Új Ember, 1962 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1962-01-07 / 1. szám

3a h hang ideje Ez ugyan nem mondható »szent« időnek, mint a kará­csonyé, vagy a húsvété. Még­is sok száz év óta beleillesz­kedik a két szent idő, a meg­testesülés és a megváltás ün­nepköre közé. Kezdődik víz­kereszt ünnepe után, ennek a hétnek a vasárnapjával az idén és tart hamvazószerdáig. Nincsenek egyáltalán litur­gikus törvényei. Egyszerűen csak farsang, öröm és vidám­ság, tánc és nevetés. De azért ideje van neki is, mert a szentírás legpesszimistább könyve, a Prédikátor, mondja, hogy »ideje van a sírásnak és ideje a nevelésnek, ideje a gyásznak és ideje a táncnak« (3, 4). Miért érdemes erről is el­gondolkozni? Karl Rahner egy remek kis értekezése felel, amelyet a jeles teológus a ne­vetés apológiájának nevez. Persze, nem, a szent örömről beszél, a lelki vidámságról, amelyről oly sok szépet mon­danak a lelki élet mesterei is, a Gaudete és a Laetare va­sárnapok rózsaszínű vidámsá­gáról. Nem, a néha fejcsóvá­­lásra és rosszalló pillantásra ingerlő nevetésről és vidám­ságról, mint amilyen az, mi­kor egy-egy iskola utolsó csengetése után harsogó öröm­mel zúdulnak ki fiúk és leány­kák a tágra nyitott kapun és örömükben üvöltöznek, lökdö­sődnek és hangosan kacagnak. Erről a nevetésről szól, erről szólunk mi is. Igaz, hogy látszólag mint­ha a szentírás — életünk leg­főbb normája — kissé tartóz­kodóan beszélne erről. Mint például ez a megjegyzés: »Jobb a komolyság, mint a nevetés«, avagy »az okos alig hogy mosolyog«. Ám, ha meg­mondjuk, hogy ezeket a sza­vakat ugyanaz a Prédikátor könyve mondja (7, 4), és kol­légája, Sirák fia (21, 23), ak­kor mindjárt látjuk, hogy kü­lönböző nevetésekről van szó. Mert bizony van bűnös, go­nosz nevetés is. A káröröm nevetése, amelyet cinikusok a legszebbnek mondanak, és ar­ról az »örömről«, amelyről Sirák szól, hogy »a balgák társalgása utálatos és neveté­sük gyönyörködés a bűnben« (27, 14), így a gonosz lélek nevet, az Isten fiainak nem ez a nevetése, nem ez az örö­me. A feloldódott, megköny­­nyebbült lélek kacagásáról van szó, és ezt a nevetést nem kell szégyellni. Még ha kicsit tán felületes vicceken indul is el, mókázáson, egy­más ugratásán. Hiszen ilyen­kor voltaképpen gyermekek leszünk újra és nincs szebb, mint gyermeknek lenni. Sza­bad, hogy legyen ideje a ne­vetésnek b­írva vagyon. Te­hát az ilyen idő is Isten aka­rata és a nevetés, ez a bolon­dos kobold is Isten teremt­ménye. A keresztény ember Jézust követi, aki főpapunk, de »nem olyan, hogy ne tudna együttérezni gyengeségeink­kel«, amint Pál apostol mond­ja (Isid. 4, 15). Ez az együtt­érzés, a szentírás görög nyel­vén »szümpathia«, azt jelenti, hogy együtt tudunk sírni a szomorkodóval, de együtt tu­dunk szívből jövően kacagni és örülni az örvendezővel is. Az ember, aki nem tud má­sokkal együttérezni, aki tehát a szó eredeti értelmében nem­­szimpatikus­, annak néha az aszkétika és minisztika nevé­ben nem tetszik a szellem sziporkázása, és helyteleníti az életvidám lélek bukfenceit. Pedig a nevetés az öröm gyermeke, azé az örömé, amelyről a világirodalom leg­szebb öröméneke, Schilleré