Új Ember, 1968 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-07 / 1. szám

A The Tablet idei őszi szá­mai sokat foglalkoznak az In­diában működő angol és más nemzetiségű katolikus missziók helyzetével. Egyes hindu tör­zsek vallási indítékú lázongá­sai ugyanis arra kényszerítet­ték a központi kormányt, hogy a missziók tevékenységét kor­látozza. Az indiai kormány ha­tározata értelmében a nem in­diai állampolgárságú misszio­náriusok vízumait ezentúl csak szociális, nevelési, vagy más hasonló küldetés címén hosz­­szabbítják meg, tehát nem tisztán missziós küldetés cí­mén. Asszám tartományi kor­mányának még jóvá nem­ ha­gyott javaslata szerint pedig a Brahmaputra északi partjáról, Butan völgyeiből, a Mizo he­gyekből és az északkeleti ha­tárvidékről minden külföldi misszionáriusnak távoznia kell. Asszámban ez 299 misz­­sziós papot érint, akik jelen­leg 764 553 hindu keresztény szolgálatát látják el. A helyzet eléggé bonyolult. A központi kormány szerint az intézkedéseket az ősi vallás Az indiai missziók nehézségei sokhoz ragaszkodó hindu tör­zsek tiltakozása teszi szüksé­gessé. Asszám főminisztere ugyanakkor azzal vádolja a tartományban működő misz­­sziókat, hogy a Mizók és más törzsek elszakadási törekvéseit támogatják. Mint a kormány szóvivője hangsúlyozta: politi­kájuk nem a keresztény misz­­sziók megszüntetését célozza, hanem azt, hogy a külföldi misszionáriusok helyét fokoza­tosan indiai keresztények fog­lalhassák el. Az indiai katolikus püspö­kök 1987 júliusában Bangalo­­re-ban tartott konferenciája arra a belátásra jutott: a misz­­sziók fenntartóinak tisztelet­ben kell tartaniuk India kor­mányának ezt az óhaját. A missziók célja rendeltetésüknél fogva az, hogy önmagukat bi­zonyos idő elteltével szükség­telenné tegyék, vagyis olyan egyházat alapítsanak és szer­vezzenek meg, amely meg tud állni a maga lábán. A misszió­kat fenntartó országoktól — a Populorum Progressio krisz­tusi szellemében — el lehet várni azt az áldozatot, hogy a szociális, ipari és mezőgazda­­sági intézményeket missziós hivatásuk betöltése után se számolják fel, s távozásukkor ne sajnálják azoknak átadni, akikért létrehozták. A cél va­lóban az, hogy India kereszté­nyeit indiai lelkipásztorok ve­zessék, akik mindenki másnál jobban ismerik testvéreinket. A kormánynak azonban be kell látnia, hogy az az idő, amelyben a missziók már be­töltötték hivatásukat, még nem jött el. A nemzetek közötti jóindu­latot nem csak diplomáciai és kereskedelmi megegyezések biztosítják, hanem a bárki ál­tal nyújtott szociális szolgálat nyíltszívű elismerése és meg­becsülése is. Indiának egyre több önzetlen munkáskézre van szüksége. Szomorú nap lenne a vendégszeretetének és türelmének hagyományairól híres ország számára, ha ajta­ját bezárná előttük. Louis Washkansky-t, mint az Ossrrvatore Romano beszá­mol róla, nagy részvéttel te­mették el a fokvárosi izraelita temetőben. A család tagjain és barátain, valamint a Groote Schuur kórház orvosi karán kívül több százan vettek részt a kegyeletes aktuson. A kopor­sót azonban nem díszítette egyetlen koszorú vagy csokor sem, mert az elhunyt özvegyé­nek kérése a gyász külső jelei­re szánt összegeket egy alapba fizették be, amelyet Edward Darvallnak, a szívet adomá­nyozó szerencsétlenül járt lány apjának nevére nyitottak, aki az autószerencsétlenségben az egész családját elvesztette. . «Tanúpap a Tanúhegy alatt« címmel november 26-i szá­munkban riport jelent meg Dabronyról, s ebben az állt, hogy a katolikus plébánostól kérik a lutheránus templom­hoz tartozó Hősök Ligeté­nek gondozását. A dabronyi plébános információja szerint ez helytelen, mert az említett liget a két templom között az evangélikus oldalon van ugyan, de jogilag nem tartozik hozzá. Japánban csaknem minden Várokban ökumenikus egyet­értésben, közösen ünnepelték a keresztények a karácsonyt. Az Országos Katolikus Bizott­ságnak és az Országos Keresz­tény Tanácsnak közös határo­zata értelmében egyébként együttes keresztény japán év­könyvet adnak ki. Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök, aki november 15. óta Budapesten a Széher úti Ferenc-kórházban gyógyít­­tatta magát, négyheti távollét után visszatért székhelyére, Nyíregyházára. Véghseő Dániel tb. kanonok, nyug. görögkatolikus lelkész december 10-én mutatta be gyémántmiséjét Nagylétán. A jubiláns oltárát nagyszámú családja vette körül, köztük három pap fia és három leá­nya, akik pap-feleségek, s egy áldozópap unokája is. A gyé­­mántmisés ünnepi szónoka Roskovich István püspöki helynök volt.­­ A bajai Szent Ferenc plébá­nia­templomban karácsony vi­gíliájának estjén a szentmise végén ünnepélyesen gyújtották meg a karácsonyi gyertyákat és végezték el a jászolba he­lyezést. Az ünnepséget nem orgona kísérte, hanem a táj­jellegnek megfelelően népi hangszereket szólaltattak meg és tamburán csendültek fel karácsonyi énekek. Litvániában Matulaitis­ La­­bukas vilnói püspök az elmúlt évben nyolc papnövendéket szentelt pappá. VI. Pál pápa december 22-én délelőtt a bíborosok és a ró­mai kúria vezetői előtt rövid beszédet mondott. Visszate­kintett az utolsó fél év esemé­nyeire és pápai okmányaira. Beszédében kitért a közel-kele­ti helyzetre és kifejezésre jut­tatta kívánságát a szent helyek nemzetközi biztosítását ille­tően, valamint azért, hogy mindhárom egyistenhivő val­lás hívei szabadon gyakorol­hassák vallásukat. A vietnami háború említésekor fájó szív­vel emlékezett meg közve­títéseinek sikertelenségeiről. Hangsúlyozta ezután az egy­házon belül uralkodó eszme­­áramlatok iránti bizalmát, me­lyek elősegíteni hivatottak a zsinat utáni fejlődést. A Kúria reformmal kapcsolatban meg­jegyezte, hogy az egyes hiva­talok statútumai most készül­nek és ezek majd teljessé te­szik a Kúria reformot Különböző nemzetiségű ka­tolikus, ortodox és protestáns teológiai professzorok tartot­tak konferenciát Strassburg­­ban, melyen a keresztény egy­házak közötti, valamint a keresztény egyházak és a világ között folytatandó dialógus te­ológiai módszereit vitatták meg. A nem keresztény társadal­mi-karitatív szervezetekkel való mind szorosabb együtt­működésre hívta fel hazája keresztényeit az indiai Agry érsek, hogy az országban oly súlyos problémát jelentő sze­génység enyhítését elősegítsék. Az ecuadori püspöki kar ál­tal megindított földreform második tervét a közeljövőben kezdik megvalósítani. Ez alka­lommal 49 000 hektár egyházi földet osztanak ki 1240 család között. A földreform kereté­ben utakat építenek, öntöző­műveket létesítenek, iskolákat nyitnak, hitelszövetkezeteket szerveznek, és a termények el­adásáról is szövetkezetileg gondoskodnak. A «Kötéltáncosok Nagyasz­­szonyának miséjével« kezdte meg működését a francia ar­tisták és cirkuszi alkalmazot­tak missziója. A misét Cham­­bery érseke, Bontemps mu­tatta be az egyik párizsi cir­kusz porondján, a szentbeszé­det P. Manceau, az artisták lelkipásztora mondotta, az énekeket káplánja, P. Fato ve­zette Christiane dalénekessel együtt. Az ünnepség során az érsek megáldotta a nagy szám­ban egybegyűlt artistákat, ál­lataikat és eszközeiket. A San Francisco-i egyház­megye 27 papja közös sajtó­­nyilakozatban tiltakozott az 1962-ben leégett San Francis­co-i székesegyház felépítése ellen. A 27 pap hangsúlyozza, hogy a templom felépítésére összegyűjtött hétmillió dollár­ra sokkal inkább szüksége van az egyházmegye szegényeinek. Mindaddig nem építhetünk új katedrálist amíg egyház­megyékben ilyen súlyos prob­lémát jelent a szegénység — állapítják meg a papok, majd hozzáteszik: »A szegényeknek joguk van, hogy segítséget várjanak az egyháztól.