Új Ember, 2017 (73. évfolyam, 2/3568-53/3619. szám)
2017-03-26 / 13. (3579.) szám
2017. március 26. Küldetés (Folytatás az 1. oldalról.) Böcskei László szentbeszédét egy gyermekkori élményének felidézésével kezdte. A máriaradnai zarándoklatra szülei minden évben lelkigyakorlattal felérő komolysággal készültek, s a gyerekektől azt kérdezgették: Te mit viszel a zarándoklatra? Régi történetek, élmények, bűnök és lelki megújulások kerültek így elő, amelyeket minden évben magunkkal vihettünk a Szűzanyához - mondta a szónok, majd megvallotta, amikor meghívták Győrbe, ugyanez a kérdés fogalmazódott meg benne: Mit vihetek a zarándoklatra? A válaszért kicsit tágítanunk kell a kört - fejtette ki. Az Isten ajándékaiban való részesedés egyéni, ugyanakkor közösségi élmény is, a zarándoklét igazi megtapasztalása. Ez sokat jelent a számunkra, emlékeztet a múlt és a jövő iránti felelősségünkre. A nagyváradi főpásztor ezután számba vette, hogy Isten gondviselése miként működött a magyarság életében az elmúlt évszázadokban. Az 1038-as országfelajánlástól Árpád-házi szentjeink oltárra emelésén, Szent László király intézkedésein, szentté avatásán, majd fejereklyéjének Győrbe kerülésén, s a győri Szűzanya-kegykép 1697-es könnyezésén keresztül egészen a mai napig láthatjuk: Isten mindvégig gondosan vezette népét a történelem zarándokútán. A gyermek Jézus képében Isten minden ember számára megnyilatkozott - folytattaszentbeszédét Böcskei László a napi evangélium magyarázatával. - Simeon jövendölése Mária és József számára öröm és váratlan fordulat: feltárul előttük az a nehéz út, amelyet a megígért Messiásnak végig kell járnia. S itt kezdjük igazán megérteni Máriát, akinek küldetése az angyali üdvözletkor örömmel és ujjongással kezdődött, ám az árnyék világát sem kerülhette el: megingathatatlan hittel osztozott Megváltójának szenvedésében, egészen a Golgotáig. Ez az a zarándokcsomag, amelyet az Úr készít számunkra, s amely által nemcsak a múlt gazdag tartalmát hordozzuk, hanem a jelen hitét és a jövő reményét is - hangsúlyozta a nagyváradi püspök, aki szerint Isten sohasem fárad bele hűtlenségeinkbe, hanem mindig újra kezdeményez és megszólít bennünket. A szentmise végén a püspökök és a koncelebráló papság együtt imádkozott a Könnyező Szűzanya kegyképe előtt, amelyet a kegyoltár jelenleg is folyamatban lévő felújítása miatt a szentélyben helyeztek ki nyilvános tiszteletre. A búcsúünnep 17-én este és a rá következő két napon a hívek zarándoklatával folytatódott. Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke március 18-án a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban ünnepi szentmisén nyitotta meg a hívek zarándoklatát a Könnyező Szűzanya búcsújának alkalmából. A főpásztor a szentmise elején külön köszöntötte az Egri főegyházmegye és a Szombathelyi egyházmegye zarándokait, valamint a Győr- Moson-Sopron megyei Vénekről érkezett gyalogos zarándokokat, akik a Mosoni- Duna töltésén, tizenkét kilométer megtétele után értek a székesegyházba, hogy imádkozzanak a Könnyező Szűzanyához. Veres András szentbeszédében a vérrel könnyezett Szűzanyáról elmélkedve a sírásról mint a kommunikáció egyik formájáról beszélt. Gyakran valamilyen mély érzelmi hatás áll a sírás hátterében, amely lehet gyász vagy betegség miatt érzett fájdalom, de örömünket is kifejezhetjük a könnyek által. A győri megyés püspök arról is szót ejtett, hogy könnyeink kiváltója a másik ember fájdalma is lehet. A Szűzanya könnyei - amelyek a kegyképen ábrázolt arcán jelentek meg - üzenetet hordoztak: így fejezte ki együttérzését háromszázhúsz évvel ezelőtt az Írországban üldözött katolikusok iránt. Az MKPK elnöke úgy fogalmazott: mindannyian vágyakozunk arra, hogy együtt érezzenek velünk, legalább azok az emberek, akik a legközelebb állnak, hozzánk, a szeretteink, a barátaink. Veres András a közömbösség bemutatására József Attila sorait idézte: „Tele vágyakkal zokog a lelkem, / Szerető szívre sohase leltem, / Zokog a lelkem." Hányan mondhatják el ezt magukról napjainkban is? - tette fel a kérdést a főpásztor. Példaként az idős, magukra hagyott édesapák, édesanyák helyzetét említette, akik azért keseregnek, mert gyermekeik megfeledkeztek róluk, nem látogatják őket. Veres András rámutatott arra, hogy meg kell szabadulnunk az önző, csak a saját boldogságunkat kereső mentalitásunktól. Hiszen, miként Jézus mondta, az nyerheti el az igazi boldogságot, aki kész az életét odaadni másokért. A valódi együttérzés pedig azt jelenti, hogy képessé válunk az embertársunkkal való együtt szenvedésre. Ez a szeretet legszebb kifejezési formája - hangsúlyozta a győri megyés püspök. Az együtt szenvedés, az embertársunkkal közös kereszthordozás az evangélium központi témája, Jézus tanításának legfontosabb üzenete: erről szól az irgalmas szamaritánus és a tékozló fiú története. Szent Pál a test tagjairól szólva azt mondta, ha szenved az egyik tag, vele együtt kell szenvednie valamennyinek. A páli megállapítás a házastársakra, a családtagokra, a