mondja, hogy égi szikra. Az öröm nevetéséről neveztetett el minden hívők atyjának. Ábrahámnak fia, Izsák, neve ugyanis héberül Jic­hák, azt jelenti: »nevetni fog«. Mert midőn a koros szülőknek Is­ten gyermeket ígért, Ábrahám arcára borult — és nevetett, felesége pedig a sátor függö­nye mögött hallgatva a való­színűtlennek tűnő ígéretet, szintén nevetett és ő volt, aki erre emlékezve, ezt a különös nevet adta fiának. A nevetés­nek pedig mintegy apoteózisa Jézus szava a hegyi beszédben a nevetésről. A gonosz öröm­ről is megvan a szava: »Jaj nektek, akik most nevettek! Keseregni és sírni fogtok.« De az egyszerűen emberi öröm nevetéséről is szól: »Boldogok, akik most sírtok, majd nevet­ni fogtok!« Ha pedig meste­rünk szent szava az öröm és a nevetés hasonlatához nyúlt, amikor az örök élet jutalmát akarta közelebb hozni szí­vünkhöz, akkor az emberi öröm, vidámság és nevetés az Isten ajándéka. r. p. Egyházi kinevezések Kovács Vince püspök, váci apos­toli kormányzó Kisznyér Kálmán nyugdíjas áldozópapot, aki vaksá­gában is türelmes és áldozatos lelkipásztori munkát végez, püs­pöki tanácsossá nevezte ki. Grü­nd­­ner Simon a Központi Hittudomá­nyi Akadémián adjunktusi kine­vezést nyert, Batta Gyula admi­nisztrátort pedig megbízta az egy­házmegyei templomszámadások felülvizsgálásával és feljogosította a vörös öv viselésére. Klempa Sándor veszprémi apos­toli kormányzó Horváth József kaposvári segédlelkészt Zákány­telepre, Horváth Tamás sümegi templomigazgatót Iszkázra, Jokesz István vörösberényi segédlelkészt Szentkirályszabadjára, Schredl Viktor káptalantóti segédlelkészt Zalahalápra, Tremmel Lőrinc veszprémi segédlelkészt Bakony­­jákóra lelkésszé nevezte ki. Schwarz-Eggenhofer Arthur esz­tergomi apostoli kormányzó Csep­­regi Ignác tb. kanonok, esztergomi irodaigazgatónak, a budapesti Pá­­duai Szent Antal templom plébá­nosának és Dér Gyula főegyház­megyei tanácsosnak, a budapesti Szent Margit templom plébánosá­nak, az Ecclesia elnökének a pré­posti címet adományozta. Brezanóczy Pál egri apostoli kor­mányzó Schóber Tibor érseki ta­nácsost, maklári plébánost az egri főkáptalan tb. kanonokjává ne­vezte ki. Esperesi és h. esperesi kinevezést nyertek: Hegyi Lajos nagykállói plébános a nagykállói esperesi kerület esperesévé, Nagy Balázs egri plébános az eger­­székvárosi, Abavári János bogácsi plébános a mezőkövesdi, Zakkay József emődi plébános az ónodi, Kormos Gyula miskolci plébános a miskolci, Breznay Ferenc ózdi plébános a várkonyi, Borsos Imre mátraderecskei plébános a felső­hevesi, Valu Balázs rózsaszent­­mártoni plébános a felsőpatai, Gyóni József alattyáni plébános az alsójászsági, Gecse István tisza­­vasvári plébános-tanácsos a pol­gári, Gulácsi Pál hajdúszoboszlói plébános a püspökladányi esperesi kerület helyettes esperesévé. Az északi részben helyettes espe­­re­si kinevezést nyert Galambos J. Mátyás taktaszadai plébános a hernádnémeti, Hoffmann János károlyfalvi plébános a sátoralja­újhelyi, Patrik József pácini plé­bános a bodrogközi, Veres Barna karancslapujtői lelkész a nógrádi, Baranyai Jenő zahari plébános a mátrai, Szentirmai Imre bánrévi