Új Ember, 1995 (51. évfolyam, 1/2423-53/2475. szám)
1995-01-01 / 1. (2423.) szám
4 tijáeA RÓNAY GYÖRGY DÍJ Lukács Lászlónak, lapunk felelős kiadójának ítélték az 1994. évi Rónay György díjat. Az indoklás szerint a Vigília főszerkesztőjeként azt a hagyományt követi, amelyet Sík Sándor és Rónay György tettek mércévé. A kitüntetéshez gratulálunk! KATOLIKUS FELNŐTTKÉPZÉS December 10-én Budapesten a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének Klubjában megalakult a Katolikus Ifjúság- és Felnőttképzési Egyesület. Az egyesületet Magyarországon működő ifjúság- és felnőttképzéssel (is) foglalkozó szervezetek, csoportok hozták létre azzal a céllal, hogy koordinálja és támogassa a tagszervezetek képzési programjait, különösen az egyház társadalmi tanítása és a társadalommal kapcsolatos ismeretek területén. Elnöke Horváth József, a szombathelyi Katolikus Továbbképző Intézet igazgatója, a Katolikus Felnőttképzés Európai Szövetségének (FEECA) egyik alelnöke lett. Az egyesület címe: 6720 Szeged Dóm tér 15. TÖBBSEBESSÉGES EURÓPA Az Európai Katolikus Információs Központ (OCIPE) Magyar Szervezetének rendezésében ezzel a címmel tartott előadást a budapesti EBEÉ-csúcs előtt néhány nappal M. Laurent Gregoire az OCIPE Nemzetközi Szervezetének elnöke. A Budapesten a Faludi Ferenc Házban megtartott előadás a később havonta jelntkező „OCIPE-esték" rendezvénysorozat megnyitásaként hangzott el. Az előadó a neves egyházi és közéleti személyiségeket is magában foglaló hallgatóság előtt kifejtette: a többsebességes Európa azt jelenti, hogy az egyes államok az integráció különböző fokán vannak, és el kell fogadniuk, hogy a szuverenitás nem olyan dolog, amit egyedül gyakorolhatnak, hanem csak közösen. Az első OCIPE-est második részében P. Tegyey Gábor SJ ismertetése hangzott el .Az egyház szerepe az európai egységesülési folyamatban" címmel. A REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATA A Magyarországi Református Egyház új alkotmányával és az egyház iskolaügyi törvényének megalkotásával foglakozott a X. Budapesti Zsinat 10. ülésszaka. A december 1-jén befejeződött tanácskozás résztvevői közül Márkus Mihály püspök elmondta: az egyház új alkotmánya nem tartalmaz forradalmi változásokat az 1967-es törvénykönyvhöz képest, ugyanakkor megszüntet néhány olyan cikkelyt, amely nehezen hozható közös nevezőre a református hagyományokkal. Kálmán Attila dunántúli főgondnok, a pápai református gimnázium igazgatója arról szólt, hogy az egyház iskolaügyi törvénye a tervek szerint 1995. július 1-jén lép életbe. Addig a mostani zsinati ülésszakon elfogadott javaslatot az érintettek — református pedagógusok és szervezeteik — háromszor is véleményezhetik. A készülő törvény szerint a református iskolákban kötelező lesz a hittan, de mindenki a saját vallása alapján tanulhatja ezt a tárgyat. Azokon a településeken, ahol a református iskola jelenti az egyetlen iskolatípust, szülői kérésre a gyerekek erkölcstant is tanulhatnak. Az országban egyébként jelenleg 77 református oktatási intézmény működik, azokban átlagosan kétszeres a túljelentkezés. A közelmúltban nagy port kavart hajdúnánási esetről szólva elhangzott: körvonalazódik a megegyezés lehetősége az egyház és a városi önkormányzat között. Hegedűs Lóránt püspök, a zsinat lelkészi elnöke szerint az önkormányzat megsértette az egyházi ingatlanok visszaadásáról rendelkező 1991-es törvényt, amikor saját, kétharmados többséggel hozott javaslatát is felülbírálva úgy döntött, hogy mégsem adja át az iskolát az egyháznak. Felhívására egyébként több mint ezren írták alá azt a levelet, amely a református