Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-03 / 52. szám

Bratislava, 1954. július 3. _ Are So­uffler III. évfolyam, 52. .szám. - ^ Közös célért harcol a munkás-­­ és parasztifjúság Mindaz a szép és jó, ami dolgozó népünk szorgalmas ke­zemunkájának érdemeként övez minket, a te érdemed is, fiatal munkás, szövetkezeti tag, vagy egyénileg gazdálkodó paraszt. Mint az ifjúsági szövetség tagjai, boldogságunk és gyermekeink boldogsága érdekében kell, hogy mintaképül szolgáljunk legfontosabb hazafias kötelességünk teljesítésé­ben, kell, hogy áldozatkész munkánkkal példát mutassunk népi demokratikus államunk gazdaságának fejlesztésében és hatalmának megszilárdításában. A CsKP X. kongresszusa mindannyiunk elé merész, de reális feladatokat tűzött ki: a következő 2—3 év folyamán lényegesen fokozni kell a mezőgazdasági termelést. Ez a feladatunk. És most már rajtunk is múlik, hogy ezt teljesít­sük. A mezőgazdasági termelés fokozása nemcsak a mező­­gazdasági dolgozókat érinti, hanem az ország egész népére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a gyárakban dolgozó fiatalok sem mehetnek el szótlanul a kérdés mellett. Ki jobban hiva­tott segíteni a falunak, mint a falu és üzemek fiatalsága? A munkásosztály és a dolgozó parasztok szövetsége népi de­mokratikus államunk alapvető pillérjét képezi és a szocializ­mus hazánkban való kiépítésének fő erejét jelenti. Tudjuk tehát, hogy mi ma a fiatalok kötelessége: még jobban meg­erősíteni a munkás- és parasztifjúság barátságát, tovább fejleszteni a falvak és üzemek ifjúsága közötti őszinte von­zalmat. Az ifjúsági szövetségre különösen nagy feladat há­rul. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek ma még nagyobb segítséget kell nyújtaniuk falvainknak és meg kell szilárdítaniuk a munkás - és parasztifjúság közötti barátságot és szövetséget. Hiszen egy a célunk és érdekünk. Közös munkával olyan társadalmat kiépíteni, am­ ilyeté*rt a kommunista párt vezetése mellett egyaránt harcoltak a vá­rosok és falvak dolgozói a kapitalisták és földbirtokosok ellen. Hogyan segítheti a munkásifjúság elvtársait és ba­rátait, a dolgozó parasztságot? Az üzemek fiatal dolgozói jelentős szervezési tapasztala­tokkal­ rendelkeznek, melyeket az ipari szocialista nagyter­melés terén értek el. Sokan közülük az elsők között alkal­mazták a haladó munkamódszereket, jó eredményt értek el a gazdaságosság fokozásában és a szocialista munkaverseny kiszélesítésében. Va­jon nem hazafias cselekedet-e az, ha egy fiatal falusi szakember, aki valamilyen üzemben dolgozik, elhatározza, hogy az egységes földművesszövetkezetbe megy dolgozni, vagy pedig beiratkozik a mezőgazdasági iskolára? A fiatalok minden egyes öntudatos cselekedetét és mezőgazdaságunk­nak nyújtott segítségét a hazafias tettek legszebbjének és politikai fel­világosul­­ságuk megnyilvánulásának tekintjük. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség alapszervezeteire je­lentős feladat hárul az EFSz-ek fölött vállalt védnökségek munkájának megjavításánál és elmélyítésénél is. Itt ismét a CsISz-tagokon és az üzem többi fiatalján a sor, hogy példát mutassanak­ — segítsenek a szövetkezeteknek a fontos nyári munkák elvégzésénél, továbbá a szakemberek nevelésénél és képzettségük fokozásánál. Sok, nagyon sok függ a CsISz szervezeteinek és az üzem ifjúságának kezdeményező képes­­ségétől is. Novotny elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán elmondott beszédében szó van egységes föld­művesszövetkezeteink tagsági alapjának kiszélesítéséről. Az ifjúsági szövetség alapszervezetei ezen a téren is hathatós segítséget nyújthatnak a falusi szervezeteknek; győzzék meg a kis- és középparasztokat a szövetkezetbe való belépés he­lyességéről, magyarázzák meg, hogy a kulákok a falu szocia­lista építésének ellenségei és hogy harcolni kell ellenük. Hi­szen a munkás- és parasztifjúság közös harca a szocializmus kiépítéséért az osztályellenség ellen, megszilárdítja a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét is. Ma, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja felada­tunkul tűzte ki a mezőgazdasági termelés lényeges fokozá­sát, a munka frontjára hívjuk a népet és a munkásifjúságot, harcba mezőgazdaságunk felvirágoztatásáért. Tudjuk, hogy a fiatal hazafiak áldozatkész munkával fe­­­­lelnek e felhívásra! , A Szovjet Minisztertanács közleménye a Szovjetunió első ipari atom meghajtású villanytelepének üzem­behelyezéséről A szovjet tudósok és mérnökök fáradozása eredményeképpen most fejez­ték be a Szovjetunióban az első atom meghajtású 5000 KW teljesítményű ipari villanytelep felépítését. 1954 június 24-én üzembe helyezték az atom-villanytelepet, s előállítot­ták az első villamos áramot a környező vidék ipara és mezőgazdasága szá­mára. Ez az első eset, hogy az ipari turbinát nem a szén, vagy más tüzelő­anyag elégetésével hajtják meg, hanem atomenergiával, amely az urán atom­magjainak felbontásából keletkezik. Az atom-villanytelep üzembehelyezésével hatalmas lépést tettek előre az atomenergia békés célokra való kihasználása útján. A szovjet tudósok és mérnökök 50 000—100.000 KW teljesítményű atom­­­hajtású ipari villanytelepek felépítésén dolgoznak. I ■ Bőséges aratás elején iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii A csallóközcsütörtök­i gép- és traktorállomás felkészült az aratásra A köztársaság egyik legjobb gép- és traktorállomása, a csallóközcsütörtöki traktorállomás lelkiismeretesen felkészült az aratásra 27 kombájn, tehát 10-el több, mint tavaly várja az aratást. Már csak az egyes alkatrészeket vizsgálták át. Ennek a 9­7 kombájnnak a terv szerint 10 nap alatt 3780 hektárról kell lekaszálni és kicsépelni a gabonát. A többiekkel együtt Sziget Mária kompájnnslány is örül az aratásnak. 1952 óta dolgozik a kombájnnak 1953-ban 23 hektár gabonát kaszált le és örül, hogy ez idén még jobban megy majd a munka. ★ ★ ★ Párosverseny a kassai kerület kombájnosai között Június 30-án a kassai kerül­et kombájnosai aktívát tartottak. Itt meg­vitatták a múlt évi aratás folyamán szerzett tapasztalatokat és az idei még fokozottabb feladatok teljesítésének biztosítását. A kombájnosok elfogadták a szlovákiai kombájnos aktíva felhívását. Részt vesznek a versenyben, amely­ben egyének és a gép- és traktorállomások kollektívái fognak versenyezni A szepsi gép- és traktorállomás kollektívája versenyre hívta fel a királyhel­­mecieket A szepsi kombájnosok felajánlották, hogy a napi normát 5 száza­lékkal túlszárnyalják és Janikon a szövetkezetben futószalagok aratást szer­veznek meg s a munkaidőt, valamint a szemveszteséget csökkentik, a gépek javítására minden szabad percet kihasználnak. A