plébános a putnoki, Brehely László tornaszentandrási plébános a bód­­vai, Gyarmati Károly szatmárcse­­kei plébános a fehérgyarmati, Zó­lyom Sándor márki plébános a mátészalkai és László Károly nor­­madai plébános a vásárosnaményi esperesi kerületben. A Jordánia területén fekvő Betlehemben, Krisztus szülő­városában. karácsonykor a világ minden tájáról több ezer zarándok gyűlt össze. A szü­letési templom mellett óriási karácsonyfát állítottak fel, a templomtornyon pedig neon­csillag világított a holdfényes éjszakában. A lengyel püspöki kar ma­kiológiai bizottságának fel­ügyeletével szakemberek nagy­szabású kutatómunkával fel­dolgozták a Boldogságos Szűz tiszteletéről szóló lengyel szépirodalmat. A műből egy példányt elküldtek a Szent­atyának. Sotto il Monte-ban, XXIII. János pápa szülőfalujában most fejezik be egy modern egészségügyi központ építését. A faluban, amelyet a világ minden részéből sokan keres­nek fel, nagyarányú építke­zések és tatarozások folynak. Nemrég fejezték be egy na­gyobb templom építését. A régi plébániatemplomot reno­válták. A hegy lábánál lévő lakóházban múzeumot ren­deznek be. A szegedi Papnevelő­ Inté­zetben karácsony vigíliáján karácsonyi ünnepséget tartot­tak, amelyen megjelent Ham­vas Endre megyéspüspök is. Az ünnepség után minden nö­vendék karácsonyi ajándékot kapott. , Rhodéziában a gwaai Regi­na Mundi missziós telepen nagy feltűnést keltett egy most épült templom, a tiroli P. Konrád Atzwanger műve. Az épület elüt minden meg­szokott formától és valójában nem egyéb, mint egy hatal­mas karám, kupola alakú ke­rek tetővel. A tervező el­mondta, hogy a templommal meg akarta mutatni az afri­kai híveknek, hogy az ő honi építési stílusukban is lehet Isten házát építeni. A pécsi iskolák diákjai a volt gyarmati országok fiatal­jainak száz karácsonyi aján­dékcsomagot küldtek a Vö­röskereszt útján. A skóciai Gretna Green ne­vű falucska arról ismeretes, hogy háromhetes ott tartóz­kodás után minden további nélkül összeházasítják ott azo­kat a szerelmes párokat, akik akár azért, mert fiatalkorúak és hiányzik a szülői beleegye­zés, akár más okból egyéb­ként nem tudnának egybe­kelni. Andrew Herron, a skót egyház papja most mozgalmat indított, hogy az angol parla­ment szüntesse meg ezt az egyébként homályos eredetű hagyományt. (Valamikor a Gretna Green-i kovács adta össze a romantikus hajlamú párokat.) Herron tiszteletes arra hivatkozik, hogy külföld­ről is sokan kérték a vissza­élés megszüntetését. Évente mintegy 400 házasságot köt­nek Gretna Greenben és a statisztika szerint ezek túl­nyomó része szerencsétlenül végződik. Az ugandai Rubaga érseke, Kiwanuka, kijelölte azt a 12 diákot, akik katolikus szerve­zetek ösztöndíjával Európába jönnek tanulmányaik folytatá­sára. A kiválasztott diákok között van két protestáns és két mohamedán is.­­Begegnung-“ — azaz -Talál­kozás“ címmel katolikus havi folyóirat indult meg a Német Demokratikus Köztársaságban. Az olasz katolikus híveik kö­rében mozgalom indult, hogy építsenek Pizában templomot annak a 13 olasz repülőnek emlékére, akik az Egyesült Nemzetek szolgálatában a mi­nap életüket vesztették Kon­góban. Azért Pizában, mert mind a 13 repülőnek itt volt a honi bázisa. A vatikáni rá­dió is csatlakozott a mozga­lomhoz.