikus írókat. Az idén a díjat a kö­vetkezők kapták meg: Andrzej Soltan és Artur Gorski pro­fesszorok, Witold Jankowski, Szszepan Balicki és Anka Ko­walska katolikus publicisták. Angliában az »Opus Dei« társaság már a harmadik há­zát nyitja meg. A társaság alapítói egy angol pap, egy angol orvos és egy amerikai fizikus. Názáret északi részében fel­tárták ennek a zsidó település­nek Krisztus idejéből származó alapfalait. A falak mentén sok földalatti kamrát találta­k, amelyek annak idején raktárul szolgáltak. A svájci Altdorfban elhunyt Franz Müller építész végren­deletében nagyobb összeget hagyományozott a leprások részére. Az összeget a svájci katolikus misszionáriusok in­tézetei között osztották szét. Vác-belvárost műemlék-köz­ponttá fejlesztik. Helyreállít­ják a Diadal-kaput és restau­rálják a székesegyház világ­hírű Maulbertsch freskóit is. Amerika és Európa között új tengeralatti kábelt fektet­tek le. Az új vonalon az első beszélgetést Tardini bíboros államtitkár folytatta Vagnozzi érsekkel, a washingtoni apos­toli delegátussal. A belgakongói Leopoldville­­ben új néger püspököt szen­teltek Manula József szemé­lyében. A szentelésen 40 000 hivő vett részt, úgyhogy azt a városi stadionban kellett elvégezni. MISENAPTÁR Ének a hétnek a vasárnapja új­év utáni vasárnap, melyen Jézus szent nevét ünnepeljük. Szín: fe­hér, Glória, Credo, karácsonyi pre­­fáció. — Énekrend. 41. ö szép Jé­zus. 151. Zengjünk Jézus szent ne­vének. 29. Ó gyönyörűszép, titok­zatos éj. 152. ó Jézus emlékezni rád. — Hétfőn, 4-én, az újévi mi­se mondandó, Glória, a Credo el­marad, karácsonyi prefáció. — Kedden, 5-én, ugyanez a mise. 2. könyörgés: Szent Teleszforus vér­tanú-pápáról. — Szerdán, 6-án, Vízkereszt ünnepe (mise kötelező), szín: fehér, Glória, Credo, saját prefáció és Communicantes. Ének­­rend: 43. Az isteni gyermeket. 21. Dicsőség. 18. Az Ige megtestesült. 44. Fényességén e mai napnak. — Csütörtökön, 7-én, a vízkereszti mise mondandó. Glória, a Credo elmarad, vízkereszti prefáció (Com­municantes rendes). — Csütörtö­kön, 7-én és pénteken, 8-án rítus mint szerdán. — Szombaton, 9-én, Szűz Mária szombati miséje. Gló­ria, Credo nincs, Szűz Mária pre­­fációja. — A következő vasárnap miserendje: Vízkereszt után I. va­sárnap, Szent Család ünnepe. Szín: fehér. Glória, 2. könyörgés: a va­sárnapról, Credo, vízkereszti pre­fáció. — Énekrend. 25. Mennyből az angyal. 213. Áldunk Isten jó szolgája (főleg az 5. és 6. strófa). — 23. Istengyermek. 159. Ő édes Jézus, ég és föld (főleg a 3. és 4. strófa). LÁTTUK Karácsony napjára nyitották meg a Vörös Csillag filmszín­házat, amely teljesen újjá­épült. Az építők helyreállítot­ták a híres budapesti mozi, az egykori Royal Apolló barok­kos aranydíszeit, de feljáratát és a csatlakozó termeket már mai stílusban alkották újjá. A közönség különösen a kényel­mes új széksoroknak örvende­zett. Az új színházban mutat­ták be a most elkészült színes, szélesvásznú magyar filmet, a Szegény gazdagokat, amelyet