Új Ember, 2006 (61. évfolyam, 52/2993. szám - 62. évfolyam, 53/3046. szám)

2005-12-25 - 2006-01-01 / 52-1. (2993-2994.) szám

­ 2005. december 25-2006. január 1. M 41•­ Jótékonysági vásár Kétnapos vásárt tartottak december 16-án és 17-én Budapesten, az Andrássy úti állami vendégházban azokból az ajándéktárgyakból, amelyeket vendégeitől és vendéglátóitól ka­pott Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és fe­lesége. - Arra gondoltunk férjemmel - mondta Dalma asszony -, hogy sok embernek nincs lehetősége árverésen részt venni, ahol esetleg az egyszerű tárgyak is a kikiáltási árnál maga­sabb összegért kelnek el. Kispénzű nyugdíjas ezt nem engedheti meg magának. Erre a vá­sárra viszont bárki ellátogathatott, aki egy­­egy tárgy megvételével szeretett volna máso­kat támogatni, beszerezni egy emléktárgyat, amelyet karácsonykor továbbadhat szerettei­nek, ismerőseinek. Többeknek elmeséltem az ajándékokhoz kötődő személyes emlékeimet, élményeimet is - ugyanis a kétnapos nyitva tartás alatt végig itt tartózkodtam. - Döntésünk helyességét igazolta - folytat­ta Dalma asszony -, hogy már a nyitás előtt egy órával sorban álltak az emberek. A kiállí­tott tárgyak között pedig mindenki talált a pénztárcájának megfelelő darabot. A válasz­ték széles volt, hiszen a hétszázhúsz darab kö­zött volt kétszáz forint értékű nyugdíjasoktól kapott virágváza, horgolt terítő, de volt egy­ aj­ándéktárgyakból millió forint értékű császári ajándék is. Hisz­­szük, hogy az ajándékozók is egyetértenek szándékunkkal, hogy a második nap végére összejött kilencmillió forintot négy egyenlő részre osztva a rekecsini Béke Királynője Csángó Magyar Iskolaközpontnak, az erdélyi árvízkárosultaknak, a Daganatos Betegek Bakonyszücsi Rehabilitációs Lelki Otthoná­nak és a Katolikus Karitásznak adományoz­zuk. Szöveg és kép: Cser „A magyar hon védelmében..." Demonstráció az egyházi iskolákért Jogegyenlőséget és esély­­egyenlőséget követeltek a felekezeti iskolák szá­mára december 16-án Budapesten, a Felvonu­lási téren a csendes de­monstráció résztvevői, akik a Magyar Katoli­kus Egyház, a Magyar­­országi Református Egyház, a Magyar Evangélikus Egyház és a Magyar Zsidó Hit­községek Szövetsége is­­koláiba járó gyermekek szülői szervezetének felhívására gyűltek össze.­ ­ Az ország minden részé­ből érkező szülők, tanárok, diákok és szimpatizánsok - mintegy húszezren - azon a helyen találkoztak, ahol 1951- ig - lerombolásáig - a Regnum Marianum-templom állt. Lerombolták, mert az a szellemiség, amelyet képvi­selt, nem illett bele a dübörög­ve akkor éppen „szocializmus útján" haladó politika jövőké­pébe. A mai hatalmon lévő politikai gépezet - szellemi elődjéhez hasonlóan - szintén rombolni készül. Az állami költségvetés bonyolult gépe­zetén keresztül az egyházi fenntartású óvodák, iskolák és középiskolák, illetve szoci­ális intézmények létét, fenn­maradását veszélyeztetik. Az újabb rombolás feltar­tóztatására, az ellenállásra, a szolidaritásra hívták fel a tár­sadalom figyelmét a tüntetők ezrei, akik a hűvös, esős idő­ben az ország közeli, s távoli településeiről érkeztek, hogy együvé tartozásuk erejében bízva megvédjék értékeiket, a vallásos szellemű nevelés jö­vőjét. „Mi baj lehet velünk?" - tette fel a kérdést egy több­gyermekes apuka. Miért, ki­nek vagyunk az útjában?! A vallásos szellemben nevelke­dő gyermekek megbízható, jó állampolgárok lesznek. A sze­retet elsőbbségét hirdetjük a haszonelvűségre épülő világ­ban. A nemzet minden tagjá­val együtt szándékozunk te­vékenykedni a gondok meg­oldásában. