Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-01-08 / 1. szám
SZÖVETSÉGÜNK-ÉLETÜNK ontos ügyün Hazánk ifjúsága egyre fokozottabb mértékben készül a CsISz II. kongresszusára. A legtöbb fiatal tekintet nélkül arra hogy tagja-e a CsISznek vagy nem, méltóan akarja ünnepelni a II. kongresszust és valamilyen tevékenységben nyilvánítja ki szeretetét szövetségünk, hazánk iránt Az Új Hiúság nemrég foglalkozott azzal, hogy miért fontos kötelezettséget vállalni, a szerkezeti munkát rae javítani és fokozottabban kivenni részünket a munkából a CsISz 11. kongresszusa tiszteletére. Ma nagy nemzetközi események zajlanak körülöttünk és mi szilárdan állunk le Az Őrség nem könnyű feladat. Ébereknek, erőseknek kell lennünk, hogy biztosan vigyázzunk Orhelyünkön kötelezettségvállalások ertsítenek minket. Ezért minden alapszervezet ahol még esetleg nem vállaltak kötelezettséget. indítsák el ezt az akciót és értékes munkával bizonyítsák be a hovatartozásukat. A bratislavai kerületben 1987 kötelezettségvállalást tettek Ezzel fokozták a munkatermelékenységet és a minőséget. Például a trencséni Merina-üzemben a CsISz-tagok kezdeményezése odáig vezetett, hogy 801 kg anyagot termeltek ki terven felül. Ugyanígy a trencséni Május 9.-i gépüzemben Csúzi és Duga elvtársak a múlt év végéig egy géppel többet gyártottak és így teljesítették kötelezettségvállalásukat. Azonban más téren is megmutatkozik az ifjúság készülődése a CsISz II. kongresszusára. Rövid idő alatt 883 fiatal ment dolgozni a szénbányákba. Ebben a bratislavai kerület vezet és utána a zsolnai következik. A járási nemzeti bizottságok és Hadsereggel Együttműködő Szövetség, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára 3 hónapos traktorvezető tanfolyamot rendez. Mondani sem kell, hogy a fiatalok örömmel, tömegesen jelentkeznek ezekre a tanfolyamokra. Egyszerű tények, szürke számok ezek, a fiatalság akaratáról és tehetségéről beszélnek. Mindenhol a szervezett fiatalság a kezdeményezője ezeknek a vállalásoknak és sokkal több, értékesebb vállalás születne, ha több lenne a szervezett fiatalság. Sok falu és állami gazdaság van, ahol csek pár fiatal tagja még a CsíSznek. Többé-kevésbbé történtek intézkedések arra nézve, hogy a fiatalokat vonják be a szervezetbe. Némely heven belépési nyilatkozatokat osztottak ki a fiataloknak, vagy gyűlést tartottak, ahová meghívták a szervezetlen fiatalokat is. A gyűlésen beszéltek a CsISz fontosságáról, hivatásáról a belépési nyilatkozatokat pedig ki kellett volna tölteni a fiataloknak, hogy CsISz-tagok lehessenek Azonban a sablonos eljárások nem vezetnek eredményre a szervező munkában. Hosszabb, kitartó munkát igényel a szervezetlen fiatalok megnyerése a CslSz-be, nem lehet ezt máról-holnapra akciószerűen megoldani. Ezen a téren a legfontosabb mozgatóerő az, ha jól dolgoznak az alapszervezetek Az alapszervezetnek mondjuk 30 tagja van, de ha ez a 30 tag se végez rendes munkát, akkor nem lesz vonzó a szervezetlen fiatalok számára a CsISz. Így bármilyen kezdeményezést is tesznek a szervezetlen fiatalok megnyerésére, nagyon kevés eredménnyel jár. Példa erre a sajógömör, naszvadi ,vagy a nagymegyeri alapszervezet. Azonban alapjában véve más a helyzet a galántai járásban. Itt az új tagok beszervezését nem akciószerűen hajtják végre hanem folyamatosan, hosszabb időt igénybevéve és így nagyobb az eredmény. — Úgyszólván minden alapszervezet minden héten 3—4 tagot vesz fel a soraiba. Kossuthon és a hegyi állami gazdaságban nyerték meg a legtöbb fiatalt a CsISz-be. A vágsellyei járásban Mocsonok, Pered és Farkasd vezet a tagszerzésben. Mocsonokon 119 új tagot szereztek a CsISz-be. A kötelezettségvállalások és a kultúrmunka