Új Ember, 1997 (53. évfolyam, 1/2528-52/2579. szám)
1997-01-05 / 1. (2528.) szám
1997. január 5 . ££f£n$Gér*~ Élő egyház Hírek Az országgyűlésben, az 1997. évi költségvetés elfogadásakor, a koalíciós pártok megszavazták, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékával az egyházak meghatározott körét is támogathassák az adózók. Pelsőczy Ferenc, törökbálinti plébános gyilkosait életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a Pest Megyei Bíróság. A két férfi 1995 márciusában követte el tettét. MK A média szerepe a mentálhigiénében és a mentálhigiéné esélye a médiában címmel tanácskozást rendeztek a Magyar Televízió székházában. A szervezők, a MTV Közalapítvány Kuratóriuma, a MTV Rt. és a Magyar Mentálhigiéné Szövetség a lelki egészség és a kommunikáció jeles szakembereit hívta meg előadónak, köztük Peták Istvánt a Magyar Televízió, Hajdú Istvánt a Magyar Rádió és Sára Sándort a Duna Televízió elnökét. Az eseményen, amelyen több egyházi szakember is részt vett, hangsúlyt kapott a közszolgálatiságból adódó felelősség, a mértéktelen és igénytelen tévézés veszélyei és ártalmai, a hamis identitás kialakulásának veszélye, a tévé okozta érzelmi zavarok és szorongások, a megtévesztés, a reklámok, a fantázia szegényedése. Márton Áron boldoggá avatásának előkészítése Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek és Szőke János szalézi szerzetes, mint az ügy posztulátora, átadta a Szentté Avatási Kongregációnak az előzetes vizsgálati anyagot, amely Márton Áron püpök életszentségének bizonyításához szükséges. Az eljárást Jakab Antal püspök indította be közvetlenül az 1989. évi változások után. A Szentszékhez beadott kérésre a Szenttéavatási Kongregáció közölte, hogy: „Nincs semmi akadálya annak, hogy Isten szolgája, Márton Áron boldoggá avatására az érvényes kánoni előírások szerint az eljárást beindítsák.” Ehhez a kedvező javaslatot megadta a Romániai Katolikus Püspöki Kar is. A boldoggá avatás előkészítésére alakított Egyházmegyei Szentszék elnöke kezdetben Jakab Antal püspök, majd utódai, Bálint Lajos érsek és az ő nyugdíjba vonulása után Jakubinyi György érsek lett. A bemutatásra kerülő anyag tartalmazza Márton Áron kritikai életrajzát, nyomtatásban is kiadott műveit, a levéltárakban található okmányok és levelezések rövid kivonatát, az életével foglalkozó kiadványok, tanulmányok gyűjteményét és a Márton Áron-év kolozsvári, csíkszentdomokosi és gyulafehérvári ünnepségeinek eseményeit. A végső döntéshez hozzájárulnak az imameghallgatások, de nagyon fontos, hogy megtörtént csoda igazolása is támogassa a boldoggá avatást. Máriabesnyő Budapesttől 33 km-re fekszik az egyik legszebb kegyhelyünk, Máriabesnyő. Grassalkovich Antal gróf építtette. A templomnál kapucinus kolostor, a közeli dombon pedig a Salvator nővérek rendháza található, amely 1992-től a Váci Egyházmegye kezelésében a Mater Salvatoris, azaz Üdvözítőnk Anyja nevét hirdető lelkigyakorlatos házként működik. Ünnepi misére készülődtek a lelkigyakorlatos ház kápolnájában Advent harmadik vasárnapján, amelyen Keszthelyi Ferenc megyéspüspök megáldotta az ott elhelyezett Magyarok Nagyasszonya domborművet. Ezen az alkotáson kívül szinte nincs is más itt, hiszen a hazai szerzetesrendek szétszórattatása után ez a rendház is más funkciót kapott, s mikor üresen visszakapták, az egész épület alapos felújításra szorult. Szecsődi Péter tb. kanonok, a ház igazgatója és Kaszáné Vaigel Horn gondnoknő fáradságos, áldozatos munkával tették széppé és lakhatóvá az elhanyagolt házat. Örömmel és szeretettel fogadták most azt a műalkotást, amely kifejezi a lelkigyakorlatos ház célját, Péter atya szavaival: a hívek lelki épülésének szolgálatát. Péter atya szerint V. Majzik Mária keramikusművész domborművén Magyarok Nagyasszonya nem a mennyben trónoló Szűzanyaként, hanem hozzánk közel lévő Madonnaként jelenik meg. A lelkigyakorlatos ház — bár a Váci Egyházmegye kezelésében működik — az egész magyar katolikus egyház számára nyitott, tudtuk meg Keszthelyi Ferenc megyéspüspöktől. Minden egyházmegyéből várnak csoportokat, részben a meghirdetett lelkigyakorlatokra, részben, lehetőséget biztosítva plébániáknak, lelki közösségeknek az elvonulásra, töltekezésre. Ebben