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a kor­mányzati intézkedések célja a magyar társadalom véglete­kig történő megosztása és morális gyengítése. Mindig akadnak olyan em­bertársaink, akik elhiszik, hogy az egyházi intézmények kiváltságos helyzetben van­nak, s „több juttatást kap­nak", mint más állami, önkor­mányzati intézmények. E va­lótlanság folytonos sulykolá­sa csak arra alkalmas, hogy egymás ellen uszítsa a társa­dalom csoportjait. De nemcsak az egyházi is­kolarendszert sújtó állandó forráshiány jelent veszélyt. A legnagyobb probléma, hogy a megfelelő tanítási körül­ményekért folyó állandó küz­delem felőrli a tanítók, taná­rok erejét, elhagyják az isko­lát, s máshol próbálják megta­lálni, biztosítani megélheté­süket, boldogulásukat. A szülők már egy éve is bé­kés demonstrációra kénysze­rültek. Most a 2006-os költ­ségvetési törvénytervezet el­fogadásával az egyházi isko­lák lehetetlenné tétele indul­na meg - hangsúlyozta Pápai Lajos győri püspök, az MKPK Oktatási Bizottságának elnö­ke. Az 1990. évi IV. törvény el­ismerte az egyházak számára a közszolgálati intézmények alapításának, fenntartásának jogát. Ugyanakkor a törvény garantálja, hogy ezekre a te­vékenységekre az állam, a ha­sonló állami intézményekkel egyenlő normatív támogatást biztosít. Az idei költségvetési tervezet, amit minden törvé­nyi előírás és ígéret ellenére, a velünk való konzultáció nél­kül döntöttek el - hangsú­lyozta a püspök - minden ed­diginél nagyon mértékben csökkentette a normatívákat. Ezt a csökkentést az állami és önkormányzati iskolákban más csatornákból pótolják, de az egyházi iskolákat ezekből kizárják. Ezzel olyan jog­egyenlőtlenség keletkezett a finanszírozásban, amely el­lentétes az alkotmánnyal, a Szentszéki Egyezménnyel és a többi egyházzal kötött szer­ződésekkel. Mivel a tárgyalá­si, az egyeztetési szándékok hiábavalónak bizonyultak, a szülői közösségek számára a demonstráció figyelmeztető eszköze maradt csak. „Mi, az egyházak felelős vezetői kiál­lunk híveink jogainak védel­mében, hiszen itt - minden szokásos demagóg kijelentés­sel szemben - nem az egyház kér pénzt, hanem a magyar állampolgárok követelik ál­lampolgári jogaikat!" - mond­ta a püspök. A demonstráció befejezté­vel egy kétszáz fős küldöttség indult el gyalog, a tüntetők tapsától, valamint a türelmet­len vagy együtt érző autósok véleménynyilvánításától kí­sérve az Oktatási Minisztéri­umba­­ Hardy Gábor jogász­­szal, a felekezeti iskolák ér­­­dekvédelmét ellátó szülői kö­zösség vezetőjével az élen. A hivatal előcsarnokában egy főosztályvezető vette át tőlük azt a petíciót, amelyben köve­teléseiket részletesen megfo­galmazták, valamint a sérel­mes intézkedéseket elítélők mintegy tizennyolcezer alá­írását tartalmazó íveket. A megmozduláson részt vevő egyik édesanya, Alexái­va Dr. Oláh Annamária a két világháború közötti vallás- és közoktatási minisztert, Kle­­belsberg Kunót idézte, aki ma­gas hivatala