Új Ember, 2000 (55. évfolyam, 1/2684-53/2736. szám)
2000-01-02 - 2000-01-09 / 1-2. (2684-2685.) szám
2000. január 29. A Székesfehérvári Egyházmegye A magyarországi egyházmegyék három hullámban születtek. A legősibbek Szent István korából valók, a középgeneráció Mária Terézia uralkodása alatt, a legifjabbak 11. János Pál pápasága idején. A fehérvári a „középgeneráció"hoz tartozik, 1777-ben alakult, VI. Piusz pápa dekrétumával alapította a királynő. Takács Nándor püspök az egyházmegye huszadik főpásztora. Elődei közül három példaképe van. Sélyei Nagy Ignác, az első püspök, akit szervezőképességéért csodál, Prohászka Ottokár, a nagy léleképítő és Shvoy Lajos, aki nehéz idők kiváló embere volt. Nehezen talál az ember magyarázatot, hogy Szent István miért nem alapított Fehérvárott püspökséget, hiszen első királyunk joghatóságát innen gyakorolta, a város központjában hatalmas, háromhajós királyi bazilikát építtetett, s ide is temetkezett. Itt fogadta a külföldi vendégeket, és innen küldte követeit távoli országokba. A királyi város egyházának élére mégsem püspököt, hanem „csak" prépostot állított, alá pedig népes - negyvenfős - káptalant rendelt. Egy korszerűnek tűnő magyarázatot megkockáztathatunk. Szent István bölcs előrelátással talán az egyház és az állam közötti szükségszerű súrlódásokat akarta elkerülni. A király ugyanis mint hívő ember a püspökök alattvalója, a püspökök, papok azonban polgári értelemben a király alattvalói. E két szempont bizony gyakran szembekerülhet egymással. István talán ennek akarta elejét venni azzal, hogy egyházi szempontból Fehérvár a veszprémi püspök alá tartozott. Az idén 222 éves egyházmegye székvárosa mindenesetre a szentek városa. Szent István gyakran és huzamos ideig tartózkodott itt. Szent Imre itt született, és részben itt nevelkedett, s a királyi család más tagjaival egyetemben itt is temették el. Szent Gellért 1030. augusztus 15-én itt, a királyi bazilikában prédikált a Mennybe felvett Szűzanyáról. Egyedül itt volt a mai országhatárok között szentté avatás, 1083. augusztus 20-án, amikor VII. Gergely pápa uralkodása idején, Szent László király jelenlétében a pápai legátus szertartásával oltárra emelték első királyunkat és fiát. Fehérvárott nevelkedett Nagy Lajos király leánya, Hedvig is. A XX. században pedig két szent életű magyar sorsa kapcsolódik szorosan a városhoz: Prohászka Ottokáré és Kaszap Istváné. Takács Nándor püspök korára és egészségi állapotára való tekintettel kérte a Szentatyát, nevezzen ki segédpüspököt főpásztori tevékenységének megsegítésére. A pápa által január 6-án püspökké szentelt Erdő Péter kinevezését Takács Nándor örömmel fogadta. A megyéspüspök szerint új segédpüspökét a tudós alázatossága és a lelkek üdvösségének szolgálatában végzett munkálkodás fáradhatatlansága egyaránt jellemzi. S ez nagy megnyugvás a visszavonulásra is gondoló főpapnak. Erdő Péter szentelésén a Szent Péter-bazilikában az egyházmegyéből érkezett zarándokok élén természetesen Takács Nándor is jelen volt. Az ötvenes évek óta nincs saját szemináriuma az egyházmegyének. A korábbi szeminárium patinás épületében még az idős papok otthona működik, a szeretetszolgálat kezelésében. Takács Nándor egyelőre nem akarja újjászervezni a helyi papképzést, mert kevés a kispapjuk és megfelelő képzettségű tanáruk sincs elég. „Mezei" szemináriumot pedig nem akar. Hluszonkét kispapja közül három a Központi Szemináriumban, a többiek pedig Esz Nem Szent István alapította, de ezer szállal kötődik első királyunkhoz tanfolyamokat, kóruspróbákat, előadásokat, és helyet adnak minden olyan világi rendezvénynek, amely a katolikus hittel és erkölccsel összhangban áll. Melyek a főpásztor legkedvesebb templomai az egyházmegyében? Takács Nándor elsőként a székesegyházat, másodikként az egykori karmelita kolostor - jelenleg papi otthon - mellett álló, Kármel-hegyi Boldogasszony tiszteletére emelt templomát említi, amely azért is kedves számára, mert maga is karmelita szerzetesként kezdte egyházi pályáját, harmadikként pedig az egyházmegye még épülőfélben