Új Ember, 2022 (78. évfolyam, 1-52. szám)
2022-10-09 / 41. szám
UíSmíe^ Egyház 2022. október 9. Putyin állítsa meg az erőszakot, Zelenszkij legyen nyitott a békejavaslatokra! Ferenc pápa megegyezésen alapuló, igazságos és stabil megoldást sürgetett Október 2-án a Szentatya olyan súlyosnak ítélte a háborús helyzetet, hogy nem mondott elmélkedést a vasárnapi evangéliumról, hanem a tűzszünet elérése és a nukleáris katasztrófa elkerülése érdekében minden diplomáciai eszköz felhasználására szólított fel. „Megegyezésen alapuló, igazságos és stabil megoldást" sürgetett. Ferenc pápa teljes beszédének fordítását adjuk közre. Kedves testvéreim, jó napot kívánok! A háborús helyzet Ukrajnában olyan súlyossá, pusztítóvá és fenyegetővé vált, hogy nagy aggodalomra ad okot. Ezért ma az Őrangyala előtti egész beszédemet ennek szeretném szentelni. Az emberiségnek ez a szörnyű és felfoghatatlan sebe ugyanis ahelyett, hogy gyógyulna, egyre jobban vérzik, és fennáll a veszélye, hogy egyre nagyobbá válik. Lesújtanak az ezekben a hónapokban kiontott vérnek és könnyeknek a folyamai! Szomorú vagyok a sok ezer áldozat - köztük különösen a gyermekek -, és a sok pusztítás miatt, melyek számtalan embert és családot tettek hontalanná, a hideg és az éhség pedig hatalmas területeket fenyeget. Bizonyos cselekedeteket soha nem lehet igazolni, soha! Nyugtalanító, hogy a világ olyan neveken keresztül tanulja meg Ukrajna földrajzát, mint Buda, Irpiny, Mariupol, Izgum, Zaporizzsja és más helységek, melyek leírhatatlan szenvedés és félelem színtereivé váltak. És mit mondjunk arról a tényről, hogy az emberiség ismét atomfenyegetéssel néz szembe? Ez esztelenség! Minek kell még történnie? Mennyi vérnek kell még folynia ahhoz, hogy megértsük, hogy a háború sosem megoldás, csak pusztítás? Isten nevében és a minden szívben lakozó emberiesség nevében megismétlem az azonnali tűzszünetre szólító felhívásomat. Hallgassanak el a fegyverek! Találják meg azokat a tárgyalási feltételeket, amelyek nem erőszakkal kikényszerített, hanem megegyezésen alapuló, igazságos és stabil megoldásokhoz vezetnek! A megoldások pedig akkor lesznek ilyenek, ha az emberi élet szent és sérthetetlen értékének, valamint minden ország szuverenitásának és területi integritásának, a kisebbségek jogainak és jogos aggodalmainak tiszteletben tartásán alapulnak. Mélységesen fájlalom az elmúlt napokban kialakult súlyos helyzetet, a nemzetközi jog elveivel ellentétes további lépésekkel együtt. Ez növeli a nukleáris eszkaláció kockázatát, olyannyira, hogy világszerte ellenőrizhetetlen és katasztrofális következményektől kell tartani. Felhívásom mindenekelőtt Oroszország elnökéhez szól. Kérem, hogy állítsa meg - saját népének érdekében is - az erőszaknak és a halálnak ezt a spirálját! Ugyanakkor, lesújtva a fájdalomtól az ukrán népnek az agresszió következtében elszenvedett mérhetetlen szenvedései miatt, ugyanilyen bizakodó felhívással fordulok Ukrajna elnökéhez, hogy legyen nyitott a komoly békejavaslatokra. A nemzetközi élet minden főszereplőjét és a nemzetek politikai vezetőit pedig kitartóan kérem, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a folyamatban lévő háború befejezése érdekében, ne sodródjanak bele veszélyes eszkalációba, segítsék elő és támogassák a párbeszédre irányuló kezdeményezéseket! Kérem, dolgozzunk azon, hogy a fiatalabb nemzedékek a béke egészséges levegőjét, ne pedig a háború szennyezett levegőjét lélegezzék be! A háború őrültség! Hét hónapnyi ellenségeskedés után használjunk fel minden diplomáciai eszközt, azokat is, amelyeket eddig talán nem használtunk fel, hogy véget vessünk ennek a borzasztó tragédiának. A háború önmagában baklövés és borzalom! Bízzunk Isten irgalmasságában, aki