Új Ember, 2008 (64. évfolyam, 1/3099-52/3050. szám)
2008-01-06 / 1. (3099.) szám
2008. január 6.Élő egyház fíiímje& 5 RÓMA - VATIKÁN A Szentatya év végi beszámolója A pápa a hagyománynak megfelelően a bíborosokhoz és a Római Kúria tagjaihoz intézett beszédében december 22-én áttekintette az elmúlt hónapok főbb eseményeit. Hosszasan elemezte májusi, brazíliai zarándoklatát. „Felejthetetlen az a nap, amikor szentté avathattam Galváo testvért." Az aparecidai közgyűlésre térve XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy a latinamerikai keresztények - és velük együtt a világ összes kereszténye - arra kaptak meghívást, hogy még jobban Krisztus tanítványaivá váljanak. Jézus Krisztus tanítványa egyben legyen misszionárius - ezt hangsúlyozták az Assisiben megrendezett találkozók, valamint a nápolyi összejövetel. A pápa utalt arra a levélre, amelyet október 13-án küldött neki 138 muzulmán vallási vezető, tanúságot téve közös elkötelezettségükről a világbéke érdekében. „A történelemnek ahhoz, hogy beteljesedjék, szüksége van az evangélium hirdetésére minden nép számára" - hangsúlyozta a Szentatya. Ezután a Kínai Népköztársaság helyi egyházához júniusban intézett leveléről szólt, amelyet nagy örömmel és hálával fogadtak a kínai katolikusok. Felidézte még ausztriai és loretói zarándoklatát, amelyek egyaránt a Mária-tisztelet jegyében zajlottak. Szólt a nápolyi találkozóról, ahol szintén megtapasztalta az evangéliumból fakadó örömet. Természetesen jelentősek azok a problémák, amelyek napjaink szekularizációjából fakadnak, amelyek az ideológiák nyomására merülnek fel, amelyek a minden mást kizáró racionalitás felé irányítják az elvilágiasodott tudatokat. Ezzel szemben a keresztények tudják, hogy az Úr megtartja ígéretét: „íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig." Ennek a bizonyosságában induljunk bizalommal az új esztendő felé. (VR) Nicolas Sarkozy elnök a pápánál A december 20-i, mintegy 25 perces pápai kihallgatásról kiadott szentszéki közlemény arról tájékoztat, hogy a találkozó után a francia államfő megbeszélést folytatott Tarcisio Bertone vatikáni államtitkárral. A szívélyes légkörben lezajlott megbeszéléseken sorra vették az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó, kölcsönös érdeklődést kiváltó témákat. Hangsúlyozták a katolikus egyház és Franciaország közötti jó kapcsolatokat, valamint a vallások világban betöltött szerepét, különös tekintettel a katolikus egyházra. Sajátos figyelmet fordítottak a nemzetközi helyzetre, mégpedig Európa jövőjére, a közel-keleti konfliktusra, egyes afrikai országok társadalmi és politikai problémáira és a túszok drámájára. Nicolas Sarkozyt római látogatása során a lateráni Szent János-bazilika tiszteletbeli kanonokává nevezték ki. Olyan kiváltságról van szó, amelynek eredete 1604-re, IV. Henrik francia király idejére nyúlik vissza. A francia államfőknek a mai napig joguk van a tiszteletbeli kanonok cím felvételére, mivel Franciaország, „az egyház legidősebb leánya" királyainak utódai. Vatikáni látogatása alkalmából Sarkozy elnök interjút adott a vatikáni rádió francia műsorának és a L'Osservatore Romano napilapnak. Ismételten megerősítette, hogy a lourdes-i jelenések jubileuma alkalmából franciaországi látogatásra hívta meg XVI. Benedek pápát. A francia elnök elmondta, hogy szívében hagyományosan katolikus és egy pozitív laicizmus érdekében foglal állást. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ezen a téren fejlődés következik be, amely lehetővé teszi, hogy a spirituális élet hangjai is kifejeződésre jussanak a közéletben. „A francia elnök elismerte országa keresztény gyökereinek fontosságát - kommentálta az eseményt P. Federico Lombardi jezsuita, szentszéki szóvivő. - Az állam laicitásának új és pozitív felfogása mellett szállt síkra. E szerint kívánatos és lényegbevágó a hívek és az egyház hozzájárulása a társadalom közös építéséhez, és főként azért, hogy táplálja a reményt, amely nélkül a világ pusztasággá válik." Az elnök kíséretében volt Guy Gilbert, a „bőrdzsekis pap" is, akivel a pápa feltűnően hosszan váltott szót. (VR) Szabadkőműves aggodalmak A francia szabadkőműves páholy nyilatkozatban fejezte ki „aggodalmát" amiatt, hogy az elnök vatikáni látogatása alkalmával Európa keresztény gyökereinek fontosságát hangsúlyozta. A szabadkőműveseket az nyugtalanítja, hogy az ország első embere a vallást a politikai és állampolgári önazonosság részeként fogalmazta meg. A francia szabadkőművesek minden, általuk haladó gondolkodásúnak nevezett embert arra szólítanak fel, hogy legyenek „éberek" az állam és az egyház szétválasztását megfogalmazó törvény bármiféle reformját illetően, mely szerintük a köztársaság létét veszélyeztetné. (AFP) További vizsgálatok XII. Piusz pápa ügyében XVI. Benedek pápa további vizsgálatokat rendelt el XII. Piusz pápa (1939-1958) boldoggáavatási ügyében. A Vatikáni Államtitkárság keretében alakult munkaközösségnek kell megvizsgálnia, milyen diplomáciai és politikai következményei lennének a zsidósággal és Izrael állammal való viszonyt illetően a boldoggá avatásnak - erősítette meg december 18-án Peter Gumpel jezsuita, az ügy posztulátora. Legújabban pedig eddig ismeretlen dokumentumok is előkerültek a vatikáni levéltárból, amelyek ugyan nem tartalmaznak lényegesen újat, mégis vizsgálatot igényelnek - tette hozzá P. Gumpel. XII. Piusz boldoggá avatási ügye 1974-ben indult. (KAP) Negyvennyolc új pap Rómában, a Santa Maria Maggiore-bazilikában december 22-én a Krisztus Légionáriusai Kongregáció 48 szerzetesét szentelte pappá Luigi de Magistris érsek, a Szentszék nyugalmazott főpenitenciáriusa. A 28 és 49 év közötti újmisések kilenc országból származnak. A kongregáció a világ húsz országában van jelen, 125 szerzetesházzal és képzési központtal rendelkezik. A rend több mint 200 oktatási intézményt, valamint több mint 600, a világi hívek képzésének és apostoli elkötelezettségének szentelt központot működtet." (VR) A halálbüntetés ellen Az ENSZ közgyűlése a közelmúltban jóváhagyta a halálbüntetés eltörlését. Ehhez P. Federico Lombardi jezsuita, szentszéki szóvivő hozzáfűzte: „Ez nem azt jelenti, hogy a halálbüntetés eltűnne a világból, sem pedig azt, hogy egyetemesen elfogadnák. Mindazonáltal fontos lépés afelé, hogy növeljük az emberiség lelkiismeretében az élet tiszteletét, az emberi igazságosság korlátainak tudatát. A büntetésnek a rehabilitációt, nem pedig boszszúállást kell szolgálnia. A katolikus egyház bátran kiáll az abortusz és az eutanázia ellen, és kitartóan küzd azért, hogy visszaszorítsa a halálbüntetést a világon." (VR) Karácsonyi szentmise sportolóknak Tarcisio Bertone bíboros államtitkár december 20-án karácsonyiszentmisét mutatott be Róma belvárosában a sportolóknak. Jelen voltak az olasz sportélet vezetői, bajnokai, a paralimpia sportolói, papok és szeminaristák, az olasz sportközpont által támogatott papi labdarúgókupa résztvevői. A bíboros államtitkár tolmácsolta XVI. Benedek pápa jókívánságait, majd a következőket mondta: „A szentestére úgy készüljünk fel, mint egy versenyre. Eddzük magunkat az imával, az elmélkedéssel, hogy a gyermek Jézussal való találkozás a kegyelem csodája legyen, amely megjelöli életünket. Egy becsületes módon nyert sportérem hozzájárulhat a világ átalakításához és megváltásához. A sport, számos pozitív értékével rendkívül nagy mértékben elősegítheti a testvéribb és igazságosabb világ megteremtését." (VR) Az üldözött keresztényekre emlékezik az egyház Karácsony másnapján az úrangyala imádság előtt XVI. Benedek pápa a régi korokban üldözött keresztények mellett azokról a miszszionáriusokról, papokról, püspökökről, szerzetesekről és világiakról is