Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 1-26. szám)
1923-03-18 / 12. szám - Tábori Kornél: Titkos irodalmi hagyatékok a Nemzeti Múzeuman / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok
deti anyagból és megváltoztatta a szöveget. De kiderült, hogy ez rágalom. Pauler és Fejérpataky átvizsgálták Marczali művét s megállapították, hogy a kiváló történetíró jól fordított, mindent helyesen dolgozott fel, a naplót és leveleket kifogástalanul használta fel. * A legrégibb letétek egyike Jácinté. Ez a kiváló pap érdekes Rónai szerepet játszott olyan politikai kulisszák közt is, amelyek mögé soha nem pillanthatott a nagyközönség. A többi közt ő vitte Széchenyi István nevezetes ,,Blick"-jének angol fordítású kéziratát — titokban Béla gróffal együtt — Londonba, ahol ki is nyomatta a korszakos jelentőségű munkát. Jácint később Erzsébet királyné Rónai mellé került, nevelő is lett az udvarnál és főképp ennek a kornak intim nyelvel foglalkozik. Végrendelete esememájus 31-én kelt és azt mondja, 1888. hogy naplóját csupán a szent Benedek-rend konventjének, illetve a pannonhalmi főapátnak engedelmével szabad közzétenni. Annak idején ugyan kinyomatta, de csak tíz példányban, kézirat gyanánt és a legbizalmasabb részleteket kihagyta belőle. * Sokkal nagyobb terjedelmű hagyaték az, amelyet ugyancsak 1888-ban deponált a Múzeumban báró Podmaniczky Frigyes. Huszonöt megjelent és tizennégy kézirat-kötet (Regény: „Tessék ibolyát venni" . . . címmel stb.) és közte öt füzetnyi napló is van. Az utóbbit évről-évre pontosan kiegészítette. A „kockás báró" 1907 október 19-én halt meg és ettől számítva egy évi tilalmat szabott a naplóra, de bizony nem igen érdeklődtek iránta azóta Nemes értékű az a hagyaték, amelyet Tarányi (Oszterhuber) Ferenc helyezett el: Deák Ferencnek csupa levele, amelyet sógorához, Tarányi olyan Józsefhez intézett. A Muzeum 1899-ben kapta meg a magánleveleket és Tarányi jogutódai adhatják meg a közlésre való engedélyt. * Sokat várnak bizonyos tekintetben Lonovics József, volt érsek iratainak közlésétől, ha nem semmisítette meg a legfontosabb intim lapokat: Ferencz Józsefről és az 1867 előtti Magyarország legkiválóbb személyiségeiről sok érdekes adatot jegyzett föl. Döblingben, Széchenyinél tett látogatásáról, a legnagyobb magyar öngyilkosságának körülményeiről, saját közvetítő tárgyalásairól, az egész kiegyezés előzményeiről számos eredeti irata volt. De ma nem biztos, hogy mi maradt meg. Valószínű, hogy van közte kényes természetű is, mert 1911-ben azzal a kikötéssel adták letétbe, hogy husz évig teljes zár alatt maradjon. * Az abszolutizmus és az emigráció, valamint a szabadságharc korának döntően fontos eseményeiről tartalmaz sok adatot a Teleki-hagyaték. Gróf Teleki László, aki oly tragikus körülmények közt lett öngyilkossá 1861-ben, Irányi Dánielre bízta az iratokat, ötven évvel a halál után egy kis bizottság fölbontotta a csomagot, de Fejérpataky referátuma után gyorsan újra lepecsételte. Úgy találták, hogy még mindig nem való a nyilvánosság elé. A hagyaték különben nem is maradt a Múzeumban, hanem speciális okból átvitték az Országos Levéltárba .S senki meg nem vizsgálhatja. Ez a hagyaték már kínos affért is szült . . . * I 1 i : 1 | Pulszky Ferenc irodalmi hagyatéka, naplója stb. szintén a Muzeumba került azzal a föltétellel, hogy a szóra való kiadáshoz az özvegy szórólengedélye szükséges. 1893-ban szabályozták a jogviszonyt közjegyzői egyezséggel és azóta Pulszky második neje, született Geszner Róza rendelkezik az iratokkal. Tanulmányi célra javarészük felhasználható. Szigligeti Ede műveit a családben deponálta. Maguk a kéziratok 1897-től használhatók, tanulmányozhatók, de kiadásuk joga a Franklin-Társulaté. * A furcsa irodalmi letétek közé tartozik „Az elkorcsosult Habsburgcsalád" című kézirat, amely Ferencz József halála után harminchárom évvel bontható föl. A Muzeumba juttatta: „Egy magyar yankee New Yorkban", 1896-ban. Állítólag Dienes Márton a szerző, aki valamikor az „Egyetértés" szerkesztője volt, tekintélyes függetlenségi publicista és képviselő, de a gróf Szapáry László-féle hírhedt parlamenti vesztegető-affér után Amerikába utazott és William Warm néven újságíróskodott, majd újra kedvelt írója lett a csikágói és newyorki cikkmagyar lapoknak is. * A hagyatéki bluff-ök közé sorozható Milits Rankó letétje, amely I. Péter szerb király trónkövetelésére stb. vonatkozik. 1908-ban helyezték azzal, hogy Péter király halála előtt nem szabad felbontani. Azóta persze már leszedték a pecsétet és átnézték, de kiderült, hogy nem volt érdemes titkolózni, mert egyszerű plakátok, se szenzációs iratok, nem valami csöppet ritka nyomtatványok vannak benne. A letevés mögött sötét, de üres fenyegetőzés, töltetlen bomba húzódott meg. Tábori Kornél Libits Adolf temetése. József főherceg és családja Kallós Oszkár felvétete fll'i&r'i //farm FŰZŐ ÉS MÉGSEM FŰZŐ A KÖNNYŰ KÉNYELMES ELEGÁNS GERO BUDAPEST, VII., KIRÁLY-UTCA 69. A KIRÁLYSZINHÁZNÁL! TELEFON: J.66-05. (Rókus-bórhátz közvetlen közelében) AMERIKAI RENDSZERŰ MŰFOGÁSZAT 205-