Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-01-07 / 1. szám
2 Az igazolvány — az az ember is — „Ha nem én és a Gyuri, akkor a szervezet már régen felbomlott volna. Senkiben sem lehet megbízni. Mind közömbös és nincs bennük érdeklődés a CSISZ munkája iránt. A leghelyesebb volna, ha kizárnánk őket és új tagokat nem vennénk fel.“ Ismeritek a funkcionáriusok ilyen és hasonló beszédeit.“ Lehet, hogy a ti szervezetetekben is van egy ilyen „nélkülözhetetlen“ vezető, aki tíz lakatra lecsukta a CSISZ szervezet kapuit és száz meg száz fiatalt gátol meg abban, hogy belépjen a CSISZ-be. Ti, akik be akartok lépni a CSISZ- be, mondjátok meg ezeknek a funkcionárisoknak, hogy a CSISZ tagok és funkcionáriusok számára a legfőbb törvény: a CSISZ alapszabályzata. Az alapszabályzat utolsó fejezetében pedig ez áll: „A CSISZ-re hárul az a feladat, hogy sorait állandóan kibővítse.“ Ami a téves beállítású vezetők szemléltető meggyőzését illeti, megérdemelnék, hogy alaposan hátbaüssék őket éppen azok, akiket vezetnek. A gyakorlati meggyőzésnek ezt az eszközét nem javaslom, hanem idézem Masarovic elvtárs, a CSISZ jablonovói alapszervezet elnökének szavait, mert valóban a tapasztalat és a gyakorlati élet beszél soraiból. Masarovic elvtárs a következőket mondotta: „Ha nálunk valaki azt mondaná az ifúságnak, hogy közömbös, és hogy nincs benne érdeklődés a munka iránt, rögtön kapna egyet a hátára.“ A fiatalság nem rossz, van benne érdeklődés a CSISZ munkája iránt. Cssakhogy a vezetőink gyakran megsértik a CSISZ alapszabályait, nem ismerik a fiatalok érdekeit és nem képesek érdekessé tenni a szervezet életét, ezenkívül még túl kényelmesek is. Ha nem törődnek a szervezet növekedésével, ez azt bizonyítja, hogy nem értik meg, hogy a CSISZ küldetése az, hogy segítsen a fiúk és leányok nevelésében. A CSISZ alapszabályzata ezt mondja: „CSISZ tag lehet minden 14—26 éves csehszlovák állampolgár, aki elismeri a CSISZ alapszabályzatát, kiveszi a részét a szervezeti életből, és fizeti a tagsági díjat.“ Figyeljétek csak meg, terehovai elvtársak és a CSISZ bártfai járási vezetőségének tagjai, de ti is, CSISZ zbehi alapszervezetének tagjai is, hogy az alapszabályzat ezt mondja: 14—26 éves korban mindenkit fel kell venni a CSISZ kötelekékeibe, nem szabad különbséget tenni a fiúk és leányok között, a szlovákok, lengyelek, magyarok vagy cigányok között. A CSISZ mindenkinek módot igyekszik nyújtani arra, hogy örömteljesen töltse ifjúságát és köztársaságunk számára jó polgárokat neveljen. Nézzetek csak szét hány fiatal vár S még rátok, hány fiatalnak kellene még felvilágosítást adni, hányról kellene még gondoskodni. Az’ évzáró közgyűlésen határozatokat fogadtatok el, vajon hogyan teljesítettétek őket’ AZ IGAZOLVÁNYOK KICSERÉLÉSÉNÉL SZEREZZÜNK TOVÁBBI CSISZ-TAGOKAT 1956 január végéig végrehajtják az igazolványok kicserélését, addig már a fiatalok többsége büszkélkedhet a tagsági igazolvánnyal. Az a fiú és leány, akit beszerveztek a CSISZ-be, hálás lesz nektek, ha nem is azonnal, de később biztosan, hogy a szervezet segítségével vezető dolgozók, állami kitüntetések hordozója, ismert sportemberek és nemes tulajdonságokkal rendelkező emberek lettek. — Ilyen emberek nőttek és nőnek fel a mi CSISZ szervezetünkben, csak tőletek N igy, hogy mikor és hány fiút és leányt neveltek ilyen irányban. Szlovákia ifjúsága a nagy ünnepére készül — a CSISZ szlovákiai kongresszusára. A fiatalok áldozatos munkával köszöntik és készülnek a kongresszusra. a CSKP felhívására a CSISZ sasinkovi alapszervezetéből irányába jelentkezett a CSISZ nyolctagú vezetősége, az elnökkel