Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-11-21 / 47. szám

2021. november 21. Egyház ••Örök nyugalomra helyezték Mádl Dalmát (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Katolikus Püs­pöki Konferenciát (MKPK) Tóth Tamás titkár képviselte a gyászszertartáson, jelen volt Majnek Antal munkácsi me­gyéspüspök is. Mádl Dalma asszonyt a Ka­tolikus Karitász saját halottjá­nak tekinti. Erdő Péter bíboros a követ­kező szavakkal szólt a jelenlé­vőkhöz: Kedves gyászoló család! Tisztelt gyászoló közösség! Krisztusban kedves testvérek! Keresztény hitünk szerint a halállal nincs vége egyéni éle­tünknek. Az ember sorsa az örök élet. Ám hogy milyen lesz ennek a tartalma, ez függ földi életünktől. Krisztus taní­tását hallottuk az evangélium­ban. Isten szabad és tudatos tetteink alapján, mint örök Bí­ró határoz felőlünk. Lehet, hogy gyönge az emberi szó annak leírásához, hogy mi­lyen az örök boldogság, vagy milyen annak a szomjúsága és szenvedése, aki azt nélkülözni kényszerül. Szent Pál egyszer elragadtatásáról számolt be, amelyben emberi szavakkal leírhatatlan élményekben volt része. És mégis életünk apró és nagyon konkrét helyzetei állnak össze olyan összképpé, olyan summává, amely már szinte magában hordozza az örök Bíró ítéletét. Dalma asszony kedves sze­mélyisége sugározta maga kö­rül az olyan vonásokat, ame­lyek azokat jellemezték, akik­hez az evangéliumban hívoga­tó szavakat intéz az Emberfia: „Jöjjetek, Atyám áldottai és ve­gyétek birtokba az országot." Dalma asszonynak kedves, bátorító szava és gesztusa újra és újra volt papok, szerzete­sek, világi hívők felé, felém is. Hite kisugárzott az emberek­­re. Átélte belsőleg is a drámai pillanatokat. Szent II. János Pál pápa halálának éjszakáján, Mádl elnök úrral együtt eljött imádkozni a Mátyás-temp­lomba, hálát adni azért a nagy és karizmatikus jelenségért, amit a szent pápa mindannyi­unk számára képviselt. De Dalma asszony szív­ügyének tekintette a részlete­ket is. Brenner János tisztele­tét, és főként a szegények és rászorulók megsegítését. Ezért vagyunk hálásak neki, hogy elvállalta a magyar Ka­tolikus Karitász jószolgálati nagykövetének feladatát. Ez az ő részéről nem csupán rep­rezentációt jelentett, bár meg­jelenésével, állásfoglalásával nagyban segítette szolgálatun­kat. Ám ő személyesen is adni akart, így kerülhetett sor arra, hogy minden évben a rászo­ruló gyerekek számára kará­csony előtt együtt oszthattuk az ajándékokat, még akkor is, amikor a rendezvényt már nem tudta végigállni, de egy kis segítséggel mégis ő adta át a kislányoknak az ünnepi cso­magot. És üdvözült mosollyal fogadta, ha valaki a gyerekek közül szépen meg tudta kö­szönni, amit kapott, vagy ép­pen egy-egy pici gyerek a padlón húzta maga után a nagy ajándékos zacskót, mert fölemelni már nem tudta. De ott volt Dalma asszony min­denütt, ahol segíteni kellett, apró és nagy eseményeknél egyaránt. Bízom benne és kérem a Mindenhatót, hogy azt az örö­met, amelyet a segítő szeretet­­ben Dalma asszony már itt, a földön megtapasztalt, az örök boldogságban a maga túlára­dó teljességében élhesse to­vább. Ámen. A gyászszertartáson Lévai Anikó, Orbán Viktor minisz­terelnök felesége, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete bú­csúbeszédében azt mondta, a megrendülés és bizonyosság együtt van jelen most, amikor Mádl Dalmát utolsó útjára kí­sérik. A temetésen felolvasták a család búcsúgondolatait is, amelyekkel köszönetet mond­tak az édesanyának, nagyma­mának, dédnagymamának azért is, hogy megmutatta az emberi szilárdság és kitartás értékeit. A gyászolók egy-egy fehér rózsával búcsúztak Mádl Dal­mától, akit a férje melletti sír­ba helyeztek örök nyugalom­ra. A temetésen részt vett Or­bán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Kövér László, az Országgyű­lés elnöke, Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszte­re, Varga Judit igazságügyi miniszter, Boross Péter volt miniszterelnök és Balog Zol­tán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatá­nak lelkészi elnöke. Mádl Dalma lelki üdvéért november 9-én délután en­gesztelő szentmisét mutattak be a budapesti Magyar Szen­tek templomában. Mádl Dalma Némethy Dal­ma néven 1932. november 9- én született Pécsett. A buda­pesti Patrona Hungáriáé Gim­náziumban érettségizett 1951- ben. 1955-ben kötött házassá­got Mádl Ferenccel. 1957-ben Budapesten Kertészeti Kutató Intézetben, a majd 1964-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a Mező­­gazdasági Kémiai Technológi­ai Tanszék kutatócsoportjánál dolgozott. Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején, 2000 és 2005 között számos jószolgálati és jótékonysági kezdeményezés­ben vett részt, majd e tevé­kenységét férje mandátumá­nak lejárta után is folytatta. Haláláig a Katolikus Kari­tász jószolgálati nagykövete­ként is tevékenykedett. Munkásságát 2005-ben Pol­gári Magyarországért díjjal, 2012-ben Magyar Szabadsá­gért díjjal ismerték el. K. I. Fotó: MTI; Merényi Zita Erdő Péter bíboros a NEK lelki gyümölcseiről A Bízd rá magad! honlapról is szó volt a Magyar Katolikus Rádió közönségtalálkozóján (Folytatás az 1. oldalról) A közönségtalálkozón a főpásztor a NEK himnuszára utalva rámuta­tott, Jézus Krisztus úr és király min­den időben, így a jövőben is, a kér­dés az, hogy a szemünk mennyire nyílik rá az ő országának, uralmá­nak a valóságára. „Szinte mindenki, aki részt vett a kongresszuson, beszámolt arról, hogy a tanúságtételek, a művészeti rendezvények által, illetve a liturgiá­kon, az eucharisztikus körmeneten, vagy éppen a pápai misén a tömeg­lélektani hatásokon túlmutató kü­lönleges, ellenállhatatlan, magasabb szintű valóságot is megtapasztalt, megérzett: erre szoktuk azt monda­ni, hogy ez a Szentlélek jelenléte." A bíboros hozzátette: ne határo­lódjunk el „szkeptikus módon attól, hogy bizonyos esetekben, amikor többen összejönnek Jézus nevében, azt tapasztalják, az Úr úgy van köz­tük, hogy közösségileg is megérez­hető. Budapesten, a kongresszuson is ilyen eseményben lehetett ré­szünk, és rányílt erre a szemünk". Kérdésre válaszolva a bíboros a lelki megújulás lehetőségével kap­csolatban rámutatott: „A plébániák megújulásának mozgalma már több mint két évvel ezelőtt elkezdődött hazánkban, amikor az Újraépítve cí­mű könyvet kiküldtük a plébániák­ra, és a helyi egyházközségek világi vezetőivel is konzultálva megbeszél­tük, milyen területen lehet az ameri­kai példa nyomán hazai viszonyok között közösségibbé, elevenebbé