­ Karol Wojtyla krakkói bíbo­ros érsek ünnepélyes gyász­misét mondott Auschwitzban a volt koncentrációs tábor ha­lottjaiért a szaléziánus atyák kápolnájában, mely a tábor területén található. A szent­mise után körmenetet tartot­tak a volt koncentrációs tábor­ban. Ezerhatszázadik évforduló­ja van Szent Hilarius — ma­gyarosan Victor — galliai püs­pök halálának. Hilarius egyi­ke volt Gallia, a későbbi Fran­ciaország megtérítőinek. A pannóniai Szent Márton mel­lett mindenkor a legelső fran­cia szentek között tisztelték. Kr. u. 350-től 367-ig volt Poi­tiers püspöke. Az évfordulós ünnepségek 1968. január 14-én kezdődnek és 1969. január 14-ig tartanak. A jubileumi esztendő megnyitási ünnepsé­gein Martin roueni bíboros érsek képviseli a Szentatyát. Jan Willebrands c. érsek, a keresztény egység titkárságá­nak titkára, előadást tartott «■Reformáció és a ma reform­ja« címmel a svédországi Lundvorban a luteránus világ­szövetség összejövetelén, mely a reformáció alapításának 450. évfordulójára ült egybe. A papago-indiánok első hit­térítője, Oblasser Bonaventura ferences atya, nyolcvankét éves korában elhunyt. A misszioná­rius, aki 1915 óta működött Topawában, jól beszélte az in­diánok nyelvét, a 16 ezer papa­­go-indiánnak több iskolát és templomot épített. A bennszü­löttek nyelvében, szokásaiban és történetében annyira járatos volt, hogy az arizonai egyetem és a Szent Lajos Kollégium díszdoktorává avatta. Indián hívei kívánságára Topawában temették el. Halálozás M. KRIGOVSZKY M. MAGDOL­NA, az Angolkisasszonyok magyar rendtartományának első tarto­­m­ányfőnöknője 76 éves korában, a Széher úti kórházban elhunyt. Te­metése nagy részvét mellett folyt le a rákoskeresztúri temetőben. Lelki üdvéért a belvárosi Szent Mihály templomban mutattak be szentmise áldozatot. SZLIVKA MARIA ANGELLA Szatmári Irgalmas nővér november 19-én Esztergomban meghalt. FLEISCHMANN ROZA SZIG­­MUNDA Miasszonyunk Kalocsai nővér december 22-én Gyónón meghalt. MATRAY ERZSÉBET irgalmas­­odvér 70 éves korában, de­c­ember 3-án Jászberényben elhunyt. Vallásos és ökumenikus események az olimpiai játékok alkalmából A február 6-tól, 18-ig Gre­­nobleban megrendezésre ke­rülő téli olimpiai játékok előtt az illetékes egyházi elöljárók fölhívták a híveket, hogy te­gyenek tanúságot keresztény testvéri érzéseikről az idege­nek iránt és fogadják szívélyes vendégszeretettel őket. A nagy nemzetközi sportesemény val­lásos jellegű rendezvényeinek sorában — mint az Osserva­­tore Romano beszámol róla — kiemelkedő helyet foglalnak majd el az ökumenikus talál­kozók, amelyeknek két köz­pontja lesz: az egyik magában Grenoble-ban, Szent Márk köz­pont néven működik; a másik Chamrousse-ban, Szent Lélek központ néven. A tervbe vett összejöveteleken felszólalnak a taizéi református közösség szerzetesei, Visser’t Hooft lel­kész az Egyházak Világtaná­­csától és katolikus részről Haubtmann prelátus. Mexicóban a katolikus püs­pöki kar lelkipásztori tanácsot hívott életre az olimpiai játé­kok alkalmából az országba érkező katolikus turisták lelki gondozására. A tanács szorosan együttműködik a kormány ál­tal kiküldött rendezőbizottság­gal és feladatkörébe tartozik a többek között, hogy az e célra alkalmas egyházi