Új Idők, 1949 (55. évfolyam, 27-35. szám)

1949-07-16 / 29. szám - Ladányi László: Vidám percek. Add tovább / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések

A Petőfi-titok Petőfi halálának, vagy eltűnésének kö­rülményei száz éve foglalkoztatják a ma­gyar nép képzeletét. 1949 július 31-én látták a költőt utoljára a segesvári csa­tában, amint a vesztett ütközet után Bem felbomlott serege nyomában menekül, de elestéről és haláláról eddig inkább a le­­­­gendák, mint a­ hiteles tanúk beszéltek. A nép nem tudott belenyugodni szeretett költőjének halálába. Boldogan hitte el, hogy Petőfi él és mint hadifogoly, valahol a szibériai ólombányákban dolgozik, mert így még reménykedhetett visszatérésében. Volt egy korszak, amikor az egész orszá­got lázba hozták az állítólagos szemtanúk, akik Petőfivel találkoztak a rabságban, parlamenti interpellációk hangzottak el az ügyben, követelték, hogy a kormány lépéseket tegyen Petőfi kiszabadításáért. Ál-Petőfik is akadtak közvetlenül a forradalom leveretése után, de később is, akiket tanyákon, erdőkben rejtegettek az abszolutizmus kopei elől a hiszékeny pa­rasztok és erdei munkások abban a hitben, hogy Petőfi az, akit bujtatnak s ellátnak minden jóval. Petőfi népszerűsége oly nagy volt és a nép annyira vágyta vissza őt, hogy szívesebben hagyta becsapni ma­gát egy-egy átlátszó mesével, mint bele­nyugodni abba, hogy költője már végleg elveszett. De nem lehet csodálkozni a nép hiszékenysége fölött, mikor maga Jókai Mór, Petőfi legbensőbb barátja is magáévá tette a szibériai rabról szóló legendát­ és egy versében hitet tesz mellette: •a S nem alszik ott az Emléktelen halom alatt; Hanem tör álmot ott, a Koliván part Rettenetes bányáiban Egyik főterjesztője Petőfi szibériai rab­ságának Manasses Dániel nevű ember volt, aki azt állította, hogy együtt raboskodott a költővel. Később kiderült, hogy ez a rovott multú szélhámos volt ugyan rab, de nem Szibériában, hanem Nagyváradon s nem politikai okokból, hanem többrend­beli csalás miatt. Ez az ügy késztette megszólalásra Heydte Ágoston ezredest, aki föl­jegyzéseiben bizonyította, hogy a költő nem lehet fogoly, mert ő látta a holttestét. A segesvári csata másnapján ő vette át a a hadifoglyokat Lüderstől és a két kor­mány közötti egyezség alapján átadta őket az osztrákoknak. Petőfi nem volt a fog­lyok között. Erről a «Pető­fi-titok »-ról szól Dienes András könyve, amely a szemtanúk föl­jegyzései és a szerző helyszíni kutatásai alapján most már tökéletesen rekonstruálja Petőfi halálának körülményeit és pontosan megjelöli azt a helyet, ahol a költő földi maradványait keresnünk kell. VÁRNAI ZSENI Egyszerre 130 kötetű munkáját végzi el a „RAPID" teutier kénlíátikoiíaták Biztos megélhetést nyújt. Munkája kézimunka. Minden minta köthető Kezelése egyszerű Kérje az 1-es számú ismertetést ! Áruforgalmi kft. IV., Sattf­ u. 2, félem. 3. Papíranyagot termelő baktérium A papír- és szövőipar egyik legfonto­sabb nyersanyaga a cellulóz. Minden ál­lam fő érdeke tehát, hogy termelését a legnagyobb arányokban fejlessze, annál inkább, mert a cellulóz egyben a lő­szergyártás alapja is. A cellulózt álta­lában fából készítik. Nálunk, ahol szű­kében vagyunk a fenyőerdőknek, egyik tudós professzorunk kísérletei alapján, szal­mából is gyárthatnak cellulózt, mind­ez azonban nem fedezi a szükségletet. Szakemberek egész serege kutat a cel­lulóz-termelés új és újabb lehetőségei irányában s e törekvésükben a legap­róbb lények, a baktériumok világába is behatoltak. Itt megragadta figyelmüket a Bacterium xy­imim nevű parányi élőlény. Ez olyan kicsiny, hogy a közönséges mikroszkóp segítségével