segít az újonnan elhelyezett dombormű is, amely egyszerre modern és ősi, egyszerű és kedves. — Ez egy paraszt anyának az arca — beszél róla lapunknak a püspök a dombormű megáldását követően — mint ahogyan a Szűzanya valójában egy názáreti lány volt, aki mezítláb járt, mint a többiek, akik élték a mindennapok életét. Maga hordta haza a vizet, maga mosott, főzött, s maga szőtte a ruhákat is. Szépnek képzeljük és látjuk őt: ezen az arcon a Istennek odaadott lélek szépsége és finomsága tükröződik. Anyai jóságát mindannyian érezzük. A legegyszerűbb, legemberibb módon fordulhatunk hozzá. A legelesettebb ember is megfogalmazhatja előtte kérését. Több nemzet is királynőjének tekinti a Boldogságos Szűzanyát. Mi magyarok különösen is magunkénak érezzük őt — mondotta keszthelyi püspök —, hiszen száz éve az Apostoli Szentszék engedélyezte Magyarok Nagyasszonya megünneplését. Pátrónánk, védőasszonyunk ő a magyar állam és egyházalapítás óta. Hogy az évszázadok viharában megmaradt ez a kis nép, azt Isten különleges pártfogásnak és a Magyarok Nagyasszonyának köszönhetjük. Máriabesnyőn, az ősi kegyhelyen nagyon sokan megfordulnak. Én magam is látom, ha minden téren vannak is nehézségek, lelki, anyagi és politikai problémák egyaránt, itt a létszám nem csökken. Minél nagyobb a baj, annál inkább erősödik. Sárossy Krisztina Magyarok Nagyasszonya domborműve (Fotó: Nagy István) Ismét a ferenceseké a gyöngyösi műemlék könyvtár Az ország egyik legrégebbi könyvgyűjteménye a gyöngyösi ferences kolostorban tekinthető meg. A Heves megyei kisvárosban a XV. században a Báthory-család jóvoltából telepedtek le a szerzetesek. A kolostor átépítését 1700-ban kezdték meg és huszonkét évig tartott. A megújult épület hetvennél több cellát tartalmazott. Itt helyezték el ugyanis az Üdvözítőről elnevezett akkori ferences provincia klerikátusát A növendékek képzéséhez jól működő könyvtárra és levéltárra is szükség volt. A rendház — és benne a könyvtár — átvészelte a török megszállást, a Rákóczi vezette szabadságharcot, az 1848-49-es forradalmat, a két világháborút — csak a szerzetesrendek feloszlatását nem. Az utolsó „békebeli" katalógust P. Kaizer Ferdinánd ferences szerzetes készítette el 1930-ban. Eszerint 19.073 jelzettel ellátott nyomtatott és 245 kéziratos könyv volt a könyvtárban. Az államosítás, majd az ezt követő hanyag kezelés pótolhatatlan károsodást okozott. A rendház lakóit, a könyvtárat több mint ötszáz éven keresztül ápoló és gyarapító barátokat 1950 júniusában deportálták, ám a szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelet csak szeptember 7-én jelenet meg a Magyar Közlönyben. A közbeeső néhány hónap alatt a középkori könyvtár lényegében őrzés nélkül maradt: a gyöngyösi noviciátus mintegy ötezer kötetes könyvtárát zúzdádba szállították. Bán Imre tanár úrnak köszönhető, hogy a rendház könyvtárából valami egyáltalán megmaradt. Hatalmas munkával leltározta az állományt és összeszedte a különböző helyeken kallódó könyveket. A Népművelési Minisztérium rendeletére az államosított könyvtárakat felügyelő Népkönyvtári Központ 1953. június 24-én átadta a könyvtár maradékát az Országos Széchényi Könyvtárnak, amely a Mátra Múzeumba szállíttatta, és 1958-ban megnyitotta az érdeklődő nagyközönség előtt. A kastély beázása miatt azonban rövidesen új helyre, a kastély emeletére kellett átrakni a könyveket. 1979-ben a könyvtár megmaradt anyagát visszaköltöztették a kolostorba, de nem az eredeti helyére, hanem egy másik épületszárnyba, a gyóntatófolyosó fölé. 1984-ben a könyvtár kezelési jogát a Gyöngyösi Városi Könyvtár kapta meg. Sajnos ők is leltár nélkül vették át a gyűjteményt, így a mai állományról csak annyit tudhatunk, amit az utolsó revízió 1979-ben megállapított; ekkor 5 kódex, 217 ősnyomtatvány, 799 antikva és 267, ún. RMK kötet volt a Gyöngyösi Műemlék Könyvtár tulajdonában. 