épületeket a turisták elhelyezésére rendel­kezésre bocsássa. Olvastuk A VILÁGIRODALOM REMEKEI című sorozat új köteteképp A XX. századi világlíra legszebb alkotá­sai jelentek meg az Európa könyv­kiadónál legkiválóbb mű torzóink tolmácsolásában »A világirodalom legszebb versei, XX. század« cím­mel. A forradalom apotheózisa éppúgy megfér ebben a kötetben, mint a magánélet befelé forduló szava, vagy a meleg, derűs, csalá­dias érzés. És vissza-visszatérő színe a képnek a transzcendentális ihletés is, amely szinte valamennyi költő életművében fel-feltűnik. A francia Troyat a világiroda­lom egyik leghatalmasabb és leg­érdekesebb alkotójának, Lev Tolsztojnak életművét kíséri végig Tolsztoj élete című remek élet­rajzi regén­yében. Napról napra követi nyomon az íróóriás útját, és hű képet rajzol mélyen huma­nista eszmevilágáról. Mándy Iván, Régi idők mozija címmel válogatta egybe új el­­beszéléseit. Mándynál folyvást egybejátszik az álom és varázs­lat. Elbeszéléseit a legmodernebb próza eszközeivel építi és teszi mindig hatásos, érdekes olvas­mánnyá. Csak látszólag remény­telen ez a világ, mert mindegyik szereplője érzi titkon, hogy vala­hol kiegyenlítődnek majd az utak, és eljutnak egyszer a világon vagy a világot­ kívül egy olyan pontra, ahol csak békesség és derű van. (rotó) Hallottuk LEHOTKA GÁBOR, a fiatal or­gonistanemzedék egyik kiemel­kedő képviselője, nagy sikerű or­gonaestet adott a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Műsorá­nak szenzációja Pikéthy Tibor Introdukció és fúga című művé­nek magyarországi ősbemutatója volt. A közönséget kivált­ó fúga hatalmas zenei folyamata nyűgöz­te le. A magyar egyházzene agg mesterét hatalmas ünneplés kö­szöntötte a mű előadása után. Pierre Cochereau, korunk egyik legnagyobb orgonistája, szomba­ton este még Budapesten hang­versenyezett, vasárnap már a karácsonyi szertartásokon kellett orgonálnia a Notre-Dame-ban. El­ső estjén kivált a mai francia zene kiemelkedő alakjának, Marcel Duprénak művével kápráztatta el közönségünket, másnap pedig Händel és Poulenc orgonaverse­nyeit játszotta (az utóbbit ős­bemutató előadásban) döbbenete­sen. (1. 1.) In Evangelium Pacis — A béke evangéliumáért a jel­mondata Versailles új főpász­torának, Louis Simonneaux­­nak, aki a Pax Christi béke­mozgalom lelkésze volt, mi­előtt püspökké szentelték vol­na. Az új főpásztor beiktatá­sán harmincegy püspök vett részt. A­ világi hívek nevében a neves író, Guitton köszön­tötte, akivel együtt rabosko­dott a németek fogságában. HIRDETÉSEK Hasábhirdetés díja mm-ként 6,5 forint. Legkisebb hirdetés 15 mm, üzleti hirdetéseket hasábhirdetés­nek veszünk fel. Szöveghirdetések szavanként 3,5 forint, a legkisebb szöveghirdetés tíz szó, a vastag­­betűs két szónak számít. Jeligés leveleket csak nyitott borítékban továbbítunk. Templomi festett üvegablakok ólomfoglalatú üvegezések készítése és javítása: ÜVEGESEK KTSZ üvegfestő-részlege Budapest VIn. Baross utca 58. Telefon: 143—354 Rózsafüzérhez gyöngyök több méretben és színben, öreg­szemek, gledicsin utánzat, rózsa­­füzéralkatrészek legolcsóbban a készítőnél: Karger-Kocsis József, Bp. XIV., Ilka u. 54. Tel.: 212—453. Üvegiparművészet művészi templomablakok készítése és javítása MOHAY ATTILA üveg­­festő-restaurátor Bp. XXII., Bu­dafok, Lévai u. 7. Kedvező fizetési feltételek. CSILLÁRT legjobban V­ÁRADI MESTERNÉL vehet. Baross utca 93. Telefon: 134—833. Csere, javítás. Házhoz me­gyünk. Styl csillárt veszünk. Cím­re ügyeljen. Érdemes eljönni! Bundák szőrmegallérok — kucsmák, átsza­bások SOMOGYI szűcsnél Bp. , Kossuth Lajos u. L Udvarban. Rugónélküli