­­Az ő vérük — mon­dotta a rádió — nem bosz­­szúért kiált, nem kíván hara­got vagy megtorlást sem, ha­nem imádságot az egész em­beriségért, és őszinte törek­vést a békére és igazságosság­ra.“ Az Echo di Bergamo észak­olasz katolikus lap most ün­nepli fennállása 85. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból XXIII. János pápa szívélyes hangú levelet küldött a ber­­gamói püspöknek. A levélben megemlékezik a Szentatya ar­ról, hogy 1905 és 1921 között maga is munkatársa volt a lapnak és A. R. (Angelo Ron­­calli) jelzéssel jelentek meg ott cikkei. Ike­a új kongói egyházme­gye első püspökévé nevezte ki a pápa Josef Weigl misszio­náriust. Az új püspököt a re­­gensburgi székesegyházban szentelte püspökké Hilaire Marie Vermeiren, a kongói Coquilhatville érseke. Párizsban a világhíres Notre Dame székesegyház XVII. szá­zadból származó orgonáját fel­újítják és kibővítik. Új sípso­rokat szerelnek a régi orgo­nába és villamosítják mecha­nikai berendezését. Az átala­kítás után ez lesz Franciaor­szág legnagyobb orgonája. A régi orgona utoljára a kará­csonyi éjféli misén szólal majd meg, míg a megújított orgonát húsvét vasárnapján használják először. Az ugandai Suk törzs ka­tolikus tagjai fegyvertelenül bevonultak annak a Pián törzsnek területére, amely hadban áll velük, hogy részt vegyenek Nabilatukban, a messzi vidék első katolikus templomának felszentelési ün­nepségén. Az ellenséges két törzs katolikus tagjai béké­sen imádkoztak együtt, míg alig 10 kilométerre tőlük a két törzs nem katolikus tag­jai éppen csatáztak. A szegedi Fogadalmi temp­lom Tisza felőli tornyának ja­vítási munkálatait befejezték. A hatalmas torony eredeti szépségében áll, és most már veszély nélkül megszólaltat­hatják a legnagyobb harangot, a hősök harangját. Az épít­kezés utolsó idejében a mun­kások nehéz körülmények kö­zött, fagyos télben, 80 méteres magasságban elhelyezett áll­ványokon dolgoztak. Goethe Itáliában Goethe »Utazás Itáliában« című világirodalmi jelentősé­gű útinaplója megjelent a Magyar Helikon kiadásában, Rónay Györgynek az eredeti szépségeit maradéktalanul visszatükröztető fordításában. Bennünket ez a munka azért is közelebbről érdekelhet, mert ez az utazás Goethe szá­mára nemcsak a klasszicizmus és a reneszánsz szellemével, hanem a katolicizmussal való találkozást is jelentette. Erről a találkozásról az Utószó író­ja — Vajda György Mihály — ezt írja:­­ítéletei többnyi­re katolikus-ellenesek, olykor általában keresztény-ellene­sek, a teológiai vonatkozások inkább türelmetlenné teszik, mint hogy lekötnék ..Való­ban, ezek az ítéletek legtöbb­ször­­ellenesek­, de tegyük hozzá: sohasem ellenségesek. És tegyük hozzá azt is: meg­tévesztve az olaszos tempera­mentum külsőséges túlzásai­tól, a lényeget illetően a leg­többször nem is igazságosak. Hadd említsünk fel csak egyetlen — a naptár szerint időszerű — témát. 