idején is szerény, példamutató életet élt. „Ura­im, tessék tudomásul venni: ez itt nem a Magyar Közokta­tási Minisztérium, hanem a magyar hon védelmi minisztéri­uma!" Nos, lássuk, mit véd a mai minisztériumunk... Szöveg és kép: Cser István ! Az igazságban a béke XVI. Benedek pápa üzenete a béke világnapjára. A béke nagy ellensége a hazugság. A Szentírás a gonosz lelket a „hazugság aty­jának" nevezi. Gondoljunk csak az elmúlt század hazug ideológiáira, melyekből há­borúk és erőszak támadt. Minden ember az emberiség egyetlen nagy családjához tartozik. Saját kulturális értékeinken túl valamennyien egyaránt igazságos társada­lomban kívánunk élni. Mindenkinek őszinte, gyümölcsöző kapcsolatokat kell ápolnia, a megbocsátás és kiengesztelődés útját kell keresnie, őszintének kell lennie a megbeszélések és tárgyalások folyamán, hűségesnek az adott szóhoz. Jézus maga az igazság, mely békét terem. A II. vatikáni zsinat is figyelmeztetett, hogy még háború esetén sem használható minden fegyver és erőszak. Létezik nem­zetközi jog, mely főleg a polgári lakosságot védelmezi. A Szentszék számtalanszor em­lékeztetett arra a béke igazsága szellemé­ben, hogy az alapvető emberi jogokat há­borús konfliktusokban is tiszteletben kell tartani. A pápa háláját fejezi ki a nemzetközi szervezeteknek és mindazoknak, akik szü­net nélkül szorgalmazzák a nemzetközi emberi jogok tiszteletét. A zsinat szavát idézi: „Akik katonaként szolgálják hazáju­kat, ne tekintsék magukat másnak, mint olyanoknak, akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek. Ha szolgálatu­kat ebben a szellemben látják el, hozzájá­rulnak a béke megszilárdításához." A béke igazságát a terrorizmus is drá­mai módon veszélyezteti. II. János Pál sok­szor figyelmeztetett a terroristák felelőssé­gére. A terrortámadásokkal azt fejezik ki, hogy megvetik az emberiséget, az életet, és A Szentatya 2006. január 1-jére szóló üzenete december 8-án kelt, és mon­danivalóját tizenhat pontban fejti ki. Az idei béke világnap mottója: „Az igazságban a béke. A béke a Te­remtő által az emberi társadalomba oltott rend gyümölcse. Isten ajándé­ka." nem hisznek a jövőben. Ez szörnyű nihiliz­mus kifejezése, illetve a vallási értékek, igazságok megcsúfolását jelentő fanatikus fundamentalizmus következménye, Isten súlyos megsértése. A nihilisták tagadják az igazság létezé­sét, a fundamentalisták az általuk igazság­nak vélt állítást erőszakkal akarják másokra rákényszeríteni. Az emberiségre leselkedő mai veszélyek közepette minden katolikus kötelessége „a béke evangéliumát" hirdetni, és tanúságot tenni Isten teljes igazságáról. A pápa nem téveszti szem elől a béke előmozdítását szolgáló pozitív jelensége­ket sem. Csökkent a fegyveres konfliktu­sok száma, Palesztinában is remény mutat­kozik a konfliktus békés megoldására, oly­kor sikeres a nemzetközi közösség és szer­vezetei megelőző beavatkozása. Mindez persze nem ringathat minket naiv derűlátásba, hisz ma is vannak véres testvérháborúk, vannak kormányok, ame­lyek atomfegyvert fejlesztenek és tartanak mások veszélyeztetésére. A béke igazsága követeli, hogy az atomleszereléshez csatla­kozzanak, akik még nem tették. Szomorú tény a katonai kiadások és a fegyverkereskedelem növekedése a világ­ban, ahol