sérvkötő éjjel-nappal viselhető Lúdtalpbetétek, haskötők. Kérjen díjtalan ismertetőt Horváth Imre, V., Néphadsereg u. 3. Tel.: 310—661 Zongora, pianínó részletre is kapható. Bérbeadás, hangolás. Kernács zongorakészítő, VIH., Rákóczi 13. L T.S 334—200 RÉGI PÉNZT, kitüntetést. Ikont, faszobrot ve­szek. Szakszerű becslést vállalok. Kelényi L. Bp. I., Galeotti u. 6. (Tigris utcánál.) Telefon: 169—385. ADÁS-VÉTEL Mennyország kulcsa, Majdnem sze­relem eladó. »Gyere kicsim« 06 jeligére. »Zászlónk« 1904—1934-es bekötött évfolyamai eladók. »Kifogástalan állapotban« 04 jeligére. Régi ezüstpénzt, tallért, kitünte­tést gyűjteményem részére veszek. Sásdi, VIII., Baross u. 79. sz. KATOLIKUS HETILAP Laptulajdonos: Actio Catholica XXIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1968. JANUÁR 7. Felelős szerkesztő: SAÁD BÉLA Kiadja az Új Ember Kiadóhivatala (Felelős kiadó: Saád Béla.) — Ter­jeszti: előfizetés és templomi áru­sítás: az Új Ember Kiadóhivatala, utcán árusítja a Magyar Posta. Az egyházi hatóság jóváhagyásával Főszerkesztő: PÉNZES BALDUIN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. V., Kossuth Lajos utca L L lépcső. I. emelet , Budapest, 5 Postafiók 191. Telefon: 188—098 és 185—414 Csekkszámlaszám: OTP: 16.820-VIL Előfizetési díj negyedévre 15.— Ft. Hazai előfizetések külföldre: Posta Központi Hírlapiroda, Bu­dapest, V. József nádor tér . Külföldön előfizethető a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, vagy bizományosai út­ján. Nyugati országokban az évi előfizetési ár 4,1 USA dollár vagy ennek megfelelő összegű más pénznem. Átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (Budapest 54) a Kultúra 024/2 számú számlájára feltüntetve, hogy az előfizetés az Új Ember c lapra vonatkozik. Indexszám: 25 835 68.0125 Athenaeum Nyomda Budapest. F. u.r Soproni Béla igazgató. Antik bútorok — jó állapotban — eladók. Megtekinthető minden dél­után XI., Vincellér utca 46. föld­szint 2. Czölderné: ALLAS Mindenes takarítónőt keresek jól gépesített háztartásomba heti há­rom napra. Tokaji, XI., Ábel Jenő u. 4/a. T.: 458—615. 19 óra után. Jól főző házvezetőnőt keres gépe­sített háztartásba orvoscsalád. »Bejárónő van« 01 jeligére. Bentlakással gépesített 3 szemé­lyes háztartásba keresünk gyer­mekszerető, jól főző, információ­képes háztartási alkalmazottat Je­lentkezés munkaidőben: 110—020, este 213—711 telefonszámon. Édesanyám mellé nyugdíjas nőt keresek bejárással. Jelentkezés es­te 6 után. Telefon: 254—964. Bejárónőt keresek öt napra napi négy órára. Telefon: 227—632. LAKÁS Egy szoba hallos, személyzetis, köz­ponti fűtéses öröklakást vennék készpénzért. Cserébe teljesen azo­nos bérlakást adok. »Második eme­letig« 02 jeligére. Fiatal diplomás nő rendes család­nál albérleti szobát keres. Válasz­t »Központi fűtés« 03 jeligére kiadóba kérem. Egyedülálló értelmiségi fiatalember külön bejáratú albérleti szobát ke­res februártól. »Nyugodt munka­­lehetőség« 07 jeligére. Fiatal orvos albérletet keres. »Kert és XIV. ker.« 09 jeligére. VEGYES Indonéz, japán, kínai, koreai nyelvoktatást vállalok háznál. Te­lefon: 356—917. Német nyelv tanítását vállalom kezdőknek, haladóknak. »Született osztrák nő« 05 jeligére. Általános iskolásokat, gimnazistá­kat, technikumok hallgatóit min­den tárgyból, , minden nyelvből ok­tatja okleveles gépészmérnök. Te­lefon: 383—044. Akik tudnak Orosz János és Mi­hály (1­887, 1889) hozátartozójáról, jelentsék a mezőcsáti katolikus plébániának. Vígkedélyű, 24 éves, barna, 160 cm magas énektanárnő megismerked­ne diplomás, komoly fiatalember­rel 31 éves ko­rig. »Szentségi