Jókai ismert regénye nyomán Bán Frigyes Kossuth-díjas mű­vész rendezett. A főszereplők mellett (Benkő Gyula, Kren­­csey Marianne, Bara Margit, Láng József) kitűnő alakítást nyújtottak a mellékszereplők is, egynémelyikük alakítása egészen kimagasló volt. A film Jókai romantikájának szelle­mében mindvégig izgalomban tartja a nézőt, aki amellett jól­­esően elgyönyörködhetik a szép tájfelvételekben, a stílusos díszletekben és az empir-li­­dermeier kosztümökben. Igen nagy művészi igényű film a »Cabiria éjszakái«, a világhírű olasz filmrendező és író, Fellini műve. Meg kell mondani, hogy csak érett fel­nőtteknek való, már témájánál fogva is. Mint az »Országúton« című filmben, itt is az embe­ri élet elesettjei közé visz el minket ez a nagy művész és itt mutatja ki, hogy nincs olyan lesüllyedtsége az emberi élet­nek, hogy ne pislákolhatna fel mögüle az emberség, és a tisz­taság utáni vágy. »A tenger törvénye« című bolgár film a Fekete-tenger partvidékén dolgozó búvárok életével ismertet meg minket, egy ha nem is egészen újszerű, de nagyon emberségesen fel­dolgozott szerelmi történet ke­retében. Megnyugtató tanulsá­ga, hogy a veszély és az egy­másrautaltság olyan emberi szolidaritást tud kiváltani, ami felülemelkedik a szenvedélyek okozta sérelmeken. HIRDETÉSEK Hasábhirdetés díja mm­ként 6.— forint. Legkisebb hirdetés 15 mm. Üzleti hirdetéseket hasábhirdetés­nek veszünk fel. Szöveghirdetések szavanként 3.— forint, a legkisebb szöveghirdetés 10 szó, a vastagbe­tűs két szónak számit. Jeligés le­veleket csak nyitott borítékban to­vábbítunk. A„Csendes Ha még élne, most lenne 80 esztendős Tordai Ányos. 1879. augusztus 3-án született a Borsod megyei Hejőcsabán, s hogy mégis csak most, kará­csony táján, emlékezünk meg róla, annak okára majd cik­künk befejezése vetít fényt — a karácsonyfa gyertyájának pisla fényvilágát... Midőn aránylag fiatalon, 1938 januárjában Baján meg­halt, mint az ottani cisztercita gimnázium igazgatója, rend­társa, Ágoston Julián írt róla szép nekrológot. Ebben »egy jövőben elkészítendő nagyobb Tordai-tanulmányról« történik említés, ezzel azonban immár két évtizede is adósa marad­tunk Tordai Ányosnak. S ezért most a nyolcadik decen­­nium alkalmával csak szórvá­nyos mozaik­darabokból állít­hatjuk össze portréját. Ha az evilági érvényesülés, kibontakozás torzóban mara­dását tragédiának nevezhet­nék (persze, hogy nem az), akkor azt mondhatnék, hogy Tordai Ányos »tragédiája« nem a tehetség sokoldalúsá­gában keresendő. Teológusnak indult, mint a bécsi Pazma­­neum hallgatója, majd ma­gyar—latin szakos tanár lett, s rendjének vidéki gimnáziu­maiban tanárkodott, legtovább Egerben, s végül Bajára ke­rült, mint gimnáziumi igaz­gató. Költői lelkületű, a magyar irodalomért lelkesedő tanár volt az Ányos Pálok, Virág Benedekek, Czuczor Gerge­lyek fajtájából. Pap is volt (elsősorban az volt), költő is, irodalomtudós is, kitűnő pe­dagógus is. Költői munkássága nem je­löl korszakot, de egy alapo­sabb