megemlékezett, akiket napjainkban üldöznek, letartóztatnak és megkínoznak hitükért. Az embereknek ma olykor azért is szenvedniük kell, mert vállalják a közösséget az egyetemes egyházzal, és kifejezik a pápa iránti hűségüket. (KNA/MK) A szentföldi keresztények helyzete Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság területén 170 ezer a keresztények száma. Helyzetüket meghatározza az izraeli-palesztin konfliktus, a mindennapos erőszak, a szegénység, főleg a palesztin területeken. Ez arra készteti a keresztényeket, hogy elhagyják azt a földet, ahol Jézus született, és biztonságosabb helyen telepedjenek le. Ma már mindössze a lakosság egy százalékát teszik ki. Mint a térség minden lakója, a keresztények is nagyon nehéz gazdasági, politikai és társadalmi körülmények között élnek. A jelenlegi helyzet leginkább a fiatalokat sújtja, akik nehezen találnak munkát. Kizárva érzik magukat a muzulmánok részéről azért, mert keresztények, az izraeliek részéről azért, mert arabok. A legfőbb feladat számukra az, hogy összetartsanak és leküzdjék a munkanélküliség, lakáshiány akadályait - mutatott rá P. Pizzaballa szentföldi ferences kusztos Federico Lombardi Si szentszéki szóvivővel együtt tartott decemberi sajtótájékoztatóján. A helyi egyház életerősen működik a plébániákon, az iskolákban, az egészségügyi struktúrákban, fontos szerepet tölt be a vallásközi és ökumenikus párbeszédben. Pozitív jelenség az idegenforgalom újraindulása: 2007- ben többen látogatták meg a Szentföldet, mint a jubileumi szentévben. Még megoldásra vár az izraeli vízum kérdése egyes arab országok részéről. XVI. Benedek pápa esetleges közel-keleti utazásáról szólva a vatikáni szóvivő emlékeztetett rá, hogy ehhez szükség van a térség általános megbékélésére, illetve az egyház és a helyi hatóságok közötti kapcsolatok rendezésére. Jelenleg nincs konkrét terv a látogatásra. (r.p.) INNEN-ONNAN Véget ért a brazil püspök éhségsztrájkja Luiz Flavio Cappio brazil püspök 24 napig tartó éhségsztrájkját december 19-én bekövetkező rosszulléte és kórházba szállítása után befejezte. Az őt támogató szociális mozgalmak szentmiséjén felolvasták levelét, melyben közölte: éhségsztrájkját ugyan nem folytathatja, de küzdelmét a San Francisco folyó elterelése ellen igen. Az amerikai kontinens negyedik leghosszabb folyójának részbeni elterelését azzal indokolja a kormány, hogy millióknak szolgáltatna vizet. Valójában a nagybirtokoknak és a feldolgozóiparnak kell a víz, csak a vízmennyiség négy százaléka jutna a lakosságnak. (KAP) Indiai keresztényellenes támadások A Bengáli-öböl partján fekvő Orissa államban az erőszak jegyében teltek a karácsonyi ünnepek. Hindu fundamentalisták támadásai következtében egy személy meghalt, a számos sebesült között sokan súlyos állapotban vannak. Az AsiaNews hírügynökség szerint háromra emelkedett az áldozatok száma. A merénylők 12 templomot gyújtottak fel. Többek között leromboltak egy keresztény árvaházat, vonatokat órákon át feltartóztattak, rendőrségi autókat is felgyújtottak. Ez az ideiglenes mérlege a Vishva Hindu Parishad nevű fundamentalista szervezet támadásának, amelyet szenteste indítottak Phulbani város keresztényei ellen. (VR) Tony Blair a katolikus egyházba lépett A volt brit miniszterelnököt december 21-én este Cormac Murphy-O'Connor westminsteri bíboros érsek szentmise keretében a katolikus egyházba fogadta. Az 54 éves Blair felesége, Cherie és négy gyermeke születésüktől katolikusok. Évek óta írtak a lapok a miniszterelnök áttérési szándékáról. Törvény ugyan nem írja elő, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke csak anglikán vallású lehet, de négyszáz éve nem volt katolikus miniszterelnöke az országnak. (KAP) SZENTFÖLD Három vallás - két nép „Bízunk abban, hogy palesztinok és izraeliek képesek együtt élni békében, ki-ki a saját területén, az őt megillető