lévő dunaújvárosi templomát nevezi meg a főpásztor. „Ez a templom lesz a millennium és a nagy jubileumi esztendő emlékműve egyházmegyénkben" - mondta a püspök. E hajdani szocialista városban - a valamikori Sztálinvárosban - a mai napig nincs templom, csak a közeli Dunapentelén. Hasonló volt a helyzet Százhalombattán is, ahol azonban 1996-ban elkészült az új templom, és a hívek Az egyházmegye védőszentje. A Mennybe felvett Boldogságos Szűz. A székesegyház védőszentje: Szent István első magyar király. Ordinárius: Takács Nándor megyéspüspök. Segédpüspök: Erdő Péter. Terület: 5170 km 2, lakosság: 750.369, hívek száma: 495.242. Főesperességek: (4) Székesegyházi, Budai, Árpádszállási, Kun- és Besenyőföldi, esperességek: (13) Székesfehérvári, Enyingi, Bodajki, Velencei, Bánhidai, Csákvári, Pilisvörösvári, Budaörsi, Érdi, Csepeli, Adonyi, Dunaújvárosi, Sárbogárdi, plébániák száma 151, templomigazgatóságok száma 4, be nem töltött plébániák száma 65, papok 159 - ebből nyugdíjasok 29 -, papnövendékek 22, tergomban tanulnak. Jól működik azonban az egyházmegye hitoktató és kántorképző tanfolyama, s az idei tanévben elindították a világi hívek lelkipásztori kiképzését is. Itt a részvétel alapkövetelménye a hitoktatói, vagy a nappali, illetve levelező tagozatos teológiai végzettség. Fehérvárnak kiváló katolikus művelődési háza is van. Itt tartják a hitoktatási, kántori és lelkipásztori kisegítői száma jelentősen emelkedett. Mert a templom olyan mint a mágnes. Van egy vonzása, amely a távolsággal természetesen csökken. Egy új templom új vonzási pontot jelent, és segítségével Százhalombattán megerősödött a hitélet. A főpásztor bizakodik, hogy Dunaújvárosban is ez történik majd. A jövőről szólva a főpásztor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a papságnak meg Szentévi búcsús templomok A teljes búcsú elnyerésére kijelölt templomok a fehérvári székesegyház, a Tatabánya-bánhidai templom, a Csepel I. plébániatemplom, a sárbogárdi templom. A szentévi búcsú elnyerhető a püspökség területén lévő búcsújáró helyeken is az egyházmegyei nagy éves zarándoklatok alkalmával - Bodajkon Mária neve ünnepén, Vértessomlón Sarlós Boldogasszonykor, Makkosmárián Fogolykiváltó Boldogasszonykor, Solymáron Kisboldogasszonykor, Máriaremetén Szentháromság ünnepén, az Érd-postástelepi templomban karmel-hegyi Boldogasszonykor, Ercsiben Nagyboldogasszonykor és Alsószentivánban a fatimai Szűzanya ünnepén. (A máriaremetei kegyhely 1993 óta az Esztergom-budapesti Főegyházmegyéhez tartozik, de a két egyházmegye közötti megállapodás értelmében Szentháromság vasárnapja mindig a fehérváriak zarándoknapja.) Jeles események Január 12-én a doni áttörés áldozataira emlékeznek a Doni kápolnánál. Február 2-án 10:30 órakor ünnepi szentmise a székesegyházban, főcelebráns: Erdő Péter segédpüspök. A szentmise keretében Hortyi Gábort pappá szentelik. Május 6-án egyházmegyei hittanverseny, kell tanulnia megszólítani az embereket, a híveket. A személyes megszólítás, a feladatra való felkérés révén kötődhetnek az egyházhoz igazán az emberek. S ezek nem csak szavak. Mutatja ezt, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye legújabb - 1998-as - évkönyve egy szempontból mindenképp kiemelkedik a többi hasonló egyházmegyei kiadvány közül. Ez ugyanis a plébániák adatainál a lelkipásztorok megnevezése után az egyházközségi világi elnökök nevét, címét és telefonszámát is közli. Mondhatná valaki, hogy ez nem nagy dolog. És igaza is van. Ma ennek már természetesnek kell lennie. A világiak szerepe ugyanis egyre fontosabb, s ez nem csak a paphiány miatt igaz. Zsinat után vagyunk. Sz. Cs. Takács Nándor püspök, a háttérben XIII. Leó arcképe A Mennybe felvett Boldogságos Szűzről nevezett barokk székesegyház Győri Egyházmegye Veszprémi Főegyházmegye Kaposvári Egyházmegye Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye Pécsi Egyházmegye Oktatási intézmények Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola - Zsámbék Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium - Budakeszi József Attila