Uj Idők, 1902 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-01 / 1. szám - Herczeg Ferenc: A pártfogó / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

Uj Idők Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap Előfizetési ára Szerkeszti HerCZeg Ferenc Előfizetési ára VIII. évfolyam, 1902 január 1. A PÁRTFOGÓ F. I. BESZ Ii­L­E­S írta HERCZEG FERENC I. Férfiszoba egy első emeleti, gazdagon és fölötte divatosan, mondhatnók túlságos divatosan bútorozott lakás­ban. Tejszínű, sima falak, a padmaly alatt metszeni kék hagymamintás szallag. Mahagoni bútorok,melyek nyavalya­törésbe esett empire-stílusban készültek. A szoba közepén sárgarézveretü óriás bútordarab áll, melyet pianinónak néz a tapasztalatlan ember, pedig becsukható amerikai íróasztal. Hatalmas parkklub-bőrszékek, két arasznyi széles könyöklővel. Az ember úgy ül bennük, mint a fürdőkádban. Vékony amerikai székek, melyek olyanok, mint az előbb em­lített bőrszékek kikészített csontvázai. Két nagy könyves­szekrény, zöld selyem függön­nyel, íves farácsozattal és sár­garéz-díszítéssel. Villamos világításra berendezett mór-ízlésű vas-csillár; bokhara-szőnyegek; egy bengáliai tigris bőre. A sarokban bronz-szobor; az asztalon zöld virágedény; a szobor is, a virágedény is egy sovány, kecses szerpen­tin-táncosnőt ábrázol, aki Cleo frizurát visel. A falon — tulipánokkal ékített mahagóni-keretben — zöldtónusú kép. A kép egy sápkóros fiatal hölgyet ábrázol, aki liliomszálat tart a kezében, oly mereven, mint a prezen­táló katona a puskáját. A legfurcsábban hat az egész lakásban négy arckép: Kossuth Lajosé, Deák Ferencé, Andrássy Gyuláé és Tisza Kálmáné . . . Notandum bene: a háziak azt képzelik — miért, miért nem? — hogy ők magyar stílusu lakásban laknak. ZENTAY MARIETTE, a házikisasszony az egyik bőr­székben ül, illetve fekszik és cigarettázik. Huszonhárom esztendős leány, aki magát már vénleánynak tartja s azért rendesen kissé unott arcot vág. Almazöld pántlikák­kal díszített fehér pongyolát visel. Mivel nincs már édesanyja, olyan ruhát viselhet, aminőt akar és e privi­légiumával él is, olykor vissza is él vele. Egyébként igen jó termetű, hosszú, halvány leány, a barna haját olyanféle koronában viseli, mint a Kalodont-hölgy, a szeme sötétkék és gyönyörű. DR. HELL KATICA, a házikisasszony barátnője. Az asztalon ül és a lábát lóbálja. Huszonhét esztendős leány, kissé gömbölyű, nagy szája van, de az ajka vérpiros és a foga pompás, orra fitos és elmés, szeme szürke és szép, egészben véve igen csinos '­­öncseléd. Színes férfiinget és fehér flanell szoknyát cipője fehér, fehér a kabátja is, melyet a nar " panyó­kára vetett. Fiókalap: Ez a kö'­­eté­ben, többek közt valamelyik egyetemen letette a jog­tudományi doktorátust is... KATICA. Esztendőbe mentek? MARIETTE. Az orvos tengeri fürdőket rendelt nekem. Kissé ideges vagyok. KATICA. Akkor miért cigarettázol? Nem tiltott el tőle az orvos? MARIETTE: Persze, hogy eltiltott. De ha ezzel is fölhagy­nék, akkor már igazán nem volna semmi élvezetem a világon. KATICA. Óh, óh ! És mikor indultok ? MARIETTE: Azt csak a jó Isten tudja ! Apóval nem lehet programot csinálni. Neki annyi a dolga, a kormány oly nehezen tudja nélkülözni... Egyszer majd hazajön és azt mondja: reggel indulunk. És akkor indulunk, ha megint közbe nem jön valami. KATICA: Az igaz, hogy nem tudom Zentay bácsit másképpen elképzelni, mint a zsebéből kikandikáló akták­kal ... Valahányszor még találkoztam vele, mindig vagy várt valakit, vagy őt várták valahol. Többnyire a minisz­ternél vagy a klubban. MARIETTE. Bizony, szegény apus nagyon sokat fá­radozik. KATICA. Te, mondd, mi is tulajdonképpen a te édesapád? MARIETTE. Hát te azt nem is tudod? KATICA. Most jutott csak eszembe, hogy nem tudom. Furcsa, de igazán nem tudom. MARIETTE. Ő udvari tanácsos és nagyon bizalmas embere a kormánynak. Nélküle talán meg se tudnának lenni Budán. KATICA. De mi a hivatala? MARIETTE. Nagyon jó barátja volt Deák Ferencnek. Az öreg úr sokszor hivatta magához. KATICA. Képviselő Zentay bácsi? MARIETTE Volt, két ízben is volt, de aztán elvi okok­ból visszavonult . . . KATICA. De hát akkor mért jár mindig aktákkal és mért vár mindig valakit? MARIETTE: Apának igen nagy befolyása van a kor­mánynál és ha valaki valamit akar a kormánytól, hát apa kijárja neki. Ő olyan jó ember! KATICA. ÉS mit akarnak az emberek a kormánytól? MIARIETTE. Mindent! Vasúti koncessziót, patikát, szál­lításokat — szóval mindent. Ha valakinek pöre van a Kúrián, az is apához jön, mert apa igen jóban van a Kúriával. KATICA (elkottyantva magát). Te és ebből annyit lehet keresni? > 1

Next