ten­ni a plébániáinkat. Akkor jött a jár­vány, s ezt­­ a konzultációt nem tud­tuk folytatni, de végül megkaptuk a kongresszust, ami megint érezhető közelségbe hozta a megújulás szük­ségességét. Az említett könyv egyik szerzője a meghívásunkra részt is vett a NEK-en, s más lelkiségi moz­galmak alapítói, vezetői is eljöttek hozzánk tanúságot tenni." A bíboros megemlítette, hogy a NEK előadásai, szentbeszédei öt nyel­ven elérhetőek a YouTube-on jelenleg is. „A teljes program újra átélhető." Gerbei Anita műsorvezető kérdé­sére Erdő Péter összehasonlította a nemzetközi eucharisztikus kong­resszus előző helyszínén, Cebuban tapasztaltakat a budapesti rendez­vénnyel, a magyar sajátosságokkal, lehetőségekkel. „A járványhelyzet ellenére a meg­hívott előadók nyolcvan százaléka eljött. Elmondhatjuk, hogy kiálltuk a próbát, de ez nem csak a mi teljesít­ményünknek köszönhető. Nagyon megéreztük, hogy az Isten tenyerén vagyunk, s a Gondviseléstől függ minden. Három héttel a kongresszus előtt még megtörténhetett volna, hogy szigorúbb egészségügyi korlá­tozások miatt egészen más módon kell megtartanunk a rendezvényt. Hálát adhatunk a Jóistennek, hogy még eső sem esett" - mondta. A közönségtalálkozón a bíboros azt is hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág sajátos helyzetéből adódóan megvalósulhatott Kelet és Nyugat találkozása, s az ökumenikus talál­kozások derűsen, tartalmasan zajlot­tak, „fel sem merült, hogy eltagad­juk vagy elmossuk a hitbeli különb­ségeket, ugyanakkor nem is sértet­tünk meg senkit". A Magyar Katolikus Rádió közön­ségtalálkozóján a bíboros felidézte a Szentatyával való találkozásait is. „Többször meghívtuk már Ferenc pápát Magyarországra, például a Szent Márton-év alkalmából is. Ak­kor legátust küldött hozzánk. Próbál­tam unszolni is, hogy jöjjön el, de rendre azt a kérdést tette fel nekem: »Jók vagytok?« Erre azt válaszoltam: »Igyekszünk jók lenni.« Végül aztán amikor ismét ezt kérdezte, azt vála­szoltam: »Nem, rosszak vagyunk, jöj­jön, és térítsen meg minket!« El is jött az eucharisztikus kongresszusra." Tóth J. András, az MKB rendez­vényének egyik műsorvezetője meg­jegyezte: a pápa olyannyira jól érezte itt magát, hogy azt mondta, jövőre szívesen visszatérne. A bíboros ezzel kapcsolatban azt mondta: „Erről be­széltem is vele, amikor Rómába mentem megköszönni a budapesti látogatását. Természetesen a válasz­tási kampány idejére nem szerencsés pápalátogatást szervezni, és ezzel ő is teljesen egyetértett, de később szí­vesen jön, mondta, s hozzátette: »Vagy én, vagy XXIV. János« - utal­va lehetséges utódára. Vatikanoló­­gusok is felfigyeltek erre a már több­ször tett kijelentésére, kommentálták is az efféle egyháztörténeti perspek­tívába helyezett megjegyzéseit. Mi abban bízunk, hogy ő maga jön el majd ismét Magyarországra." A közönségtalálkozón szóba ke­rült a NER változatos zenei prog­ramja is, elhangzott: egyházzenei megújulás látszik kibontakozni a kongresszus nyomán. Erdő Péter örömét fejezte ki, hogy „nagyon nagy számban voltak jelen a NÉK szombati körmenetén is, s az összkép fiatalos volt. Külföldi újság­írók írták: ahogy végignéztek a résztvevők sokaságán, nem a hagyo­mányos vallásosság túlélését, nem is a folklór