általános iskola létrehozását követeli. HADKÖTELEZETTSÉG Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium nemrég kinevezett államtitkára egy november végi találkozón kijelentette, hogy a politikának állandó kapcsolatot kell tartania a társadalommal, amely ellnőrzi a politika döntéseit. A honvédelmi tárcának is feladata, hogy párbeszédet folytasson a polgárokkal. A találkozón csaknem harminc, a honvédséggel kapcsolatot tartó társadalmi szervezet képviselője vett részt. Az államtitkári beszámolót követően a vendégek kaptak szót. Csapody Tamás, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) ügyvivője az Alba Kör, a Bokor katolikus bázisközösség, az erőszakellenes fórum és a HEL közös nyilatkozatát ismertette, amelyben az aláírók elutasítják a hadkötelezettséget. Farkas István az Alba Kör nevében elmondta, hogy szervezete az erőszakmentesség kultúráját kívánja elterjeszteni többek között azzal, hogy az Európai Unió támogatásával programot indítanak a polgári szolgálatot teljesítők valamire a szolgálatot megtagadók érdekében Antalóczy Zoltán, a Honvédség is Társadalmi Baráti Kör nevében kijelentette, hogy amikor korunk legmarkánsabban jelentkező eszmeisége a nacionalizmus, akkor nem mondhatunk le a honvédségről. ELŐ EGYHÁZI 1995. január 1. Ház a hitvalló és vértanú püspökökért Buda zöldövezeti területén áll egy újonan épült ház, melynek kerítésén tábla jelzi, hoggy a szaléziek tulajdonában van. Szőke János fogad, aki több mint negyven évi külföldi tartózkodás után települt haza. Ő Mindszenty József boldoggá avatási ügyének posztulátora. K fülvezet a háromszáz négyzetméternél nagyobb épületben, ahol munka- és vendégszobák, konyha és könyvtár, valamint kápolna is található. Közben megtudom, a szaléziek Majtényi Lászlótól kaptak még 1937-ben egy mezőnyárádi birtokot, s a rajta álló épületek kárpótlásából szerezték meg a mostani, budai épületet. Ennek használati jogát a rend hat évre átengedte a Magyar Mindszenty Alapítványnak, így került az épület egyik szobájára vastag páncélajtó, mely mögött vasszekrények állnak, hiszen Máriazellből áthozták, s itt őrzik mostantól Mindszenty bíboros írásos hagyatékát. — Alapos, körültekintő munkát igényel a boldoggá avatási üttyek előkészítése — kezdi a beszélgetést Szőke páter —, ennek külső körülményei most igazán ideálisak. Mindszenty József iratai, de a másik három főpapé is (Scheffler János, Márton Áron és Bogdánffy Szilárd), akik ügyének ugyancsak posztulátora vagyok, itt megfelelően tárolhatók. Az egyházmegyei bíróságokhoz most folyamatosan tudjuk a szükséges iratokat küldeni. Hogy miért nem a Vatikánba? Mert sok alapvető bizonyítási eljárásnál engedélyt kaptunk arra, hogy ne a Vatikánba, hanem a mostani főpásztorhoz, Paskai Lászlóhoz küldhessük az aktákat. Jelenleg folynak a tanúkihallgatások, melyek természetesen nem a polgári bíróságok kihallgatásaira hasonlítanak, s ezek elkészültével az egész anyagot lefordítják olasz nyelvre. (Mindszenty ügyében érdekesség, hogy sokan már évekkel ezelőtt írásbeli tanúvallomást tettek. Mindez a lehető legnagyobb titoktartás mellett, mivel az Állami Egyházügyi Hivatal aligha nézte volna jó szemmel az ügyet...) A tanúvallomásokkal párhuzamosan történészek végignéznek minden, a főpapoktól származó illetve róluk szóló írást, (ebben a születési anyakönyvi kivonattól kezdve a levelezésen át a körlevelekig minden benne foglaltatik), majd ezek tudományos elemzésével részletes, történelmi adatokkal alátámasztott életrajzot írnak. (Ezt Török József, Szántó Konrád és Mészáros István végzik.) A Mindszenty életéről szóló történelmi elemzés már