Új Ember, 2014 (69. évfolyam, 52/3409. szám - 71. évfolyam 1/3462. szám)
2014-02-23 / 9. (3418.) szám
LXX. évf. 9. (3418.) www.ujember.hu • ujember@ujember.hu KATOLIKUS HETILAP 2014. február 23. Ára 195 Ft • 1 euró Szerzetes vagyok, nem operaénekes Budapesten koncertezik Alessandro Brustenghi ferences tenor Assisi hangja - általában így emlegetik azt a ferences szerzetest, aki gyönyörű tenor hangjával meghódította a világot. Voice from Assisi című első és Voice of Joy című második lemezét a világ egyik legrangosabb lemezkiadója, a Decca jelentette meg. Alessandro Brustenghi február 20-án, a Szent István-bazilikában a szentkúti kegyhely javára ad hangversenyt. (Interjúnk a 9. oldalon.) Fotó: Decca Reco Másodosztályú keresztények? Marx bíboros az újraházasodott elváltakról 5. oldal „Isten a legnagyobb humorista" Találkozás Kovács András Péterrel Interjú a 6. oldalon Egy „konzervatív lázadó" G. K. Chesterton: Hagyományok és hazugságok Könyvajánló a 14. oldalon ISSN 0133-1205 770133 120548 Imanap Budapesten Vértanú sorsú papokért A Szenttéavatási Kongregációnál két magyarországi vértanúper van folyamatban: a ciszterci novícius és 1 4 0 0 9 szombathelyi egyházmegyés pap, Brenner János, valamint hét ferences szerzetes pap ügye. A kivizsgálás időszakának igen fontos része, hogy tiszteletük egyre inkább elmélyüljön a magyar hívek körében. (Folytatás a 4. oldalon.) Párbeszédre hív Ferenc pápa apostoli buzdítása magyar nyelven EVANGELis GAUDIUM Már kapható Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításának a Szent István Társulat gondozásában megjelent magyar fordítása. II. János Pál első enciklikájának 1980-as kiadása óta eddig negyvennyolc pápai megnyilatkozás látott napvilágot. A Szent István Társulat átlagosan kétezer példányban jelentette meg e dokumentumokat, s bár a korábbi szentatyák első megnyilatkozásait is kiemelkedő figyelem övezte, a mostani, tízezres példányszám rendkívülinek számít. Az Evangelii gaudium kezdetű pápai buzdítás magyar fordításának fele már előjegyzésben elfogyott. A magyarul mintegy százhetven oldalt kitevő dokumentumot Diós István fordította, tartalmi lektora pedig Török Csaba volt. Aki mosolygós, egyszerű, közvetlen beszédmodoránál, gesztusainál többet akar megismerni Ferenc pápa törekvéseiből, első tanító dokumentumát olvasva örömmel fogja felfedezni gondolatait a szinodalitás, a kollegialitás témáján túl a vallások közötti párbeszédről, az evangelizáció szociális jelentőségéről, a közjó és a társadalmi béke közötti kapcsolatról is. Ferenc pápa buzdításában gyakran hangsúlyozza az örömöt: az evangelizáló ne gyászos arccal járkáljon a világban. Ismerje meg a világ - ez a félelmektől gyötört, de reménykedő világ - mit is jelent az evangélium jó híre. A könyv megvásárolható az Új Ember könyvesboltjában. Török Csaba jegyzeteit, amelyek e pápai dokumentumhoz kapcsolódnak, a lapunk 4. oldalán megjelenő sorozatban olvashatják. MEUE FERENC PÁPA AZ EVANGÉLIUM ÖRÖME HOVI MVANTI A Múzsa útnak indult Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye február 15-én hajnalban hunyt el. A százkét évet megélt asszonyt ismeretlenül is ismerhettük, hiszen nem csupán költőfeleség volt, hanem Radnóti múzsája, a költőhöz síron is túl hűséges társa. Alakja megannyi gyönyörű versben rajzolódott elénk, mosolyát irodalomkönyveink őrizték, s így vált egy egész ország Fannijává. De ki is volt ez a „lány"? Budapesten született 1912- ben, tizennégy évesen ismerte meg az akkor tizenhét éves Radnóti Miklóst, matematikakorrepetálásra jártak együtt. Életüket 1935-ben kötötték össze. A Pozsonyi út 1. szám alatti ház második emeletén találtak közös otthonra, a költő özvegye haláláig ott lakott. Ajtaján a mai napig ez a névtábla olvasható: dr. Radnóti Miklós. Fanni a költő méltó szellemi társa és értő kritikusa volt. Ő ihlette a magyar irodalom talán leggyengédebb hitvesi verseit, amelyek sorából a Tétova óda, a Levél a hitveshez, a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet a legismertebbek. Közülük többet Radnóti már a háború árnyékában, a munkaszolgálat rettenetében írt: „ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva (...)/ vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron". A költő számára a munkatáborban felesége jelentette a reményt, az egyetlen kapaszkodót az élethez. Egymásnak írt leveleik is szerelmükről tanúskodnak. Fanni imádságba hajló könyörgését Radnóti zsebében találták meg az abdai tömegsírban. Az aggódó feleség férje halála előtt néhány héttel küldte neki e sorokat: Édes Istenem, nem bírom ezt a szorongást. Segítsd meg őt, légy vele, hogy világos, tiszta legyen a feje és mindenre tudjon felelni. Segítsd meg őt, Te tudod mennyit kínlódott szegény, ne engedd, hogy baja történjék. Légy velünk, bár tudom, hogy bűnös vagyok, ő nem, soha, de én oly sokszor vagyok kemény és bántó az emberekhez, bár a legfőbb parancsnak tartom, hogy szeresd felebarátodat. De azt hiszem, azért van ez, mert sokszor és annyiszor ért már bántalom engem is. De ő jóságos. Ő még soha senkinek nem vétett, az ő szívében és agyában rend van, és nagyon vigyázz Rá, Istenem!" Gyarmati Fanni, férje tragikus halála és a II. világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Hosszú éveken át oktatott francia nyelvet a Színházművészeti Főiskolán. Tanítványai „szigorú, kemény tartású úrinőként" ismerték, műveltsége rendkívüli volt. Radnótiról csak egyszer nyilatkozott, magánemberként őrizte férje emlékét. Radnóti teljes kéziratos hagyatékát 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának adományozta. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. Naplója, amely férjéről is számos emléket őriz, most, halála után tárulhat fel. Levelezésük a közeljövőben szintén közkinccsé válik. Gyarmati Fanni hatvannyolc esztendőt élt özvegyen. Mindvégig hű maradt férjéhez. Halála, mint minden halál, fájdalmas veszteség. Mégis gyönyörű elképzelni a majdnem hetven év utáni találkozást. Odafönt? Odaát? Talán egy égi „rőt sövény előtt"? Nem tudhatjuk, csak az időpont meghatóan biztos. Hiszen Fanni, vagy ahogyan férje hívta, Fifi, Bálint-nap éjszakáján indult útnak... Koncz Veronika Fanni és Miklós 1935-ben