há­zasság- 08 jeligére. Ahol Isten kinyilatkoztatta törvényét A Sinai sivatag vad, szaka­­dékos hegyvidékén emelkedik a Szent Katalin kolostor. Olyan ez a környék, mintha a terem­tés második és harmadik nap­ja közötti időpont képét rögzí­tette volna: azt, amikor még sem zöld növény, sem színes gyümölcs nem termett a föl­dön. Itt, egy égő csipkebokor­ból nyilatkozott meg az Isten az ember — Mózes előtt, hogy rábízza törvényét. Úgyszólván semmi sem változott itt azóta, csupán a kolostor falai adnak új arculatot a tájnak. Mózes égbenyúló hegyeinek lábánál, ott ahol az égő csip­kebokornak kellett lennie, emeltette a kolostort Nagy Jusztiniánusz bizánci császár a VI. évszázadban. Sűrű bozót tenyészik ma is a kolostor kö­rül ebből a sajátos csipkefaj­tából, mely sehol másutt a vi­lágon nem található. Igen kü­lönös növény ez, úgyszólván víz nélkül él; gyökerei felfut­nak a sziklákra s ezek szívják be az éjszakai harmatot. Mégis nedvdús, sötétvörös gyümöl­csöt terem a legmelegebb nyá­ri hónapokban. Érdekes történetet mesélnek a kolostor keletkezéséről a könyvtár öreg, elsárgult köny­vei: Sztefanosz bizánci építő­mester tíz évig járta azt a te­rületet, amit a mai Eilath, a Vörös tenger melletti Akaba és a Sinai hegység határolt, hogy felkutassa az égő csipke­bokor hajdani helyét. «Nincs ott egy csepp víz sem, csak egy Mózes tudhatott azokból a sziklákból vizet fakasztani«, — jelentette a császárnak, aki a hegyek ormán kívánt kolostor­erődöt építtetni. Nagy volt ugyan­akkor az uralkodó fel­háborodása, miután az építész bejelentette, hogy a hegyek lá­bánál emelt falakat, mivel a sziklák teljességgel járhatatla­nok. «A sivatagi rablók szabad prédái lesznek így azok a sze­gény szerzetesek!« — fakadt ki a császár. Mindössze hét szerzetes lak­ja ma a nemrég lezajlott közel­­keleti háborúban emlegetett Szent Katalin kolostort. Ház­főnökük a 82 esztendős Papa Niko Andreasz. A ciprusi száz- Mózesnek­ marású agg szerzetes előbb Jeruzsálemben, majd Haifá­ban és Alexandriában tevé­kenykedett. 1934-ben került a Szent Katalin kolostorba, ahol véglegesen megtalálta küldeté­sének helyét. «Egyhangú, de lélekemelő az élet ebben a magányban«. — jelenti ki az aggastyán, aki minden nap reggel 5 órakor kel még most is. Egyébként ő fogadja az ér­kező vendégeket s ha nem nyit rá senki, olvas és imádkozik. Különös érzést kelt a látoga­tóban, ha reggel fél 5-kor meg­szólal a harang s az élet feléb­red a hegyek között. A nap el­ső sugarai beragyogják az or­mokat, valahol a távolban fel­csaholnak a sivatag kutyái és elhallgatnak a sakálok. Egy magas, szőke szelíd arcú szer­zetes, az Alexandriából szár­mazó Anasztáziusz húzza a harangot. Nála van egyébként a kolostor halottaskamrájának a kulcsa is. Félelmetes lát­vány a kamra — széteső csont­vázak mindenütt, egymáson és egymás mellett. Ide hozzák be a halottakat és itt is enyész­nek el. Temetni ugyanis nincs hová — mert föld sehol sem lelhető a környéken, csak csu­pasz sziklák. Ekonomosz atya, egy rend­kívül művelt szerzetes követ­kezik Anasztáziusz után. Tes­tes, jókedélyű ember, noha a szerzetesek csak két alkalom­mal, 11 órakor és délután 4 órakor vesznek magukhoz némi táplálékot, hetenként há­romszor esznek kevéske húst, egyébként csak főzeléket vagy zöldségfélét, amit a környéken lakó Jebli-beduinok hoznak a kolostorba s amiért — évszá­zados szokás szerint — kenye­ret kapnak cserébe a szerzete­sektől. «Jelkép ezért a Szent Kata­lin kolostor« — jegyzi meg Ekonomosz atya búcsúzóul. » «Jelkép, mely Isten tízparan­csolatára és a felebaráti szere­­tetre figyelmezteti az emberi­séget.«

Next