elkészült. A történész kimutatta, miként próbálták manipulálni a kommunisták a magyar hierarchiát és a katolikus közvéleményt, így máris érthetőbbek Mindszenty bíboros keménynek ítélt kijelentései, történelmietlennek minősített cselekedetei és az, hogy voltak eszmék, melyekkel alkut kötni nem volt hajlandó... Szőke János reméli, másfél éven belül végeznek a papírok elkészítésével, s az anyagot továbbíthatják Rómába. Onnan e pedig már az ügyek sorsa a Szentlélek közbenjárásán, s a pápa szándékán múlik. II. János Pál többször tanújelét adta abbéli szándékának, hogy kelet-középeurópai szentet szeretne avatni, hiszen a kommunizmusban szenvedett százezrek legjobbjainak boldoggá avatása, s így az oltárra emelése a névtelenek elismerése is lenne. Mindszenty bíboros ügyére pedig többször rá is kérdezett a pápa. Sőt Mariazellben járva a tervezett programot felborítva, elsőként Mindszenty sírjához ment, letérdelt és imádkozott. — A szentté avatások nemcsak egyházi kezdeményezésen múlnak — folytatja Szőke János. Ha a nép nem rendkívüli emberként tiszteli a szentté avatandót, ha sírját nem látogatja, ha nem gondozza, akkor nem is igazán érdemes a hosszadalmas, bonyolult eljárás jogi részét kezdeményezni. Természetesen vigyázni kell, hiszen amíg a pápa nem emeli a szentek sorába, addig nem lehet őket szentként tisztelni sem. Nem véletlen, hogy Mindszenty bíboros földi maradványait a kriptába, s nem az esztergomi bazilikába helyezték el. Más a helyzet, ha majd hivatalosan is bebizonyosodik, hogy a szentek korában a helye. Akkor majd el lehet gondolkodni azon, ne hozzák e fel a kriptából a templomba. Addig is marad a tiszteletünk, mely sírjánál naponta megnyilvánul egy-egy turista- vagy zarándok csoport látogatásakor, akik legtöbbször pappal jönnek Esztergomba, és misét mondanak a főpásztor sírjánál. S hamarosan a sír közelében megtekinthetik a ma még Mariazellben lévő múzeum anyagát is, hiszen az alapítvány tervezi annak hazahozatalát is. Tisztelet és múzeumlátogatás. Vajon ennyiből áll a hívek által adható segítség? A három erdélyi főpásztor pere is pénzbe kerül, s arrafelé még kevesebb van, mint idehaza. Az anyagok fordítása, valamint a Vatikáni szakemberek alkalmazása sok pénzbe fog kerülni. Ennek előteremtéséhez mindenki hozzájárulhat. Az imádságon kívül. S ha valaki imameghallgatásról tud, annak bejelentésével is segíthet. — Apor Vilmos, Mindszenty József, Márton Áron, Scheffler János, Bogdánfy Szilárd. Egy-egy dísz a koronán. Azon a koronán, melyet Szent István király Szűz Máriának ajánlott fel az országgal együtt. Olyan koronán, mely Győrtől Esztergomon át Erdélyig összefogja a magyarokat — fejezte be a beszélgetést Szorce János. Bókay László December 14-én Paskai László bíboros áldotta meg a házat és annak kápolnáját. Az ünnepi alkalommal Habsburg Mihály főherceg mondott köszönetet a Mindszenty Alapítvány nevében a szalézi rendnek, hogy a házat átengedték a boldoggá avatási munka céljaira. Havasi József tartományfőnök válaszában örömének adott kifejezést, hogy Don Bosco rendje ily módon hozzájárulhat a mártírsorsú bíboros boldoggá avatásához. A polgár lelkiismerete Tájékoztató a Bankaritas Alapítvány tevékenységéről A Bankaritas Alapítvány képviselői december 19-én sajtóértekezleten számoltak be az alapítvány elmúlt két évben végzett munkájáról. Lengyel László, a kuratórium elnöke elmondta, hogy az alapítványt 1992-ben hozta létre a Kereskedelmi Bank Rt. (K & H Bank), ötvenmillió forint alapítói vagyonrendeléssel. A bankot az a szándék vezette, hogy a saját eszközeivel hozzájáruljon a magyarság kisebb-nagyobb csoportjai, illetve