1787. január 13-án Goethe többek között ezt írja naplójába:­­Lássunk egy másfajta színjátékot! Há­romkirályok napján, annak ünnepén, hogy a pogányok­­nak meghirdettetett a meg­váltás, a Propagandában vol­tunk. Ott először három bíbo­ros jelenlétében, nagy hallga­tóság előtt beszédet mondtak arról, hol fogadta Mária a há­rom mágust: istállóban? vagy egyebütt? majd fölolvastak néhány hasonló tartalmú latin költeményt; aztán mintegy harminc szeminarista lépett elő sorjában, s mindegyik el­mondott egy kis verset a sa­ját anyanyelvén: malabár, epirota, török, moldvai, elé­­nai, perzsa, kolkhiszi, héber, arab, szír, kopt, szaracén, ör­mény, ír, madagaszkári, izlan­di, boiotiai, egyiptomi, görög, szauri, etióp stb. nyelven, s olyanokon is, amelyeket egy­általán nem értettem meg. A verseket, úgy látszik, nemzeti mértékben írták és nemzetük hanglejtésével adták elő, mert bőven akadtak bennük barbár ritmusok és han­gzátok. A gö­rög úgy hangzott köztük, mint mikor csillag ragyog föl a sötét éjszakában .. A nyelveknek ez a bábeli zűrzavara bizonyára mulatsá­gosnak és teátrálisnak tűnt fel az északi protestáns hűvös egyszerűséghez szokott költő előtt. Ki tagadná azonban, hogy a lényeget tekintve a katolicizmusnak volt igaza, amely szóhoz jutni engedte és szemináriumaiba befogadta az elnyomott és visszamaradt szó- Az esztergomi Babits-múzeum Babits Mihály halálának huszadik évfordulója alkal­mából kegyeletes elmék és kerek múzeummá alakították át a költőnek az esztergomi Előhegyen épült „tuszkulánu­­mát“. A megnyitó ünnepségről annak idején megemlékeztünk lapunk hasábjain, időközben azonban maga a muzeális anyag is annyira teljessé vált, hogy erről érdemesnek tűnik megemlékezni. Egy kis kapaszkodó leküz­dése után hamarosan felju­tunk a gyümölcsöskerttel öve­zett frissen meszelt falú, ég­színkékre festett ablakrámá­­jú­­fecskefészekhez“. Már a homlokzatának faláról száza­dunk valóságos irodalomtör­ténete sugárzik felénk. A vendégkönyvet itt a szíves házigazdánál ez a fal pótolta: színes krétával felrótt auto­gramok tanúskodnak arról, hány neves író-ember fordult meg Babitséknál. Egészen kö­zeli ismerősök nevével is ta­lálkozunk: Sík Sándor, Bri­­sits Frigyes, Szekfű Gyula, Alszeghy Zsolt, Jékely Zol­tán ... A házacskába belépve ba­rátságos biedermeier stílusú berendezés fogad: a költő há­zaspár eredeti bútorzata. Nem­csak az írásművek, hanem a bútorok stílusa is jellemző az emberre... Van közöttük egy egyszerű népi faragású pohár­szék is: ajtószárnyát a mada­rakkal társalgó Szent Ferenc alakja díszíti. Az átellenes fal dísze pedig glóriolás szentek középkorias freskó-képe. Bi­zonyára ebben a környezetben készültek az­­Amor Sanctus* remek himnusz-fordításai.­­ A falakon és a tárlókban portrék, fényképek, kézirat­fotókópiák. Egy 1935-ös fény­kép az akkori teljes Nyugat­gárdát ábrázolja esztergomi irodalmi estjük alkalmából, közöttük vendéglátó házigaz­dájuk, egy katolikus pap.