mellett nagyon fontos, hogy súlyt helyezzünk az új tagok megnyerésére. A falukban, állami gazdaságokban különösen kívánatos ez. Az új tagok megnyerése a CsTSz legfontosabb ügye és a II. kongresszus tiszteletére tegyük állandóvá a fiatalok megnyerését. B. I. A bratislavai Békeüzem pontjanak kord-közszövőasztályán a termelési érték tervét még 1954 december 16-án teljesítették a mennyiségi tervet pedig 1954 december 19- én. Képünkön Pohánka József elvtársat látjuk Kiril Aldlhauser főmesterrel és Valovic István élmunkással. Mindrnnan kitüntetésben és pénzbeli jutalomban részesültek. * * * Kihasználjuk a kultúrházat A sajógömöri CsISz-szervezet a GUI- baba című operettet mutatta be. Gondoltam, hogyha ilyen nagy feladatot elvégeztek, megnézem, hogy áll a sajógörömi CsISz alapszervezet ügye. Tehát elmentem Sajógömörre. Amikor a CsISz felől és a színdarab betanulása felől érdeklődtem, kitűnt, hogy a kettőnek bizony kevés köze van egymáshoz. Az előadást a Csemadok rendezte és a CsISz-nek bizony nagyon kevés köze van a rendezésben. Beszéltem Hunyák tenitóval is, CsISz alapszervezet elnökével. Rokona szenves, barátságos ember, de amikor a fiatalság felől érdeklődöm, összehúzza a szemét. Pár héttel ezelőtt választották meg elnöknek, azt a feladatot kapta, hogy szüntesse meg a zűrzavart, ami a fiatalság között van és hozza rendbe a CsISz alapszervezetét Tehát inkább a jövőről, mint a múltról beszélt. Elsősorban is Csemadok helyi csoportjától kell tanulnunk. Ezek végigbarangolták az egész környéket, eljutottak Rozsnyóra Gömörhorkára, Pelsőcre és mindenütt vendégserepeltek. Nekünk is így kell cselekedni. Most már könnyebb lesz a munkánk, mert lassan rendeződik a kultúrház problémája is. Eddig a kultúrházba be sem engedték a fiatalokat, hiszen egy héten kétszer mozinak használták. Más célra nem lehetett kihasználni. Mostanában egy kastélyt alakítottak át kultúrházzá és átadták rendeltetésének. A kultúrházat kihasználjuk és iparkodunk, hogy megjavuljon a munkánk. CSELÉNYI LÁSZLÓ Tornaija BaaBBaaaauMtiBaaBaaa*B«MM**«a«aMaaaaBBaaaaaMMiiBaaB«lHMa«Ma««aaaaMai 1955. január 8. Ol IFIfiSÄG KOMSZOMOLISTAK Csehszlovákul Kommunista Pártja volt az egyedüli politikai párt, amely hazánkban már megalakulása óta a munkások és a dolgozó fiatalok érdekeiért harcolt. A kommunista párt oldalán fejlődött ki és a dolgozó fiatalok jogaiért harcolt a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Kadlec elvtárs, aki Nagyszombatban az ottani Couburg gyár ifjúsági szervezetében működött, sokat gondol vissza ezekre a harcokra. A gazdasági válság idején lépett munkába. Nagyszombatban akkoriban már léteztek ifjúsági szervezetek Működött már a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Munkás Torna Egyesület és a Munkás Scouting. A Komszomolba azért lépett be, mert látta, hogy a Komszomol méltó módon harcol a dolgozó ifjúság jogaiért. Mielőtt a Komszomolba lépett volna a Munkás Tornaegyesületben dolgozott és a munka nagyon érdekelte Ebben az egyesületben találkoztak a proletár sportolók, örült nagyon a munkának és nagyon tetszett neki a „mindenki egyforma” jelszó mert a jobbmódú gyerekek mindenben háttérbe szorították proletárgyerekeket. „A szervezet ke retén belül kölcsönösen neveltük egymást és egyre jobban nőtt bennünk az ellenállás a társadalmi rendszerrel szemben — beszélt Kadlec elvtárs. Futballoztunk, gyakoroltunk, röplabdáztunk és sportjátékokat űztünk ezek nagyon vonzották a fiatalokat." Kadlec elvtárs később a Spartakiád Scouting Place Egyesületben a 19. csapat funkcionáriusa lett. A falvakat járták, új szervezeteket alapítottak Sárfián, Pöstyénben és a vágujhelyi járásban. Kirándulásokat rendeztek, eleinte