az egyes emberek egészségügyi és szociális területeken tapasztalható problémáinak a megoldásához vagy legalább azok enyhítéséhez. A Bankaritás Alapítvány számára az induláskor tízmillió forint állt rendelkezésre támogatások céljára. A támogatások forrását a későbbiekben bővítette a lekötött negyven millió forintos alaptőke rendszeresen járó kamata, továbbá a Kereskedelmi Bank Rt. tizenöt millió és a Postabank Rt. öt millió forintos adománya. A kuratórium az elosztható források bvítése érdekében számos hazai és külföldi bankhoz, vállalathoz és vállalkozáshoz fordult, de az eddig említetteken kívül eredménytelenül. Az alapítvány működési költségeit az alapító fedezi. Lengyel László elmondta, hogy mivel a K & H Bank az idén nem tudja növelni az alapítvány alaptőkéjét, a nagy cégek és bankok pedig eddig nem mutattak jelentős érdeklődést, ezért magánszemélyek adományaira is számítanak. A kuratórium elnöke példa értékűnek tekintette Hankiss Elemér volt TV-elnök felajánlását, aki — miután a közelmúltban megnyerte a TV-vel szembeni emlékezetes perét — elmaradt bérének nagy részét felajánlotta a Bankaritás Alapítvány javára. Lengyel László Hankiss Elemért idézte: „Egy szegényedő országban a gazdag ember azáltal válhat polgárrá, hogy lelkiismerete van.” Bár, mint mondta, az egykori TV-elnök, ma szociológia professzor, nem tekinthető gazdagnak, példája remélhetőleg követőkre talál a tehetősebb körökben is. A K & H Bank elnök-vezérigazgatója mindenesetre máris felajánlott az idei jutalmából fél millió forintot az alapítvány céljaira. Az alapítvány tevékenységét ismertetve a kuratórium tagjai — akik többek között a mozgásérültek, értelmi fogyatékosok, rákbetegek és szenvedélybetegek gondozásának jeles szakemberei — beszámoltak a hozzájuk tartozó terület tevékenységéről. Elmondták: mivel a támogatásrafordítható összeg alacsony, elsősorban olyan pályázatokat támogatnak, amelyek a rászorulók közösséggé szerveződését, életminőségük javítását szolgálja. Ilyen program például a halmozottan fogyatékos gyerekek táboroztatása, sérültek számára kerékpár vásárlása, de a karácsonyi ünnepélyek megszervezésének támogatása is. Kiemelt jelentőségűnek tartja a kuratórium a betegségek, a súlyos élethelyzetek kialakulásának megelőzését, és a betegséget elszenvedettek rehabilitációját nemcsak egészségügyi, hanem szociális szempontból is. A kuratóriumnak van egy római katolikus pap tagja is, Ackermann Kálmán, pilisszentkereszti plébános személyében, aki elsősorban az egyházi kezdeményezésű kérésekkel foglalkozott a testületben. A Bankaritas által támogatott kezdeményezések és szervezetek között említette a Bárka közösséget, és beszámolt egy pályázatról, amely haldoklókkal foglalkozók képzéséhez kért támogatást. Külön figyelmet fordított a szenvedélybetegek problémáira. Bemutatta a velük foglalkozó RÉV nevű katolikus és az ICHTYS ökumenikus szervezeteket, amelyek a Bankaritástól is kaptak támogatást. Kiemelte, hogy az alapítványhoz fordulóknak nem kell megalázkodniuk, sőt a kuratórium célja éppen az, hogy az embereknek segítsen kiemelkedni megalázott helyzetükből. Az ide fordulókat együttműködésre alkalmas embereknek tekintik és a munkájuk arra is irányul, hogy ezt a kérelmező is így érezhesse. Lengyel László kifejezte reményét, hogy nemcsak a rászorulók, hanem a támogatók, a „lelkiismeretes polgárok" száma is emelkedik a jövőben, azaz lesz olyan vállalkozó, aki a „társadalom számkivetettjeinek” is nyújt valamit a sajátjából. A Bankaritás Alapítvány számlaszáma OKHB 216-29059, a támogatás összegével az SZJA és a társasági adóalap csökkenthető. Sz.J.