­­ A könyvszekrényben első ki­­adású Babits-könyvek, felesé­gének szóló, mélységes hitvesi szeretetről tanúskodó saját­kezű dedikációkkal. Különösen hangulatkeltőik az esztergomi ihletésű és szü­letésű nagy Babits-versek kéziratainak fotókópiái. Itt írta többek között a Jónás könyvét, a Balázsolást, az Introidót, a­­Dal az esztergo­mi bazilikáról«,­­Holt próféta a hegyen* című erősen vallá­si ihletettségű költeményeket Az utolsó szobában a karcsú* hajlított lábú íróasztal üveg­lapja alatt őrzik a költő­­írá­sos beszélgetéseit­ életének abból az utolsó szakaszából, amikor elhatalmasodott gége­baja miatt már csak írásban tudott közlekedni környeze­tével. És a gyötrelmes földi élet utolsó állomásáról regél az a gipsz halotti maszk, ame­lyet Pátzay Pál szobrászmű­vész készített Babitsról. A szenvedés vonásai ezen már kisimultak, megnyugodtak. S mintha még ez is lelket su­gározna. A testből eltávozott, de még fölötte lebegő lelket. Azt a nagy lelket, amely to­vább él a művekben, a kegye­letes utókor emlékezetében, és hitünk és a költő hite sze­rint tovább él a túlsó vilá­gon is. K. Gy.­nes bőrűeket is, és nem pe­dig a­­barbár ritmusokat és hangzatokat“ kissé lemosoly­­gó és csak a klasszikus görö­gért lelkesedő Goethének, D° talán nem is annyira az uta­zás futó impressziói, s azok­nak naplószerű feljegyzései a fontosak, hanem az, hogy ezek a felszínes benyomások észre­vétlenül mélyebb lelki réte­gekbe is leszivárogtak, s ami­ként az itáliai klasszicizmus hatása érlelte meg a későbbi években Egmontot, Tassót, Wilhelm Meistert, Iphigeniát, éppúgy a Faust magasztos be­fejezése sem lenne oly­annyi­ra­­katolikus­, ha Goethe olaszországi utazása során nem került volna közelségbe a katolikum lényegéhez is. Kunszery Gyula MISENAPTÁR Ennek a hétnek a vasárnapja vízkereszt utáni I. vasárnap, ame­lyen a Szent Család ünnepét ül­jük. Szín: fehér, a Szent Család miséje, Glória, Credo, vízkereszt prefációja. — Énekrend: 25. Mennyből az angyal. 213. Áldunk Isten jó szolgája (főleg az 5. és 6. strófa). 23. Istengyermek. 159.­­ édes Jézus, ég és föld (főleg a 3. és 4. strófa). — Hétfőn, 8-án, ked­den, 9-én, szerdán, 10-én, a víz­­kereszt utáni I. vasárnap miséje mondandó, Glória, a Credo elma­rad, vízkereszti prefáció. — Csütör­tökön, 11-én, ugyanez a mise, 2. könyörgés: Szent Higinus vértanú­­pápáról, kiről szintén mondható a mise (vörös), Glória, egyetlen kö­nyörgés. — Pénteken, 12-én, rítus, mint hétfőn. — Szombaton, 13-án, Jézus keresztségéről való megem­lékezés, a január 13-i mise szö­vege, Glória, Credo, vízkereszti prefáció. — A következő vasárnap miserendje: vízkereszt utáni II. vasárnap. Szín: zöld, Glória, Credo, Szentháromság prefációja. — Ének­rend: 229. Kezdődik az ének. 304. Pannóniában nőtt. 116. Imádlak nagy istenség. 284. Boldogasszony, anyánk. HIRDETÉSEK Hasábhirdetés dija mm­ ként 6,5 forint. Legkisebb Hirdetés IS mm üzleti hirdetéseket hasábhirdetés­nek veszünk fel. Szöveghirdetések szavanként 3, — forint, a legkisebb szöveghirdetés 10 szó, a vastagbe­­tűs két szónak számít. Jeligés le­veleket csak nyitott borítékban to­vábbítunk. ECCLESIA SZÖVETKEZET reverenda és papicivil szabó­sága az alábbiak szerint vál­lalja a reverenda és papicivil ruhák méret után, hozott anyagból való elkészítését: Róm. reverenda, sima (felbéléses)-------Ft 295.