csak félhivatalosan, később aztán nagyobb csoportokban és mondhatjuk, hogy tömegjelleget vettek fel Az ilyen kirándulásokra Közös munka - jobb eredmény A felsőpatonyi fiatalság Hódosra jött vendégszerepelni. A hódosiak nagy érdeklődést tanúsítottak a bemutatott színdarab iránt és bizony jó előre megvásárolták a belépőjegyeket. Az előadás alatt arra is adódott alkalom, hogy elbeszélgessünk egyegy szereplővel. Az egyik szereplő elmondta, hogy a színdarabot közösen tanulta be a Csemadok és a tűzoltó egyesület, azonban a szereplők túlnyomó része tagja a CsISz-nek is. Ez azt bizonyítja, hogy a CsISz és a többi egyesület tömegszervezet megférhet egymás mellett és együttműködhet. Természetesen a fiataloknak sok esetben hallgatniok kell az idősebbekre, mert ez hozzájárul a fegyelem megszilárdításához az alapszervezetekben. A bemutatott színdarab hatására Hódoson is munkához látott a Csemadok és a színdarab betanulásához fogott. KOVÁCS MIKLÓS Hados beszélgetéseket rendeztek az idősebb párttagokkal, itt ismerkedtek meg Csehszlovákia Kommunista Pártjával a párt küldetésével és egyidejűleg a fiatalok harcával és feladataival is. A fiataloknak a valóságban már saját forradalmi programjuk volt és a jobb életért harcoltak. A Spartakiád Scouting Place Egyesület 19. csapatnának zászlajára a következő volt felírva: „Nap, víz, levegő — friss forradalmi szellem.” A komszomolok Nagyszombatban mindig a párt segítő társai voltak és mindenütt elvégezték a feladatokat ahol az idősebb elvtársak a rendőrség üldözése folytán nem mehettek. A komszomolok röpiratokat terjesztettek, a falvakon előkészítették a gyűléseket, amelyeken aztán az idősebb elvtársak mozgósították a népet harcba a jobb életért. Illegális folyóiratokat, röpiratokat terjesztettek sokszorosítottak, tüntetéseket szerveztek, terjesztették az illegális pártsajtót, amely harcba szólította a proletáriátust a kizsákmányolók és elnyomók ellen. A komszomolok előre kidolgozták munkatervüket mégpedig úgy, hogy utcák szerint szervezték meg tevékenységüket. nagyszombati toronyban És amikor a 10-et ütött az óra, az összes utcában egyszerre minden udvarban forradalmi röpcédulákat dobtak. Míg a rendőrség az egyik utcában ilyen röpiratokat talált, nem is sejtette, hogy egész Nagyszombat el van árasztva ezekkel a röpcédulákkal. Gyakran, amikor már nagyon égett a komszomolok lába alatt a talaj és igen veszélyes volt a helyzet, a röpiratokat az utcai járókelők zsebeibe dugdosták. A nagyszombati komszomolok végtelen áldozatkészséggel végezték megbízatásaikat és mélységes hűséggel ragaszkodtak a párthoz és a dolgozó néphez, védig tisztában voltak azzal, hogy nem várja őket semmiféle jutalom, hanem ellenkezőleg rendőri ütlegek, esetleg halálbüntetés. A nagyszombati komszomolok aktívan részt vettek a május elsejei tüntetésekben, melyeket a rendőrség mindig igyekezett szétverni. De a párt által vezetett Komszomolok a tüntetések szétverése után is újból szervezkedtek és más utcákon bukkantak fel forradalmi dalaikkal. A Komszomol vezetője Kuchta István (Cája) elvtárs volt, ő hozta hozzánk közelebb a szovjet Komszomolt, beszélt a szovjet fiatalság küldetéséről a szocializmus építésében és a fiatal nemzedék nevelésében. Csehszlovákiai Komszomolt több ízben betiltották, mégpedig 1922, 1927 és 1932-ben, de ennek ellenére a legnehezebb körülmények között sejtrendszer formájában tovább működött. A sejtrendszer lényege abban rejlett, hogy a szervezetet sejtekre osztották fel és a sejtek 5-10 tagból álltak. A sejt élén egy megbízott állt, aki egy öttagú bizottságtól kapta az irányelvet. Az adott körülmények között jobban lehetett a kis csoportokat vezetni és ösztönözni és a