tanulmányozás lelkének ebből a rétegéből is nagyon sok maradandó, figyelemre­méltó értéket tudna kibá­nyászni. Mint irodalomtudóst főként a katolikus irodalom problémái érdekelték, mégpe­dig a legszélesebb határok kö­zött: a középkori Mária-him­­nuszoktól a legmodernebb ka­tolikus költészetig, külön kis irodalomtörténeti fejezet sze­mélyes baráti kapcsolata az Egerben remetéskedő Gárdo­nyi Gézával, s nagyrészt en­nek a szelíd melegséggel pa­rázsló barátságnak köszönhe­tő, hogy a nagy magyar re­­ fitt 1 ./ 9 es poéta] a­ gényíró fejlődésének sok buk­tatóján és szirtjén keresztül élte alkonyán visszakanyaro­dott a katolikum felé. Mint pedagógust elsősorban az anyanyelv és a magyar iro­dalom tanításának problémái érdekelteit. Stilisztikája, reto­rikája, poétikája, olvasóköny­vei valamikor nagy népszerű­ségnek örvendő tankönyvek voltak, s ha ma már el is járt az idő felettük, hatásuk fel­mérhetetlen, hiszen a tanítvá­nyok ezrei belőlük tanulták meg a magyar irodalmat, a magyar nép lelkét érteni és szeretni... S ha most azt kérdezzük: mi maradt meg hát napjainkra ebből a szivárványosan sok színben tündöklő lélekből? — a felelet igen meglepő lesz. Egy röpke kis karácsonyi ének, nem is eredeti alkotás, hanem a »Stille Nacht« kez­detű közismert hangulatos né­met szentesti dalnak ritka ih­­letettségű magyarrá lényegí­­tése, amely szerényen húzó­dott meg a papi, költői, tudósi, tanári, emberi sugárkévék metszőpontjában. Még kispap korában fordította le, egy je­lentéktelen kis vidéki hitbuz­­galmi lapban jelent meg, s aztán valahogyan szárnyára vette a hír, bekerült sok éne­keskönyvbe a fordító neve nélkül, s az őszülő pap egy­szer csak egy magános kará­csonyfaesten, a rádió hullámain keresztül hallotta vissza, az ifjúkori fordítás szövegét... S most adjuk át a szót ma­gának a szerzőnek, aki nem sokkal halála előtt egy rövid önéletírásban vetett számot egész életművével: »Ezzel a kis semmi verssel szereztem a legnagyobb elismerést... eb­ben a kis versben élni fog a szavaim és élek én is ismeret­lenül akkor is, ha már ide­­lenn por és hamu lettem, amikor odafenn éneklem már az angyalokkal: »Szűzanya, hallod-e, csendes a táj... Is­teni gyermeked álmira vár... Látva, hogy altatod őt... Lát­va, hogy altatod őt!« K. Gy. KEDVES TAGJAINAK ÉS VÁSÁRLÓINAK BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN az Ecclesia Szövetkezet Budapest V., Egyetem u. 4—8. sz. Január 4-től 7-ig leltár miatt zárva tartunk. TEMPLOMI RUHÁK készítését és javítását vállalja liturgikus tervek alapján. „SOLIDARIT­AS” Háziipari Szövetkezet Budapest, I., Batthyány tér 7. Szent Anna templom mellett Telefon: 353—183. ZONGORA-PIANÍNÓ eladás — vétel — javítás — szak­becslés garanciával SASVARI mes­ternél. Bp., Lenin körút 2. Tele­­fon: 426— 819. „SOLIDARITAS” Háziipari Szövetkezet reverenda és papi civil szabósága. Budapest, V., Irányi utca 18. Telefon: 187—790 • • Üvegcsiszoló tükörkészítő, LUDÁNYI ISTVÁN Budapest, VIII., Práter utca 63. Tel.