fennmaradását, hanem egy viszonylag fiatal, urbánus hívő tö­meget lehetett látni". A bíboros külön beszélt a fiatalok nagyrendezvényéről, a Forráspont­ról. Megjegyezte: „Mi, a püspöki kon­ferencia tagjai úgy gondoljuk, hogy ezt a színvonalas, már a korábbi években is nagy lelki intenzitással megvalósuló eseményt érdemes to­vábbvinni, akár a püspöki konferen­cia ifjúsági bizottságának égisze alatt országos szinten, évről évre megren­dezni." A közönségtalálkozón Szikora Jó­zsef, az MKB főszerkesztője a jelen­lévők köréből érkezett kérdést olva­sott fel: Mit láthatott a Szentatya a magyarokon, ami ennyire megra­gadta őt, hiszen mindenütt szeretet­tel és örömmel fogadják. Talán ő is a Szentlelket tapasztalta meg? Erdő Péter így válaszolt: „Úgy le­het, hogy Ferenc pápa külön is meg­tapasztalta a Szentlelket. Ő szereti azt a jelzőt használni, hogy őszinte. Azt gondolom, itt Budapesten egy őszinte vallásosságot tapasztalt meg. Másrészt pozitív volt az általános hozzáállás. Ne feledjük, egyes orszá­gokban a hívők mellett a pápát tün­tetők, rendzavarok is várják. Nálunk ilyenek nem voltak." Erdő Péter arról is beszélt, hogy „többektől érkezett a kérés, hogy azt az imát, amelyet a NER előtt imád­koztunk éveken keresztül, folytatni kell, olyan jól sikerült a szövege. Az utolsó két sort elhagyva tehát írtunk egy kongresszus utáni változatot, amit most éppen kétszázezer pél­dányban készülünk kinyomtatni egy szentképen, amely a kongresszusra készült új monstranciát is ábrázolja". A Benczúr Házban megtartott kö­zönségtalálkozó végén a NER egyik lelki-szellemi gyümölcséről külön szólt a bíboros, mindenkinek figyel­mébe ajánlotta a Bízd RáMagad.hu honlapot. Az oldal abban segít, hogy intenzívebb lehessen a közösségi kapcsolat a hívek között. Olyan „szolgáltatás" ez, amely a családi élet minden területén segítsé­get nyújt, az idősekkel éppúgy fog­lalkozik, mint a munkahelyi problé­mákkal vagy a gyakorlati élet részte­rületeivel. Szakmai szinten készül választ adni, olyan szakemberek ál­tal, akikben megbízhatnak a hívők. Fontos összetartó erő ez a katoliku­sok közösségén belül. A továbbiakban szó esett arról is, hogy több kiadvány lát majd napvi­lágot a rendezvényről, köztük egyfe­lől egy klasszikus emlékkönyv, amely december 10-re el is készül, másfelől egy fotókkal bőségesen el­látott kötet a Magyar Kurír kiadásá­ban, mely a kongresszus hetét dol­gozza fel Merényi Zita és Lambert Attila fotóival [várható megjelenés november 15. - A szerk.], továbbá egy interjúkötet a NEK hírnökeivel, illetve egy gyűjtemény az elhangzott tanúságtételekkel, előadásokkal a jö­vő év elejére, több nyelven. A bíboros a közönségtalálkozó zárszavában elmondta: Az a közös­ségteremtő erő, amit megéreztünk a NEK hetében, állandóan jelen van az Egyházban, arra kell törekednünk, hogy teremtsünk olyan alkalmakat, amikor élményszerűen is megélhet­jük, megtapasztaljuk ezt, nemcsak nagy tömegben, hanem a kisközössé­gekben is. Imádkozzunk azért, hogy ilyen formában is folytatódjon a kongresszus. Végezetül Erdő Péter mindenkit meghívott a Krisztus Ki­rály ünnepének előestéjén tartandó nemzetközi szentségimádásra, mely­nek résztvevőit a világháló köti össze. Körössy László­Fotó: Merényi Zita

Next