gyűléseket cselekvésre egyszerűbb volt megtartani. A Komszomol ilyen formában tovább dolgozhatott, újabb és újabb fiatalok tömörültek soraiba, úgy készültek a kapitalizmus elleni harcra. A fiatal komszomolok forradalmi eltökéltségét nem törte meg az üldöztetés, a gyűlések betiltása, a tilalom ellenére tovább dolgoztak, szervezték a fiatalokat, megszervezték a tanoncok vasárnapi tanítás elleni sztrákját, harcoltak a béremelésért, a munkaidő megrövidítéséért, a fiatalok munkatáborai, a fasizmus és a háború ellen. PAVOL SÁNDOR A szovjet írók 11. össz-szövetségi kongresszusa Moszkvában. !*NBaBaBBBBBB»MBa>aa««aBBaBBIBI«aa*BB»a*aai»*>BflBBBBBBBnBBBBBBBa«BBaBBBaaflBBBBMaBHBaa««H««BBB« ELMONDJA NAGY KAROLINA: Ha kell, fegyverrel kezünkben védjük meg a hazát Fejüket vesztve rohantak a visszavonuló német katonák. Rémületükben szinte a fogukat vicsorgatták s a félelemtől eltorzult ajkukról szitkokat szórtak. Akkor még fiatal voltam és sok mindent nem értettem. Emberek nemigen mutatkoztak az utcákon, menekült. A falu népe óvópincékbe Mindenki félt, suttogva remegő hangon beszéltek a felnőttek. Csak én nem féltem. A háború borzalmait csak a meséből ismertem és szinte gyermeki kíváncsisággal vártam hogy megismerjem. Kiváncsi voltam azokra az idegen katonákra, akik így megzavarták a németeket. Magas, erős embereknek képzeltem őket. Olyanoknak, akik senkitől nem félnek, mindenkinél erősebbek. Mert milyenek is lehetnek azok, akik elől így megfutamodik az ellenség, ha háborúról van szó. S én magam sem tudom miért, nem féltem tőlük Sőt, vártam őket. Nemsokára lövöldözni kezdtek. Előbb csak itt-ott, majd egyre fokozódott a harc. Az ágyúk szakadatlanul ontották a tüzet és dörgésükte megremegett a föld. Gránátok robbanása reszkettette meg a levegőt. Vonítva futottak a kutyák, ember, állat egyaránt remegett a félelemtől. A harc egyre közeledett. Édesanyám remegve ölelte magához a legkisebbeket. A pincében minden közeli aknabecsapódásnál összébb szorult a család. Akkor kezdtem én is igazán félni, amikor láttam, hogy az édesapám is fél Amikor ránknézett könny futotta be a szemét. Nehezen nevelte a nyolc gyermeket és mindannyiunkat egyformán szeretett. Ki tudná elmondani meddig ültünk így, amikor hirtelen kinyílt az ajtó Egy hatalmas 25 év körüli idegen katona lépett be. Két kezében lövésre készen géppisztolyt, tartott A kisebbek sírva bújtak anyámhoz. A szovjet katona miután látta, hogy nincsen közöttünk katonaszökevény, megveregette apám vállát és azt kérdezte, hogy az övéi vagyunk-e mindannyian. Aztán kimentünk az óvóhelyről. Húsvét hétfője volt. A nap gazdagon szórta sugarait a földre. A kertekben a barackfákon fesfedeztek a bimbók, az új tavaszt jelezve. A ház előtt sok szovjet katona gyűlt össze. Az egyik, akit Nyikolajnak szólítottak, ölébe vette a kistestvéremet. A kis Nándor idegenül nézett a katonára és elpityeregte magát. A katonák cukorkát és kekszet húztak elő s a kis Nándor hamar mosolyra húzta kis száját. Egy idősebb ránknézett és kevés híján elsírta magát. Mi nem tudtuk miért. Pedig mindenáron meg akarta velünk értetni magát. Aztán egyszeribe eszébe jutott valami. Vatelinus meleg kabátjából fényképet húzott elő. A szíve fölött hordta kedvesei fényképét. Hét egészséges apróság mosolygott ránk a családi képről. Csak akkor tekintettünk fel a katonára, amikor megremegett a keze, amelyben a fényképet tartotta. Szeméből könny patakzott. Oroszul beszélt, de mi megértettük, hogy egy sem él közülük. A németek váratlanul törtek be a faluba és egy éjszaka felgyújtották a falut. A kis családi házban bennégtek a gyermekek édesanyjukkal együtt. Mindannyian sírtunk. Úgy éreztük, mintha a mi halottjaink lettek