­: 131—ifit' Özv. CZLEZÁK RAFAELNÉ elismert régi harangöntő mester. Vállal: harangöntést, harangvas­­állvány és harangvaskorona készí­tését, javítását. Bp. XV., Rákos­palota, Szövőgyár u. 1. ZONGORA eladásnál-vételnél szakbecslést GRIMM JÓZSEF aranyéremmel kitüntetett mes­tertől. Javítás külföldi anyaggal — hangolás. XI., Csurgói út 3. Tel.: 459—139. Szőrmebundák Irhák divatos átszabása, préfitezé­­sek: Somogyi szűcsnél, V., Kossuth Lajos u. 5. ~Megszebb olvasókat és nyakláncokat legolcsóbban a készítőnél! Kívánságra mintákat küldünk. Áruinkat bizományba is adjuk. Cím: Márton Mihály, VARPALOTA ORGONA, HARMONIUM Javítás, hangolás. Vétel-eladás. DEMENY orgonaépítőnél. Bp. VI., Lázár u. 13. (Operánál.) VcímjeL KATOLIKUS HETILAP Laptulajdonos Actio Catholica XVI. évf. 1. sz. — 1960. jan. 3. Szerkesztésért felel: Saád Béla — Kiadja: az Új Ember Kiadóhiva­tala (Fk. Saád Béla) — Terjeszti: (előfizetés és templomi árusítás) Új Ember kiadóhivatala, (utcán) árusítja a Magyar Posta. Az egyházi hatóság jóváhagyásával Főszerkesztő: Pénzes Balduin Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Kossuth L. u. 1, I. lépcső, I. emelet 1. Levélcím: Budapest, 4. postafiók 145. Telefon: 188—098 és 185—414. Csekkszámlaszám: 16 820. Előfizetési díj negyedévre 15,— Ft. Külföldi előfizetések: Posta Központi Hirlapiroda Buda­pest, V., József nádor tér 1, Ügyfélszolgálat, (F. V. Soproni Béla) 69,4566 Athenaeum Nyomda, Bp. TEMPLOMI FESTETT ÜVEGABLAKOK ólomfoglalatú üvegezések készí­tése és javítása ÜVEGESEK KTSZ üvegfestőrészlege Budapest, VHL, Baross U; 69, Telefonj 143—354. Egy kb. 70 kg-os harangot ven­nénk. Pusztaszer, Rk. Lelkészség. Eladó egy ötkötetes Szentírás és Szunyogh Missale. »1000« jeligére. Oltárképnek is alkalmas márkás festmények eladók. Bp., Népköz­­társaság útja 97. fsz. 1/b. Pesti ház eladó vagy kertes vidé­kiért elcserélhető. »Emeletes« jeli­gére. Vadonatúj ballábas orthopäd cipő eladó. »Orthopäd« jeligére. Egyedülálló nő házvezetőnői állást vállal Budapesten. »Információké­­pes« jeligére. Kisebb háztartás és egy gyermek gondozását elvállalná idősebb meg­bízható nő. Lehetőleg Budán, Villányi út környékén. »Ügyvéd özvegye« jeligére. Elhelyezkedne február elsejére kitűnően, beosztással főző idősebb nő. Nehéz munkát nem vállal. Évekig egy plébánián volt. Jelige: »Hűség«. Orvoshoz elmennék segítőnek. »Komoly« jeligére. Békéscsabai belvárosi plébánia kántort keres. Javadalom megálla­podás szerint. Érdeklődni a plébá­nián. Egyszemélyes plébániára házveze­tőnőt keresek. »Pest megye« jeli­gére. Idős vagy gyermektelen házaspár­nál albérleti szobát keres esti isko­lába járó leány. »Lakás« jeligére.. Dogmatika, kétkötetes Schütz és Müller Aszkétika-Misztika eladó. »Kifogástalan« jeligére. Egyházi adószedőt keresünk. Kap ellátást a plébánián és havi három* száz forintot. »Tisza« jeligére. Kántor-sekrestyés-harangozó-pénz* beszédőt keresünk. Lehetőleg egye­dülálló nyugdíjas férfit. »Pápa kö­zelében« jeligére.

Next