— „SOLID­AR­ITAS” Háziipari Szövetkezet reverenda és papicivil szabósága Budapest. V., Irányi utca 18 Telefon: 187—790. ZONGORA — PIANINO — HAR­MONIUM eladás — vétel — javítás — szak­becslés garanciával. SASVÁRI mesternél Bpest, Lenin körút 21. Tel.: 426—819 3UNDAK-IRHÁK divatos átszabása, tisztítása, fes­tése Somogyi szűcsnél V., Kos­suth Lajos utca 1. sz udvarban Rugónélküli sérv­kötő éjjel-nappal viselhető. Lúdtalpbetétek, haskötők. Kérjen díjtalan ismertetőt. Horváth Imre, V., Néphadsereg u. 3. % Pehely- és vattapaplan átdolgozását hozott anyagból vál­lalom. Porkoláb Györgyné, Bp. V., Veres Pálné u. 8. (udvarban) Bundáját, szőrméjét olcsón alakítom! Irhatisztítás. KÓKAY szűcs, V., Bajcsy-Zs. út 10. Telefon: 186—620. Veszek hálószobát, kombinált szek­rényt, hibás rekamiékat, fotelo­kat, ágytollat, varrógépet, felosz­latott háztartást, hagyatékot, ruha­neműt. Hívásra azonnal jövök. Telefon: 456—255. Sípos: Enchiridion Iuris Canonici, Tanquerey: Fundamentális eladók. Ajánlatok »Utánvét« jeligére. Szunyogh: Officium Divinum című imakönyvét bővített kiadásban és Keresztes Szent János: Keresztény Misztika című művét keresem megvételre. »Árajánlattal« jeligére. Róm. reverenda (végig bélelt) Ft310. Galléros róm. reverenda Ft330.— Galléros róm. reverenda (végig bélelt) — Ft350 — Cimáda —------­Ft330.— Cimáda (végig bélelt) — Ft350.— Ecclesia Szövetkezet Budapest, V., Egyetem u. 4—8. TEMPLOMI RUHÁK készítését és javítását vállalja liturgikus tervek alapján „SOLIDA­RITAS” Háziipari Szövetkezet Budapest, I., Batthyány tér 7. Szent Anna templom mellett. Telefon: 353—183 Templomi festett üvegablakok ólomfoglalatú üvegezéseit készítése és javítása. ÜVEGESEK KTSZ üvegfestő-részlege Bp. vm., Baross u. 59. T.: 113—314. KATOLIKUS HETILAP Laptulajdonos Actio Catholica XVIII. évf. 1. sz. 1962. jan. 7. Szerkesztésért felel Saád Béla, kiadja az Új Ember Kiadóhivatala. Fk. Saád Béla — Terjeszti, elő­fizetés és templomi árusítás: az U­j Ember Kiadóhivatala, utcán árusítja a Magyar Posta Az egyházi hatóság jóváhagyásával Főszerkesztő: Pénzes Balduin Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest V., Kossuth L. u. 1. I. lépcső I emelet 1. Budapest 4. postafiók 145. Telefon 188—098 és 185—414 Csekkszámlástul: 16 820 Előfizetési díj negyedévre 15,5 Ft Külföldi előfizetések: Posta Központi Hírlapiroda Buda­pest V., József nádor tér 1. Ügyfélszolgálat: 615033 Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Volt teológiai könyvkereskedő ál­lást változtatna. »Áthelyezéssel« jeligére. Harangozói, sekrestyési, pénzbe­­szedői alkalmazást keresek mi­előbb, gyakorlattal. »Bárhol« jeli­gére. idős beteget gondozásra vállalok megegyezéssel. »Nyugdíjas« jeli­gére. Egyszemélyes plébánia egészséges, jólelkű főzőmindenest keres. Plé­bánia, Sármellék. Keresek beteg feleségemhez napi 6 órai elfoglaltsággal, kevés házi­munkával, lehetőleg nyugdíjas nőt. »XII. kerület« jeligére. Intelligens dolgozó fiatal lány­rokonomnak kis bútorozott szobát keresek albérletbe fürdőszoba­használattal Pesten. »Megegyezés­nek nincs akadálya« jeligére. Plébánosi ajánlással nyugalmazott ügyész üres, vagy bútorozott kö­­lönbejáratú albérleti szobát keres gázhasználattal. »Békés otthon« jeligére. Ezt látják a csillagok, Szent és Rajongója eladók. »Cronin« jel­igére.

Next