együtt. Partizánskéből egy kilenctagú kollektíva indult szintén bányába és más alapszervezetekből is sokan. Az üzemekben és falvakon a fiatalok kötelezettséget vállalnak a kongresszus tiszteltére. A CSISZ igyekezete oda irányul, hogy a fiatalok többsége megkapja a tagsági igazolványt. A CSISZ tagság minden fiú és leány saját érdeke. A bratislavai MDZ üzemben 130 új tagot üdvözlünk, a jahodnai alapszervezetben 40 új tagot, titeket is üdvözlünk Jablonovon, az eperjesi Odevne Závodyban is, akik most léptetek be a CSISZ-be. Üdvözölni akarjuk a terehovai, trsticei, medovai és rakovici fiúkat és leányokat is. Jelenleg még kevés tagja van a CSISZ- nek a malackai, szenicai, fizenci járásban is. A funkcionáriusok és a vezetőségek tagjai, akik az alapszabályzat teljesítéséért, a CSISZ tömeg jellegéért harcolnak, tűzzék ki célul a következőket: 1956 január végéig szervezzék be a CSISZ-be az ifjúság többségét. Rendkívül komoly és fontos feladat és teljesíthető. — Hívjátok össze a vezetőségi gyűléseket és erre vonatkozólag kérjétek ki a tanácsukat. TAPASZTALATAINKRÓL A CSISZ suchohradi alapszervezetének tagjai megértették igazolványok kicerélésének a tagsági jelentőségét és a faluban minden taggal külön-külön léitek. A tagságot három csoportba osztották és a funkcionáriusok beszéltek nemcsak a tagokkal, hanem azokkal is, akik még nem CSISZ-tagok. A vezetőség több javaslatról értesült, melyeket a szervezetnek meg kellene valósítani. Minden vezetőségi gyűlésen rendszeresen és következetesen ellenőrzik vajon teljesítették-e a kiosztott feladatokat és a feladat nemteljesítése maga után vonja a következményeket. Az igazolványok kicserélését tíz nappal előbb teljesítettük, mint ahogy tervbe vettük. Ha a funkcionáriusok a fiatalok kedvében járnak, akkor az oktatási év is szép eredményeket mutat fel? Az idén 75 tag vesz részt a politikai oktatásban, a kulturális tömegmunka is jól megy és a CSKP, valamint a helyi nemzeti bizottság és az EFSZ funkcionáriusai megbecsülik a fiatalokat. A falut már nehéz elképzelni a CSISZ szervezet nélkül. A tagszerzés egyik legjobb módja, ha a szervezetlen fiatalokat meghívjuk a tagsági gyűlésre. A^rimaszombati állami gazdaság CSISZ alapszervezete. Az évzáró közgyűlésre meghívta a nem tagokat is. A tevékenységről szóló beszámoló és a vitafelszólalások után még a gyűlés folyamán 13 fiatal jelentkezett a CSISZ- be. A fiatalok a CSISZ kötelékeibe akarnak kerülni. Ezt bizonyítja az is, hogy a vereknyei állami gazdaságból a fiatalok levélben azzal a kéréssel fordultak a CSISZ járási vezetőséghez, hogy legyen valaki segítségükre a szervezet megalakításában. Most csak néhány példával akartunk rávilágítani arra, hogy az új tagok beszervezését összeköthetjük a tagsági igazolványok kicserélésével. MIT NE V KELLETT VOLNA TENNI ÉS A JÖVŐBEN MIT TEGYÜNK? A fiatal emberekhez sehogysem illik az, hogy bürokrata vagy elkülönülő legyen. Azt, aki nem látja meg az embert, csak az igazolványokat, aki nem látja a fiatalokat, csak a CSISZ-tagokat, nem nevezhetjük másképp. És az a legrosszabb bürokrata, aki nem látja az ifjúságot és az összes CSISZ-tagot, hanem csak a fizető tagokat. A CSISZ bártfai járási vezetőségén az alapszervezetek nyilvántartási íveinek átvételénél nem ellenőrzik a kicserélésre jelentkezett tagok létszámát és nem hasonlítják össze a régi kartotékkal, a funkcionáriusokkal nem beszélnek szervezett munka problémáiról, és arról, hogy miképpen lehetne a CSISZ-be beszervezni az ifjúság többségét. Az se helyes, amikor a CSISZ zbehi járási vezetőségének tagja nem beszél minden fiatallal, hanem csak