oly nagy a leküzdendő éhség, szegénység. A leszerelés által felszabadu­ló összegeket a népek javára és főleg a legszegényebbek fejlődésére kell fordíta­ni. Az egyház nem szűnik meg hirdetni a „béke evangéliumát", Isten igazságát. Csak Isten képes az emberi szíveket érzé­kennyé tenni az igazságosságra, megnyitni a szeretet és szolidaritás számára, és min­denkit arra bátorítani, hogy valóban a sza­bad és szolidáris emberiségért dolgozzon. Egyedül Isten és az ember igazságában van az igazi béke alapja. A Krisztusban hívők közösségeiben pe­dig ne szűnjék az imádság békességért, Is­ten nagy ajándékáért. (rosdy) Egyházi vezetőkkel találkozott a köztársasági elnök Sólyom László köztársasági elnök a történelmi egyházak vezetőivel találkozott decem­ber 13-án a Sándor-palotában. Az évbúcsúztató találkozón­­ a katolikus egyházat Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia elnöke, Keresztes Szilárd hajdú­dorogi püspök és Veres András püspök, az MKPK titkára kép­viselte (lásd képünk) - többek közt szó volt az egyházi isko­lák és a szociális intézmények költségvetési gondjairól, vala­mint a határon túli magyarok helyzetéről is. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetségének elnöke je­lezte: vallási hagyományaik miatt nem tartanák szerencsés­nek, ha jövőre szombaton tar­tanák az országgyűlési válasz­tásokat. (MNO/K.L.) Fotó: Szerbák Elek Ajándék az OlvasónakK­edves Olvasónk! Az év vége a hála­adás és a számvetés ideje. Mi is meg­köszönjük Istennek a számtalan lehe­tőséget az evangelizálásra, a közvélemény formálására, a közösségépítésre. És Önök­nek is megköszönjük, hogy hűségesek ma­radtak a hatvanéves Új Emberhez, mely idén is új hajtásokat hozott: márciustól indult a Mértékadó című, keresztény szellemiségű rádió- és televízióműsor-újság, májustól pe­dig a legkisebbek folyóirata, a Testvérek. II. János Pál pápával együtt valljuk: „A tömegtájékoztatási eszközök az egyház szá­mára nagyszerű lehetőséget nyújtanak arra, hogy továbbadja az evangéliumot, a vallási értékeket, előmozdítsa az ökumenikus és vallásközi párbeszédet, védelmezze mind­azokat a szilárd alapelveket, melyek a társa­dalom építéséhez elengedhetetlenek." Meggyőződésünk, hogy az igazsághoz hű, szabad, élet- és értékközpontú tájékoz­tatás révén mi magunk és kedves Olvasó­ink, hívők és jó szándékú emberek vala­mennyien hozzájárulhatunk a világ és ben­ne hazánk fejlődéséhez. Ezért úgy döntöttünk, hogy 2006 január­jában nem emeljük sem az Új Ember heti­lap, sem a Família magazin, sem pedig a Teofil ifjúsági havilap árát. Miközben az or­szág egészének gazdasági állapota bennün­ket is súlyosan érint, ettől a lépéstől azt re­méljük, hogy még többekhez eljuthatnak majd kiadványaink és a bennük képviselt szellemiség. Legyen ez a mi karácsonyi ajándékunk Olvasóink felé, ugyanakkor kérjük, hogy le­hetőségeikhez mérten szavukkal és anyagi áldozatukkal továbbra is segítsék az Új Em­bert. Csak így tudunk kilépni a sekrestyék, a templomok falai közül, és értékeinket az egész társadalom számára felkínálni. To­vábbra is minél több színvonalas lapszámot, valamint magam és munkatársaim nevében áldott, szent karácsonyt és boldog új eszten­dőt kívánok minden kedves olvasónknak! Papp Tamás főszerkesztő

Next