szepsi gép- és traktorállo­más felhívását elfogadták a királyhelmeci traktorosok, akik közül munká­jával kiűnt Blazsek Illés. Munkatársai nevében felajánlotta, hogy a napi nor­mát 6 százalékkal túlteljesítik. Stupák János a moldovai gép- és traktorállo­­más dolgozója versenyre­­ hívta fel a kézsmárki Gengel Jánost. Felajánlotta, hogy a napi normát 3 százalékkal túlteljesíti és 1 százalékkal csökkenti az üzemanyagszükségletet. Gengel János a kézsmárki gép- és traktorállomás dolgozója a múlt évi aratáskor átlag 260 százalékra teljesítette a napi nor­mát és­­ az idén felajánlotta, hogy 3 százalékkal csökkenti az üzeman­yagfo­­gyasztást. Részt veszünk az aratásban A bökpusz­taiak is jól felkészültek az aratáshoz. Kürti Cyula munkacsoportja kötelezettségbe vette, hogy az aratás ideje alatt reggel 7 órától este 7-ig fognak dolgozni. A cséplésnél szintén kihasználnak minden lehetőséget, hogy minél hamarább, befejezzék. A kocsisok szintén elhatározták, hogy ha a szük­ség megkívánja, akkor a vasárnapot is munkanappá teszik és dolgoznak, hogy idejében végezzék el a terménybetaka­rítást. Az aratásban azonban a fiatalok is részt vesznek... A CsISz-tagok nem a 8 órás munkaidőt nézik, hanem azt, hogy a brigádjuk minél nagyobb teljesít­ményt nyújtson. Esti munkabrigádot is szerveztek a fiatalok. Póló Ferenc elvtárs kötelezte, hogy 30 b­rigádórát dolgozik le az aratás és cséplés ideje alatt az állami gazdaságban. Ugyanígy Vaskó, Kovács elvtársék is ezt a kö­telezettséget vállalták. Azonban nemcsak az aratásban, ha­nem minden munkában megálljuk a helyünket. Például Kósa Ferenc órát, Vaskó Mihály 43 órát, Szabó Fe­­e­renc 22 órát, órát dolgozott le Kovács Ernő pedig 26 az aratáson kívül más munkáknál. A gabonabetekaritás mindannyiunk közös ügye, iparkodunk gyorsan elvé­gezni. Martincsek Rudolf, Bökpuszta Kombájnnal aratják az őszi árpát a leleszi szövetkezetben A királyhelmeci járás fejszési ál­lami gazdaságában — ahol a kerü­letben elsőként kezdték meg az aratást, — a leleszi, a királyhelmeci, a bácskai és a battyáni szövetkezeti földeken is megkezdték az őszi ár­pa aratását. A leleszi szövetkezeti földeken kombájnnal, máshol önkö­tözőgépekkel aratják az őszi árpát. A leleszi szövetkezeti tagok az ár­pát a dohányszárítóban szárítják. A bácskai szövetkezeti tagok 50 hek­táron, a battyániak 70 hektáron, királyhelmeciek 39 hektáron kezd­­­ték meg az őszi árpa aratását. Huszonöt mázsa őszi árpa termett hektáronként Az ipolysági állami birtok dolgo­zói a pusztafalusi gazdaságban meg­kezdték az őszi árpa aratását. Az idei békearatá­st a nagyteljesítmé­nyű szovjet S-4 jelzésű géppel Ko­­háry Sándor kombájnos kezdte meg. Szerdán, június 30-án csaknem 5 hektár őszi árpát learatott. A ga­bonát azonnal a helyszínen ki is csépelték és szárítják. A termés igen jó. Hektáronként 25 mázsa őszi árpatermést értek el. Két csoport aratási versenyre indul A fülek-kovácsi kommunisták rendszeresen összejönnek a bizott­sági taggyűlésekre, ahol megvitat­ják a múlt évi aratás folyamán elő­fordult hibákat. A szövetkezeti ta­gok a kommunisták segítségével­­ kidolgozták az aratási tervet, amely szerint 120 hektár gabonát 8 nap alatt learatnak. A gép- és traktor­állomás brigádközpontja 12 hektár búzát és 20 hektár rozsot fog le­aratni. Két munkacsoport fog ver­senyezni egymással a nyári munkák mielőbbi és jó elvégzésében. Aratni mennek a határvidékre A CsKP X. kongresszusának irány­elvei egyik főfeladatul tűzték­­ ki a parlagon heverő földek, elsősorban a a határmenti területek megművelését. A galgóci járás fiataljai magukévá tették e fontos határozatokat és egyre többen jelentkeznek a határvidékre. Elsőnek Stefan Stastnovic jelent­­i­kezett Bucanból, aki a kraslicei járás egyik állami gazdaságán dolgozik.