1996. december 18-án az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója Poprády Géza megállapodást írt alá a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány vezetőjével, Várnai Jakabbal, amelyben a könyvtár tulajdonjogát átadja eredeti tulajdonosuknak. A ferences barátok az állomány ellenőrzése után újból megnyitják a könyvtárat az érdeklődők előtt. v.1. Karácsonyi közösségteremtés Félezer adag ebéd a kaposvári sportcsarnokban Ötszáz vendég vett részt azon a „közösségteremtő karácsonyi ebéden", amelyet a Városi Sportcsarnokban december 22-én rendezett az önkormányzat, a Pini Hungary és a Somogyért Egyesület. A találkozóra a szociális gondokkal küszködők kaptak meghívást, s a kapufák, hálók „társaságában" a magányt, a nélkülözést mellőzve, terített asztaloknál foglaltak helyet. Balás Béla kaposvári megyéspüspök, Bellai Zoltán református, Szuhánszky István metodista, Szemerei János evangélikus lelkész közreműködésével ökumenikus istentisztelettel kezdődött az ünnepi összejövetel. Balás Béla püspök János evangéliumának bevezetőjét idézte: tulajdonába jött az Isten, minden érték tele van, mindenkit megajándékozott és ezt illik elfogadni, továbbadni — ki hogy tudja. Ez nem kegy, hanem kötelesség — hangsúlyozta a püspök. Karácsonyi pásztorjáték, cigányzene, operaszóló, irodalmi műsor, kicsinyek kórusa is társult az ünnepi ebéd mellé, amelynek lebonyolításában a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, valamint a Katolikus Gimnázium tanulói vettek részt. A több fogásos menü elkészítésében, összeállításában, a Pini Hungary új olasz képviselője, Luigino Ruffini is közreműködött. Mint mondta: az ő városában is van ilyen szokás, és elemi kötelességének érzi, hogy segítsen az elesetteken. Balás Béla püspök megemlítette: a magyar nép nyomorában is büszke. Amikor a legrászorultabbakat keresték, akkor az egyházközségektől senki sem jelentkezett. Amikor viszont a közösségteremtő ebéd jött szóba, elkezdtek jelentkezni az emberek. A főpásztor úgy értékelte az eseményt: kulturált együttlét volt ez a néhány óra, a rendezők gálánsan nagyvonalúak voltak, és szükséges a folytatás. Gyenesei István, a Somogyért Egyesület társelnöke is azt hangsúlyozta: hagyománnyá kell tenni ezt a rendezvényt. A szervezők szándéka is ez volt, amelyet a vendégek is megerősítettek. " Nem véletlenül közösségteremtő céllal szerveztük, hiszen a karácsony a legkisebb közösség, a család ünnepe. Mégpedig a teljes családoké. Ahol együtt köszöntik és ünneplik a Megváltó érkezését — mondta Gyenesei István. Akik magányosan töltik az ünnepet, s gyerektelenek, azoknak pedig az együttlét erejét adta ez a rendezvény. Ez pedig sokkal fontosabb a hétköznapi gondok megélésében, kezelésében, mint a műsor, az ebéd, a kapott ajándék. Az itteni élményből remélhetőleg karácsony estére is jutott. A közösségteremtő ebéd résztvevői a több fogásos menüsoron kívül a Pini Hungary jóvoltából egy rúd téli szalámival, s a Klima-Will támogatásával a Somogyért Egyesület ezer forintos élelmiszer-csomagjával tértek haza, hogy várják a gyertyafényes karácsonyért. Lőrincz Sándor El kell fogadni, és tovább kell adni Isten ajándékát — mondta Balás Béla püspök. SOS Ebesről Ebes új település Debrecen mellett. Az idősebbek mégis jobban ismerik, mert sok család volt ide kitelepítve az elmúlt rendszerben. Jelenleg négyezer-háromszáz lakosa van, háromnegyede református. A mintegy nyolcszáz katolikus (egy részük görög) vallási élete nehezen alakul, hiszen nincs templomuk, amely összefogja a népet. Mint filia a debreceni Szent Anna plébániához tartozik. Évek óta a házasságkötő teremben miséznek, ahol 25-30 ember fér el. Folyik iskolai hitoktatás, keresztelés évente 6-8, esküvő 2-3, temető még nincs. Orosz Lőrinc debreceni esperes, plébános házszenteléseket is végez. Az önkormányzattól templomépítésre 1510 négyzetméteres telket kaptak, és erre építenek egy 182 négyzetméteres templomot hittanteremmel. Befogadóképessége száz fő. Saját erőből nem tudják felépíteni, ezért segítséget kérnek mindenkitől, akik gondjuk megoldásában segíteni tudnak. Az alapítványi csekk száma: Szent Anna Plébánia Alapítvány: 10403428-34213692-00000000. Csekket szívesen küldenek. Az építés elkezdését a jövő év tavaszára tervezik. Az erre a csekkre befizetett összeg leírható az adóalapból. A templom építési költsége a mostani árakkal 15 millió forint. Minden adományt hálásan fogadnak. Imádságot is kérnek erre a szándékra, hogy minél több helybeli álljon az ügy mellé, felismerve, hogy a majdani templom őket szolgálja.