Ciszterci Gimnázium - Székesfehérvár Marianum Általános Iskola - Érd Szent Erzsébet Általános Iskola - Mór Szent Margit Általános Iskola - Tatabánya Általános Iskola - Ráckeve Mindszenty Általános Iskola - Budaörs Szent Imre Általános Iskola - Székesfehérvár Szent László Általános Iskola - Bicske A székesfehérvári királyi bazilika az 1083-ban szentté avatott István király magánkápolnájaként épült. Kegyura a mindenkori magyar király volt, ám egy ideig - mint azt Fülöp Gyula írja - „a belvárosi polgárok templomaként isműködött". A török időkben többféle funkcióra is használták: bazárnak, istállónak, lőporraktárnak. Az 1601-es ostrom idején egyik fele felrobbant, s az épület maradványát a török kiűzése után egyházi célra használták. Később, 1777 óta a tulajdonosok a frissen kinevezett püspök és utódai lettek. Kisebbik része városi tulajdonba került, s később közút épült a romokra. Az 1936- '38-as ásatások és aműszaki helyreállítások után a volt Püspök-kertben lévő északi és középső hajó területe Romkert néven állami tulajdonba került, így vált ismertté a „kialakuló magyar államiság nagyon ritka, töredékesen fennmaradt jelképeinek" egyike. A romkert és a királyi bazilika egyik „ásatója", Kralovánszky Alán régész utoljára az 1970-es években tette „rendbe több Árpád-házi királyunk koronázó és temetkező helyét, amely jelentős turisztikai látván y királyi ngossággá vált. A romkert ügye újabban a rendszerváltás idején került előtérbe, ekkor határoztak az illetékesek - az állam mint tulajdonos és a megyei jogú város mint társtulajdonos - nemzeti emlékhellyé alakításáról, aminek az eredeti elképzelések szerint a „kútba esett" expóra kellett volna elkészülnie. Ám ebben maga Kralovánszky Alán sem bízott. A Nemzeti Múzeum egykori igazgatója e sorok írójának adott utolsó interjújában többek közt elmondta: „Egy biztos, hogy ismerni fogjuk a bazilika építéstörténetére vonatkozó legfontosabb olyan adatokat, amelyek egyáltalában kutatásra alkalmas területen vannak. Mert a püspöki palota alatt lévő északnyugati traktus feltárhatatlan a XX. században. De mivel tükörképileg a délnyugati egységet idén (1993-ban - a szerk.) föl tudjuk tárni, párhuzamba állítva esetleg adatokat kaphatunk arra, hogy milyen lehetett az ellentétes sarok. És még mindig nem fogjuk tudni, hogy mi volt a főhajó tengelyében. Ám lehetőség van arra, hogy a XXI. század embere felkutassa. De ez legyen a jövő gondja..." Nos, amennyire titokzatos a múlt, annyira sejtelmes emlékhelyügyben a jövendő - legalább is a jövő-menő ember számára Fehérváron. A nemzeti emlékhely kialakítása jelenleg töretlenül folyik. A tervpályázatot Oltai Péter nyerte el, a kivitelezést pedig az ARÉV Rt. építői végzik. A több mint húsz százalékos készültségi fokon álló építmény egyik látványossága a Városház térről rámpán megközelíthető úgynevezett „Ozorai Pipó-féle torony" s egy vasszerkezet, ami erősen megosztja a közvéleményt. A tervező építész szerint „...a romok fölé boruló acélszerkezetű védőtető a bazilika egykori tér- és szerkezeti rendjéhez igazodik, a déli mellékhajó és a főhajó egészét, csaknem 1000 négyzetméter felületet fed le...", ez az elmúlt év végéig az üvegszerű áttetsző, könnyű műanyag héjalással szinte elkészült. Új szerepet szánnak a felújított, ám üresen álló Lux-féle kőtárnak, ugyanis az itt eltemetett nagyjaink emlékét éltető panteonná alakíthatnák. A nemzeti emlékhely építésének második ütemében szerepel az eddig feltárt igen gazdag leletanyag méltó elhelyezése, ami a királyi bazilika szerepének, jelentőségének színvonalas bemutatását szolgálná, a szomszédos épülettömbben. A tervezés során szóba jött a mai Ősfehérvár Étterem és a volt városi földhivatal épülete, ám ez - Fülöp Gyula régész, a Szent István Király Múzeum igazgatója szerint - egyelőre nem készülhet el, bár a tervek készen állnak. Az építkezés - amelynek tervezett befejezése 2001-re datálható - mellett a feltárási munkákat jelenleg Biró Piroska vezeti. S. L. Szerkeszette: Szerdahelyi Csongor! Fotók: Cser István bazilika titkai Szent István kőkoporsója