­­­­ Többen felfigyeltek rá és követték példáját. Így jelentkezett Stefan Vil­helm és Jozef Bihary is. De rövid időn belül még mások is jelentkeztek. Ugy indulnak el rövid időn belül családos­tul Michal Misták a sulekovói gép- és traktorállomásról és Augustin Biharcik Galgóc-ól, a határvidéken családi há­zat kapnak. Az idei termést a nyugati határvidéken az újonnan bevetett te­­rülete­ken takarítják be. E. BOJNÁKOVÁ Galgóc Munkában a hodosi fiatalok Hodfos, ez a régi silány falucska so­kat változott a felszabadulás óta. Az­előtt keveset hallottunk felőle. Élte a maga egyhangú életét. Sok volt itt a nagygazda,de még több a szegény em­ber. Övék volt az egész határ, s az utóbbiaké a munka, a mindennapi munka. De hagyjuk a régit, beszél­jünk a jelenről, a szépülő, új életről, az aratásról. Érik a búza, hullámzik aranysárga tengere, és ahogy nézi az ember, olyan jó azt érezni, hogy ez a sok-sok búzaszem, ma már mind c. miénk.­­­­Ezer árnyalata, szépsége, melegsége van a szónak: aratás. Csak pár nap választ el bennünket tőle, és a tudat ezer meg ezer gondolatot tud kölcsö­nözni az embereknek. Bementem a helyi traktorállomásra , Fekete Lajossal, a traktorállomás szSz-szervezetének elnökével talál­koztam. — Mikor kezditek az aratást Lali? — Még e héten felelte derűs mo­sollyal. — Két kombájn fog ara­ni — teszi hozzá magyarázólag, aztán a ke­zében lévő krétával nagy „N" betűt rajz­ol az egyik olajos hordóra. — Ez itt a vérkeringésünk, a hajtóanyag­­ feleli mosolyogva. Az ,,N” betűv­el jelzettekben nafta van, a többiben meg benzin. Fekete Lalin látszik, hogy ő nem olyan „akták közé furakodott” elmes­­zereti, ha rend van körülötte. Sokáig beszélgettünk, így szóba került a kul­­túrmunka is. — Az aratási ünnepélyre kultúrmű­sorral készülünk, mindent jól meg­szerveztünk­­— emeli ki az utolsó­­előtti szót. Erről mi is meggyőződtünk. Az ara­tási tervet az E­FSz vezetőségével együtt dolgozták ki. Pontosan, körül­tekintően mindent előkészítettek. Egy kocsi a fiatalok vezetésével a frissí­tőt fogja hordani szerte a határban Hat aratógépen iskolások lesznek a kezelők. A traktorosok is erősen kerülnek, hogy aki a legjobb, legszorgalmasabb közöttük, ezt nehéz lenne eltalálni. Zöld Tibor, Geraszinov Lajos minden­ben az élen járnak, szeretik a mun­kát, az meglátszik keresetükön is. — 1600—1700 koronát keresnek havonta. A tavaszi szezonban elért, eredmé­nyeikért kitüntetést is kaptak, egy szép könyvet és oklevelet. Sportolni is szeretnek a fiúk. Most vettek közösen egy futballt, megala­kították a futballcsapatot, olvasni, szórakozni is szeretnek, az irodában lévő könyves szekrény mindenkinek rendelkezésére áll. A benne lév­ő könyveknek kicsit zsíros, gyűrött a fedőlapja — nyilván azért, mert ol­­vassák­ ,s így élnek, dolgoznak, készülnek az aratásra a hodosi fiatalok. A jó elő­készület biztos, szép eredményeket szül. KOVÁCS MIKLÓS, Hodos

Next