Uj idők, 1938 (44. évfolyam, 1-26. szám)

1938-02-13 / 7. szám - Hárs László: Télutó / Versek - Huszár Károly (Puffy): Bikaviadal Barcelonában / "Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok; kisebb elbeszélések"

geznek, éppen ezzel a mai mérkőzéssel oltják ki végleg „caleregno"-i mivoltát. A portás nagy tisztelettel, szinte áhítattal beszél a Frec-testvérekről. Az andalúziai királyi művészeti bikaviador iskolát végezték és a legjelesebb Bombita­növendékek voltak. Mazzantini és Bombita óta legkülömb eszpádák. Mazzantini is Bombita is ezer a bikát döfött le. Amikor visszavonult a bikaviador­ságtól, Mazzantini Sevilla, Bombita pedig Anda­lúzia kormányzója lett. — Ejha, — mondtam magamban, — bikaölő tar­tományfőnök, ez már valami! És még hozzá ezer bikát? Ezt már magam is látni szeretném. Még mielőtt megkérdezhetem a portástól, hogy miképpen kaphatnék jegyet, ő már elő is veszi a szobakulcsom fölötti rekeszből. — Minden vendégünk részére félretétetünk je­gyet — mondja és borravalóért tartja a markát. A szálloda kocsija előállt. Eszembe jutottak a hegyre hajszolt lovak és a parkonpartos, furcsa ka­lapú lovasok. I­ogy ezt a szálkát is kihúzzam kíván­csiságomból és nyugodtan élvezhessem a viadalt, visszafordultam és megkérdeztem a portástól: nem tudja-e, hogy mi volt az a vad vágtatás délelőtt, fönt a hegyen? — Az, kérem — felelte — a lovak előkészítése volt a nagy viadalra. A lovat halálra fárasztják, hogy a viadalon, hátán a pikadorral, nyugodtan áll­jon, amikor a bika a pikadornak szalad és ne zavarja a pikadort munkájában. Nem értettem a dolgot, de a kocsi elindult. 2. Csak lépésben mehetett, mert a közönség ellepte a kocsiutat. Műsor is van a viadalhoz, benne a banderil­lerek, pikadorok, matadorok felsorolása és eredmé­nyeik részletezése, a bikák tenyészete, kora, fajtája és őseik hőstettei, melyik ős hogyan halt meg: gyáván-e vagy bátran? Melyik ős öklelte föl hóhér­ját, a matadort? Ki képviseli a viadalon az állam­főt és ki ad majd engedélyt a viadal megkezdésé­hez? Pontosan leírja a program a „muleto"-nak, a kétélű, másfélméteres tőrnek a formáját és pengé­jét, amellyel az eszpádá-matador le fogja döfni a hároméves, cordovai, jencillo-bikákat, melyek eddig 31 matadort­ és 73 banderillerót ökleltek fel és ta­postak halálra, vagy nyomorékká és amelyek a vi­lág első harci bikatenyészetből származnak. Abból a tenyészetből, ahol a bikát csak akkor fogják tré­ningbe, ha előzetesen egészségét, szarvai állását, erejét, vadságát és dühének mértékét megvizsgál­ták, kipróbálták és alkalmasnak találták a viada­lokra. A gyáva, küzdelmeket feladó, félrevonuló, sorsukba belenyugvó bikákat kizárják a tréningből. Ők nem részesülhetnek a közönség elismerésében, a hírnévben, a sikerben, a banderillerek szigonyai­ban, a pikadorok pikáinak szurkálásaiban és a ma­tador sajátkezű döfésében. Ők, szegények, ismeret­lenül kénytelenek leélni a közönséges tenyészbikák egyhangú életét. Csak hosszú tréning és eredményes vadítás után, ha kellő bátorságot mutat, sütik a bika nya­kára a tenyészet bélyegét, amellyel a bika képessé­geiért a tenyészet felelősséget vállal. De még ezeket a bélyeges bikákat is bizottság vizsgálja meg a via­dal előtt, hogy elég erősek, elég súlyosak és elég dühösek-e és hogy formájuk, színük megfelelő-e? Szóval, nem olyan könnyű viador­bikává lenni! Sokat, nagyon sok mindent kell tanulnia, szenvednie az ilyen bikának, amíg végre elér oda, hogy a po­rondon ledöfik,­­ amiben sorsa nagyon hasonlít az emberéhez. Kocsinkon egyre közelebb sodródtunk a rettentő tömegben az arénához. Amerre nézek, mindenütt redingot, gukker, programm. Végre — ma sem tudom megérteni hogyan — — kiértünk a hat-nyolc emelet magas Aréna elé. Fényképekkel és ezernyi mással megrakott árusok rohantak ránk, ordítottak fülünkbe. De hiába: az em­ber értelmes lény, mert végül is mindenki meg­találta és elfoglalta helyét. Nagy nehezen én is a helyemre vergődtem. Sombra Barrera 73. Nem győztem betelni a furcsa látvánnyal. Mindenki lázas izgalomban magyarázott, handa­bandázott és ordított. A porondon amerikai mo­gyoróárusok árulták kis zacskóban a mogyorót és dobálták fel bámulatos ügyességgel még a hatodik emeleti karzatra is, a vevők kezébe. Ugyanolyan zsonglőri ügyességgel kapták el röptében a ledobott pénzt. Megfigyeltem, úgyszólván sohasem hibáztak. Vajjon mit csinálhatnak ezek a hajigáló árusok olyankor, amikor nincsen bikaviadal? Azt hiszem, kijárnak délutánonkint az arénába, dobáló-tré­ning­re. Mint megtudtam, ezekből az árusokból lesz­nek a legügyesebb eszpádák. Nálunk is a labdasze­dőkből lesznek a legügyesebb teniszjátékosok. A zaj és a zsibongás folyton erősbödik. Három­negyed öt­ ötkor kezdődik a viadal. A porondon Esseő Erzsébet új terrakottái: Madonna 230-

Next