épppen csak lát­hatjuk, de azt már nem figyelhetjük meg, mi történik közvet­lnül körülötte, a még apróbb méretű dolgokkal. A leg­utóbbi idők csodálatos alkotása, az elektronmikroszkóp azonban fényt derí­tett ezekre. Az apró világról 17­ ezersze­res nagyítással készült fényképek, ame­lyeket Siebold és Weygand biokémikus közölt, láthatóan mutatják, hogy a bak­tériumot nagyon finom szálak veszik kö­rül. Szinte beszövi önmagát a bakté­rium. Mellesleg szólva, ilyen nagyítás­sal valóban akkorának is látszik, mint a selyemhernyó; természetesen semmi kö­zük egymáshoz azon felül, hogy mind­kettő élő. Két teljesen külön világ e két élőlény világa, amelytől elütőbb ta­lán valamely idegen égitesten élőé sem lehetne. A cellulózt termelő különös bakté­rium tápláló, tenyésztő­ oldata egyelőre szőlőcukrot, gyümölcscukrot vagy közel rokon anyagokat kell, hogy tartalmazzon. Feltehető, hogy sikerül majd olcsóbb te­nyésztő eljárással az ipar számára is használhatóan nevelnünk a baktérium óriási tömegeit. Egyelőre a kutatás még csak annyira jutott,­gítségével hogy az elektronmikroszkóp se­megismerhették a baktérium­ termelte cellulóz finom szerkezetét és fény derült a kiválasztás folyamatának részleteire. Dr. F. V. A kultúra kis tükre A new-yorki Metropo­itan tavaszi idé­nyének leg­ike­r­ebb estje az a Salome előadás volt, amelyben Ljuba Vol­tskova bolgár szoprál-éneke nő mutatkozott be. A lelkes nézőtér vastapssal ünnepelte az opea címszerepében kiválót nyújtó művésznőt. A széphangú és kifejező já­tékú bolgár énekesnő egycsapásra meg­hódította ameri­ai közönségét. Ljuba Ve­litskova e eletileg hegedűművésznőnek ké­szült és csak egyik tanárjának unszolására tanult énekelni. Az est sikerének másik részese a magyar származású Reiner Frigyes volt, aki ugyancsak a Salome vezénylésével mutatkozott be a Metro­poltanban. A Román Népköztársaság területén az idén közel félmillió tankönyv jelent meg magyar nyelven. A tengerentúli Francia Birodalom 1949. évi irodalmi nagydíját Roger Vercel re­gényírónak ítélték oda. Az Osztr­ák—C­ehszlovák Társaság nagy­sikerű hangver­estyt rendezett a bécsi havag nagy e­­atóterméb­en. Frantisek Vac­lav Mira D-dur szimfóniája, Karel Bo­leszláv Jirak három dala és az 1935-ben elhunyt Otakar Osztroil «A Keresztút» című variációs műve szerepelt a mű­so­o­ i. Robert de Traz, svájci írót és esszé­istát a francia becsületrend tisztikereszt­jével tüntették ki, a háború alatti anti­fa­j­t­a magata­tásáért. A kievi állami múzeum ukrán nép­művészeti kiállítá­s, amelynek keretében szőnyegeket, majolkákat, faragványokat és egyéb népművé zeti termékeket mu­tattak be, nagy sikert aratott. A ki­állított 3500 nm­ és Sztálin tárgy közül különösen Le­gobelin-arcképei, valamint egy Szvid nevű uzsgo­odi fafaragómester «Beállok Pa­tizánnak» című szoborcsopor­tozata vonták magukra a látogatók fi­gyelmét. Buenos­ Airesben nemrég elhúnyt Fried­­­rich E­rgius, német kémikus, az 1931. évi kémiai Nobel-díj birtokosa. Bergius egy év óta élt Délamerikában. Lengye­országból Fryderyk Chopin Ta­nulmányi ösztöndíjalapot létesítettek, amely lehetővé teszi a vagyontalan munkás, pa­raszt és dolgozó értelmiségi ifjúság leg­tehetségesebb képviselőinek ze­netanulmá­nyait. A le­g­­el társadalom ezzel az alap­pal méltó emléket állít a nagy zene­kö­tő gíniu­zán­ak. A berlini Városi Opera nagy sikerrel mutatta be Hindemith­­ Cardi­ lao cím­­ új dalművét. BOLDOG BALÁZS Szórakozás Ismer­etszerzés Kényelem Magyar RÁDIÓ Ára: 1.50 SZÍNHÁZ FILM­ IRODALOM MŰVÉSZET ZENE HUMOR REJTVÉNY DIVAT Mindent me­g­talál SZÍNHÁZ ÉS MOZI­K ban. Megjelenik minden szerdán Ára 2 forint 4-7

Next