volna. A szovjet csapatok továbbvonulási narancsot kaptak. Úgy búcsúztunk tőlük, mintha rokonaink vagy rég’ ismerőseink ’ettek volna. A kapuban Nyikolaj még visszafordult. Azt mondta, hogy ne féljünk a háborúnak nemsokára vége lesz Ott. És Berűn felé mutatott.. Most már nem csodálkoztam azon, a hogy miért féltek annyira a németek szovjet katonáktól. Elképzeltem magamban, hogy mennyi erő lehet a sok-sok Nyikolajban, amikor hazájukból kiűzték és messzire kergették az ellenséget. Drágán fizettek a német fasiszták a felgyújtott szovjet falvakért, az ártatlan gyermekek és emberek gyilkolásáért, a békés építő szovjet nép boldog életének és munkájának megzavarásáért. Ezek a harcosok hozták meg számunkra a jobb életet. Mi nők kettős elnyomatás alól szabadultunk fel. A fasizmus leverésével egyenlő jogot kaptunk a férfiakkal, pártunk és kormányunk gondoskodott rólunk, hogy mi is tudásunk és tehetségünk szerint kezdjük meg az új életet Felszabadultak a falusi lányok ezrei, akik szüleiket elhagyva cselédkenyéren gyötrődtek a nagyvárosok fényes úri házaiban, vagy a falusi gazdagok földjein. Örökre elmúltak azok az idők, amikor a reménytelen jövőjű fiatal lányok a kávéházak lebujaiban, testüket árulva, megalázva, piszkos alvilági semmitmondó életben keresték a kiutat és megélhetőséget. Ennek vetett végett a győzedelmes szovjet hadsereg. — Milyen az életetek most a felszabadulás után? — kérdeztük Nagy Karolinától. — A felszabadulás verőfényes életet hozott családunknak. A négy nagyobbik tesvérem szakmát tanult ki és mind jól elhelyezkedve családot alapított. Négyen vagyunk még odahaza szüleinknél, öcsém Nándor fogtechnikusnak készül Juliska Jolival együtt minden nap autóbusszal utaznak a fővárosba A 17 éves Joli tanítóképző látogat és mivel a legjobb tanulók közé tartozik, 320 korona ösztöndíjat kap minden hónapban. Juliska a Technokov áruelosztóban dolgozik és 1.200 koronát hoz haza minden hónapban. Édesapám beteg, rokkant lábára, már nagyon régen munkaképtelen. A felszabadulás után nyugdíjat kap. Én pedig úgy határoztam — mondja mosolyogva, hogy szüleim mellett maradok és a posBonypüspöki EFSZ-ben találtam kedvemre való munkát. Kezdetben a tyúkfarmon, majd a dohánytermesztő csoportban dolgoztam. Három héttel ezelőtt pedig a szövetkezet könyvelésével bíztak meg. Én itt érzem jól magam a faluban a szövetkezeti tagok között. S higgjék el, hogy nincs jobb érzés, mint amikor arra gondolok, hogy az a szép fehér kenyér amit édesanyám elénk tesz, az én munkám gyümölcse. — Karolina elmondja még, hogy mennyit javult az életük az utolsó években, majd a télapó ajándékozásaira terelődik a szó. — Azelőtt talán tíz évig sem tudtak annyi ruhaneműt venni szüleim, mint most. Az öcsém az iskolai énekegyüttesben szólót énekel. Az ünnepekre új sötétkék ruhát és téli cipőt vettünk neki. Az öregek meleg kesztyűket, édesapám három szép férfiinget, édesanyám pedig szép, fekete szövetruhára valót kapott tőlünk. Mi pedig mindhármunknak egyforma meleg télikabátokat, bőrkesztyűket, meleg fejkendőket és 280 koronás bőrcipőket vásároltunk. Jól élünk és boldoggá tesz az a tudat, hogy holnap, holnapután tíz és húsz év múlva még jobban élünk. S még alig feledtük el a háború borzalmait még alig száradtak fel a könnyek anyáink szeméből, amikor az imperialisták és csatlósaik egy újabb, az eddiginél borzalmasabb világégésbe akarják sodorni a népet. De mi ezt nem engedjük! Ha kell, fegyverrel a kezünkben védjük meg hazánk határait az ellenségtől és bebizonyítjuk nekik, hogy nem félünk az ő acsarkodásaiktól és készek vagyunk harcba szállni mindazokkal, akik gátolni akarják boldog életünket — így fejezi be szavait Nagy Karolina. GÁL ETA.