képes megváltoztatni az emberi szíveket, és bízzunk a Béke Királynőjének anyai közbenjárásában, amikor a pompeji Rózsafüzér Szent Szüzéhez intézzük könyörgésünket, lélekben egyesülve a Pompeji kegyhelyén és a világ oly sok részén egybegyűlt hívőkkel! Fordította: Tőzsér Endre SP Fotó: Vatican News I A Szűzanyával imádkozva utat találni Istenhez Május mellett október is a Szűzanya hónapja, október 7. Rózsafüzér Királynőjének ünnepe. A hónap első napján, október 1-jén tartották a Rózsafüzért Imádkozók XIII. országos találkozóját a budapesti Rózsafüzér Királynéja-templomban. Az egész napos imádság kezdetén a hívők az örvendetes rózsafüzért ajánlották fel a világ békéjéért, az orosz-ukrán háború befejezéséért. Ezt követően A rózsafüzér a hívő ember életében címmel Kovács Zoltán mariológus tartott előadást. Felidézte, hogy a Szűzanya első fatimai jelenésekor, 1917. május 13-án a Cova da Inában (Béke völgye) így búcsúzott a három pásztorgyermektől: „Imádkozzátok mindennap a rózsafüzért!" Békére hangoló, belső békét adó és nemegyszer a külső békességet is kieszközlő imádságról van szó, mely - bár sokszor szólítja meg Máriát - lényegében vele együtt Krisztushoz szól, őhozzá emeli az imádkozó közösség szívét - mutatott rá Zoltán atya. Majd figyelmeztetett: a rózsafüzért úgy szeretjük meg, ha egyszerűen csak végezzük, hogy általa egyre élőbb kapcsolatba kerüljünk az Egyház Anyjával. Közben a gyökereit lassan szívünkbe ereszti. A tudós mariológus leszögezte: ma különösen is égető aktualitással bír számunkra Mária felszólítása: „Imádkozzátok mindennap a rózsafüzért, hogy kieszközöljétek a világ számára a békét, és a háború hamarosan befejeződjön!" Mária - akárcsak Kánában (Jn 2,5) - ma is rámutat a kegyelem forrására, Krisztusra. Lényegileg ezt teszi a fatimai jelenésekben foglalt üzenetek által is, melyben a békét kérő imára való buzdítás kulcsfontosságú. A rózsafüzér ebben úgy jelenik meg, mint egy „mentőkötél", melyet Mária nyújt segítségül a békétlenségben vergődő emberiség számára, hogy azáltal Krisztushoz jussunk közelebb, és a „Béke Fejedelmének" országa jusson győzelemre minden emberi széthúzás és viszály fölött. Zoltán atya emlékeztetett rá, hogy Ferenc pápa a napjainkban nemzetközi szinten izzó konfliktusokat „darabokban zajló világháborúként" említi. A háborúk megszűnéséhez és a béke megtartásához a Szűzanya a rózsafüzér imádkozását kérte a fatimai gyermekektől, és általuk mindenkitől. Nem véletlen, hogy az I. világháború vérzivatarában - ugyancsak 1917-ben - XV. Benedek pápa szorgalmazta, hogy a Loretói litánia invokációihoz legyen hozzáfűzve Máriának mint a Béke Királynőjének megszólítása is. A rózsafüzér „béketeremtő" jellegét erősíti meg a 21. század hajnalán Szent II. János Pál pápa is a rózsafüzérről szóló, Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelében: „A nehézségek, melyek az új évezred elején a világ horizontján jelen vannak, arra a belátásra juttatnak, hogy csak a konfliktusok szereplői és a nemzetek sorsát irányítók szívét megváltoztatni képes égi beavatkozás ébreszthet bennünk reményt egy kevésbé sötét jövő iránt." A rózsafüzér lelki szemeinket Krisztusra szegezi, a világ békéjének építőjévé is tesz bennünket. A maga kérő és közösségi jellegénél fogva, összhangban Krisztus felhívásával, mely szerint »mindig és belefáradás nélkül« kell imádkozni (Lk 18,1), a rózsafüzér feljogosít arra, hogy reméljük, ma is meg lehet oldani a béke nehéz kérdését. A rózsafüzér nem arra késztet, hogy kimeneküljünk a világból, hanem arra, hogy nagylelkűen és felelősséggel tekintsünk rá, és meghozza nekünk az erőt, hogy az isteni segítségben remélve közeledjünk hozzá azzal a szilárd elhatározással, hogy minden körülmények között