barátokra és a munkatársakra, sőt, az egész társadalomra érvényes. Veres András arra buzdított, hogy vizsgáljuk meg emberi kapcsolatainkat, és vegyük észre Krisztust azokban az embertársainkban, akik közé a gondviselés rendelt bennünket. A hívek a szentmisét követően kifejezték tiszteletüket az előtt az ezüst ereklytartóban őrzött kendő előtt, amellyel a kegyképen ábrázolt Szűzanya véres könnyeit itatták fel 1697. március 17-én. A liturgia után egész éjszakán át tartó virrasztás következett a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Forrás és fotó: Ikker Eszter, Paksa Balázs/ Győri egyházmegye Isten kezdeményez és megszólít A győri Könnyező Szűzanya ünnepén A hívek kifejezték tiszteletüket az ereklyetartóban őrzött kendő előtt, amellyel a kegyképen ábrázolt Szűzanya véres könnyeit itatták fel Párbeszéd a megújulásért Újraválasztották a vezetőséget a Boldogasszony-iskolanővéreknél A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának választókáptalanja március 17-én újra megválasztotta a jelenlegi tartományfőnöknőt, Lobmayer M. Judit nővért, majd két jelenlegi tanácsosát, Baráti M. Kinga nővért és Bencze M. Regina nővért. Négy évvel ezelőtt a három nővér így fogalmazta meg jövőképét: „Az a reményünk, hogy mi, Boldogasszony-iskolanővérek négy év múlva megerősödött, éltető tartomány leszünk, amely betölti küldetését, és ehhez új hivatásokat is befogad." E cél elérésének érdekében a rendtartomány valamennyi nővérét bevonták egy közös erőforrás-tervező folyamatba, amelynek során felülvizsgálták szolgálati területeiket, és döntéseket hoztak azokkal kapcsolatosan. A párbeszéd során négy prioritást fogalmaztak meg. Ezek közül az első az apostoli szerzetesi identitás elmélyítése, a második a közösségi élet élővé és éltetővé formálása. A harmadik a nevelői szolgálatban részt vevő világi munkatársak képzése, az iskolanővéri karizma megosztása, a negyedik pedig az új hivatásokra való nyitottság, a láthatóbbá és megszólíthatóbbá válás volt. E prioritások jegyében sok minden történt az elmúlt négy év alatt. Áldást jelentett, hogy épp erre az időszakra esett a szerzetesek éve, amely számos kegyelemmel, új hivatással is megajándékozta a közösséget. A megkezdett folyamatok folytatására, további mélyítésére kapott most meghívást a jelenlegi tartományi tanács. Az iskolanővérek fontosnak tartják Isten akaratának imádsággal, közös párbeszéddel való keresését. Ezért az újraválasztott tanács feladata, hogy újra és újra megnyissa a rendtársakkal való dialógust, és közösen találják meg, hogy az iskolanővérek miként válaszolhatnak a nevelés eszközeivel a mai idők kihívásaira. A választókáptalan is a közösségi párbeszéd, az imádság jegyében zajlott. A folyamatot a nemzetközi kongregáció általános főnöknője, Mary Maher és helyettese, Maureen McGoey nővér vezette. Az újonnan választott tanács hivatali ideje 2017. július 1-jén ünnepélyes beiktatással kezdődik. A Boldogasszony-iskolanővérek hálásan köszönik, hogy sokan imádkoztak értük ezekben a napokban. A támogatásnak ezt a formáját továbbra is örömmel fogadják. Forrás és fotó: Boldogasszony Iskolanővérek, Szent József-napi búcsú A Szent József-napi búcsú alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét mutatott be március 19-én, vasárnap a Horváth Mihály téri Szent József-templomban, Michels Antal plébános koncelebrálásával, és megáldotta a felújított plébániát. Erdő Péter bíboros köszöntőjében kiemelte, Szent József egykor gondját viselte a Szent Családnak, így bátran kérhetjük, hogy a tiszteletére szentelt templom hívő közösségének is viselje gondját, őrizze annak minden tagját. Bókay LászlóFotó: Merényi Zita Elhunyt Vlk bíboros, nyugalmazott prágai érsek Hosszú betegség után, életének 84. évében, 2017. március 18-án elhunyt Miloslav Vlk bíboros, Prága nyugalmazott érseke - tájékoztatta szerkesztőségünket Balga Zoltán prágai magyar katolikus lelkész. Egy évvel ezelőtt Vlk bíborosnál súlyos betegséget diagnosztizáltak, kórházi kezelések sorának vetették alá, tavaly év végén Ferenc pápa felhívta telefonon, hogy kifejezze együttérzését, és biztosítsa arról, hogy imáiban hordozza őt. Miloslav Vlk bíboros 1932. május 17-én született a csehországi Lísnicében. 1968-ban szentelték pappá, de tíz évig nem rendelkezett a lelkipásztori szolgálat végzéséhez szükséges állami engedéllyel, így a csehországi földalatti egyházban tevékenykedett, és a civil szférában ablakmosóként dolgozott. II. János Pál pápa 1990. február 14-én Ceské Budejovice püspökévé tette meg. Prágai érsekké 1991. március 27-én nevezték ki, így Csehország prímása lett. 1994. november 26-án a pápa bíborossá kreálta, és címtemplomául a Santa Croce in Gerusalemme-bazilikát jelölte ki. Vlk bíboros 1991-től 1993-ig a Csehszlovák Püspöki Konferencia elnöke, majd 1993-tól 2000-ig a Cseh Püspöki Konferencia elnöke volt. 1993-tól 2001-ig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöki posztját töltötte be. A Prágai főegyházmegyét 2010. február 13-ig vezette. Forrás: Cirkev.cz