biztonságban, jogban és emberi méltóságban. Addig nem lesz béke, amíg nem hisszük el, hogy az izraeliek és a palesztinok mindenben egyenlőek, ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek. El kellene végre indulni az Isten útján, amely nem az erőszak útja - ezekkel a szavakkal köszöntötte karácsony ünnepét Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka, majd hozzátette: A Közel-Kelet vallási és politikai vezetőinek legelőször is meg kell érteniük a Szentföld egyetemes hivatását. E föld szentsége nem abban áll, hogy egyik vagy másik vallást kirekesztjük, hanem abban a képességben, hogy különbözőségeikkel együtt a vallásokat befogadja, az itt élőket pedig tiszteli és szereti. Libanonban, Irakban és a Szentföldön elhatalmasodtak a rossz erői, és folytatják előretörésüket a halál, a kirekesztés és a hatalomvágy útján. Mindezek ellenére valljuk, hogy Isten nem szolgáltatja ki életünket a rossz erőinek. Minden jóakaratú embert arra hív, hogy keresse az élet és az emberi személy tiszteletének útját. Michel Sabbah karácsonyi üzenete végén így fogalmazott: Ezekben a napokban egyesek arról nyilatkoztak, hogy a világnak ezen a részén vallási államokat kell kialakítani. A három vallásnak és az itt élő két népnek ezen a szent földjén vallási államok nem születhetnek, mivel az egyik automatikusan kizárná vagy önmaga alá rendelné a többi vallást és azok követőit. Minden olyan vallási államról szóló elképzelés, amely kizárná vagy hátrányos helyzetbe hozná a többit, bukásra van ítélve, az Isten által ezen az egész emberiség számára szentté tett földön." Üzenetében a pátriárka elítélte mindazokat az adminisztratív lépéseket, amelyekkel az izraeli hatóságok továbbra is megnehezítik a papok, a szerzetesek és szerzetesnők vízumkérelmét. (Misna) Jeruzsálemi egyházi vezetők üzenete „Imádkozzunk a politikusokért, hogy Isten ihlesse cselekedeteiket" - buzdított karácsonyi üzenetében a tizenhárom keresztény egyházi vezető. Jeruzsálemben sokan saját bőrükön tapasztalják meg a munkanélküliség, a szegénység és a frusztráltság problémáit. Az egyházi vezetők örülnek, amiért Izrael szabadon engedett néhány bebörtönzöttet, és a többi ezer és ezer fogoly kiszabadítását kérik. „A békéhez mindenki erőfeszítésére szükség van: a polgárokéra és a politikusokéra egyaránt." (VR) ISZLÁM VILÁG Muzulmán tudósok karácsonyi üzenete Eddig egyedülálló gesztussal köszöntötte a keresztényeket karácsony alkalmából 138 iszlám tudós a világ minden tájáról. A levél annak a párbeszédnek a folytatásaként fogható fel, amelyet iszlám tudósok a pápa regensburgi beszéde nyomán indítottak októberi levelükkel. XVI. Benedek nemrégiben válaszolt a tudósoknak. A karácsonyi üdvözletet a jordániai Aal al-Bayt Intézet honlapján hozták nyilvánosságra. (Kipa/MK) Készek a párbeszédre A 138 muzulmán értelmiségi megköszöni XVI. Benedek pápának személyes bátorítását és érdeklődését a katolikus-muzulmán párbeszédet illetően. Ezt hangsúlyozza a dokumentum egyik aláírója és szorgalmazója, Ghazi bin Mohamed bin Talal, jordániai herceg abban a levélben, amelyet Tarcisio Bertone bíboros államtitkárnak küldött. „Nemrégen a Vatikánban tett látogatásunk nyomán készen állunk arra, hogy Rómában találkozzunk XVI. Benedek pápával" - írja a jordániai herceg, miután tanácskozott a témát illetően a 138 muzulmán értelmiségi nagy részével. (VR) Az iráni elnök ünnepi üzenete Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök karácsony ünnepe alkalmából üzenetet küldött XVI. Benedek pápának. Ebben azt kívánja, hogy a 2008. esztendő legyen a béke, a barátság és az emberi jogok tiszteletben tartásának éve. Irán 1953 óta áll diplomáciai kapcsolatban a Szentszékkel. Az Iráni Iszlám Köztársaság 70 milliós lakosságának 99 százaléka muzulmán (95 százalékuk síita, 4 százalék szunnita). A keresztények aránya 0,2 százalék. (API)