tanúságot teszünk a »szeretetről, mert az a tökéletesség köteléke« (Kol 3,14)." Kovács Zoltánnak kispapkori személyes élménye volt egy „megható főpapi szolgálatkezdés". Amikor egyik szemináriumi rektorukat mindnyájan elkísérték püspök szentelésére, elődje, a nyugdíjba vonuló idős főpásztor atyai szavakkal mindenki előtt a lelkére kötötte: „Fiam, szorítsd szíved köré a rózsafüzér koszorúját." Az előadó hozzáfűzte: ne feledkezzünk meg egy másik, mindannyiunk számára ismert főpásztor, Mindszenty bíboros esztergomi érseki beiktatásáról sem, mely 1945-ben éppen Rózsafüzér Királynőjének ünnepén volt. Az új hercegprímás akkor - mint egyfajta személyes „hitvallást" - azt mondta: „édesanyám mostantól még szorosabbra fogott rózsafüzérében bízom". Tudta, akárcsak az övéit Nagyasszonyunk oltalmába ajánló haldokló Szent István király: sorsunk, jövőnk Mária kezeiben lesz a legjobb helyen. Tegyük magunkévá október hónap elmúltával is e szavakat és vegyük kézbe gyermeki szeretettel és hűséggel mindennap a szentolvasót, hogy felismerhessük: a Szűzanya velünk járja a földi élet útját az örök Haza felé, ahol ő már „a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándoknépe számára" (Lumen gentium) - fejezte be előadását a tudós mariológus. Ezt követően Nagy Károly, a templom plébánosa mutatott be koncelebrált szentmisét. Vele celebrált többek között Bíró László püspök és Kocsis Imre, a templom másik plébánosa. A szertartás kezdetén Károly atya köszöntötte Bíró László püspököt, hálát adva Istennek, hogy hosszú kórházi kezelés után, nyilván a rengeteg ima eredményeképpen újra itt lehet közöttünk. Püspök atya megköszönte a szeretetteljes fogadtatást, a betegsége idején elmondott imádságokat. Egyúttal felhívta a hívők figyelmét: az Árpád-házi Szent Margit-oltár előtt van és egész nap megtekinthető a meg nem született gyermekek emlékére készült szobor. Ennek az a különleges bája és szépsége, hogy a térdelő édesanyát, aki külső nyomás vagy belső kényszer miatt nem mert igent mondani Isten ajándékára, ez a meg nem született élet megáldja. „Ugyanakkor imádkozzunk szeretettel azokért az édesanyákért, akiket hasonló dilemmák kínoznak!" - biztatott a püspök. Bíró László kifejtette: Szoronghatunk, lehetnek nehéz időszakaink, a lényeges az, hogy Isten befogadott bennünket szeretetébe, kegyelmébe. A kegyelem kapcsolat, emberek vagyunk, akik meg vagyunk hívva az Istennel való közösségbe. A szónok emlékeztetett rá, hogy nagyszombat este már húsvétot ünnepeljük, pedig a hagyomány szerint ez a nap a Szűzanyának a napja. Az ő csendjére emlékezünk, ahogyan a kővel elzárt sírboltnál üldögél a többi asszonnyal, és velük együtt sírdogál. Mária ekkor megéli az ő fiaijának egyik legnehezebb következményét. Bíró László arra is kitért, hogy a Szentírás szerint a Szűzanya a hallott szavakat, Isten üzenetét újra és újra megőrzi a szívében, összehasonlítja a különböző tapasztalatokat és megtalálja azokat a rejtett szálakat, amelyek összekötik őket. A főpásztor leszögezte: a rózsafüzér-imádság Krisztusközpontú; az egész létnek az értelmét végiggondolhatjuk, miközben imádkozzuk, biztos útjelző, tájékozódási pont az életünkben. Európában ma ideológiai zűrzavar uralkodik - fűzte hozzá a püspök -, háború dúl a szomszédunkban. Európa otthagyta Istenét, és ennek issza most a levét. Ebben a sokféle válságtól sújtott világban a rózsafüzér-imádság elvezet bennünket a biztos támponthoz, Krisztushoz, aki az Atyától jött és az Atyához megy, kiüresítette magát, s értünk, mindnyájunkért kínhalált szenvedett, de végül feltámadt, legyőzve a halált. A rózsafüzér összekapcsol bennünket Istennel, emberrel, a hajótörötteket megmenti, kiemel a pokol mélységéből. Bodnár Dániel Fotó: Lambert Attila