azokkal, akik eljöttek a tagsági gyűlésre. Hasonló ’ébemtségekkel íakozunk a többi szervezetben is. Elvtársak, mindenütt ott, ahol a tagsági igazolványok kicserélésének alkalmából nem beszéltetek a fiatalokkal, a tagokkal, mind a nemtagokkal egyaránt, hozzátok helyre mulasztástokat. Az örömteli életért, az ifjúság boldogságáért, azért, hogy a fiúk és leányok minden tudásukat, erejüket és tehetségüket hazájuknak szenteljék, nem szabad, hogy közömbös maradjon előttetek, hogy hány tagja van a CSISZ-nek, ezért nyerjük meg az összes fiatalt, írjátok meg, hogy mit csináltatok szervezetetekben, hogy január végéig beszervezzétek a CSISZ-be a fiatalok többségét. SZAMADAS FXOTT Ha valaki az utolsó hetekben figyelemmel kísérte a bratislavai főiskolások hangulatát, könnyen észrevehette, hogy az élénk jelleget öltött. Ez érthető, mert december végén és egész januárban adnak számadást előadóiknak a tanulmányaikban elért eredményeikről. Másról sem hallani beszélgetni, a főiskolák folyosóin, mint a vizsgákról és azokra való előkészületekről. Mondani sem kell, hogy minden tanuló legfőbb kívánságai közé tartozik az eredményes vizsga. A vizsgák előtt már egy hónappal háttérbe szorulnak az apró-cseprű tennivalók és egyéb elfoglaltságok. Nagyobb lendületet vesz a komoly tanulás, a hallgatók szorgalmasan átismétlik a tananyagot, még egyszer alaposan átgondolják az előadások kibővítéséért elolvasott irodalmat. Jegyzeteket készítenek belőlük és ha valamilyen kérdéssel még nincs tisztában a tanuló, akkor még időben jelentheti az előadáson a tanárnak és közösen megvilágítják a még nem eléggé világos kérdést. A becsületes munkának azután meg is van az eredménye, a sikeres vizsga ami alapfeltétele a továbbtanulásnak Az a tanuló, aki ezt a számadást, erőpróbát kiállta, nyugodt lelkiismerettel tölti a szünidőt. Sajnos találkozunk nem egy-két, hanem több főiskolással is, akik nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, pedig egy kis jóakarattal ők is megemberelhetnék magukat. Az eredménytelen, kudarcos vizsga legfőbb oka a tanulás utolsó pontra való halogatása. Van még arra. idő, hiszen még csak december eleje van, — gondolta némelyik tanuló, egy hónappal a vizsgák előtt. Nyugodtan ment moziba, jégkorong mérkőzésre, sétált, a randevúkra járt. Az ilyen gondolkodású egyénnek aztán kellemetlen meglepetései vannak a vizsgán. Az egyes elégtelen feleletek mutatják az egész évfolyam átlagát, a tanulókör tanulmányi színvonalát. Végre rá kell jönni minden főiskolásnak, legyen az a mérnöki, a jogi, pedagógiai, vagy akár a bölcsészeti tudományi kar hallgatója, hogy a főiskolai tanulás komoly munkaerkölcsöt követel. Hiszen világos minden főiskolás előtt — legalább is annak kellene lenni — hogy mennyit költ rájuk dolgozó népünk. Diákotthonokat, tandíjmentes tanulást biztosít számukra, hogy nyugodtan készülhessenek a jövő foglalkozásukra. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyetemeken, főiskolákon, évről-évre nagyobb követelmények, feladatok előtt állnak a tanulók. Ezt végeredményben a különböző tudományi ágak jelenkori ugrásszerű fejlődése követelik meg. Nem szabad lemaradni! Ki kell használni minröen percet a művelődésre, olvasásra. Kérdezzük csak meg idősebb tanárainkat mit sajnálnak a legjobban! Azt, hogy sok mindent megtehettek volna, aminek ma hasznát vennék, de sajnos nem volt elég akaraterejük. Az a négy-öt év hamar lepereg rajtunk, amit a főiskolán töltünk. Igyekezni kell, hogy minél több tudást szívhassunk magunkba, szinte idekívánkozik az a közmondás, hogy: amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra. SOMOGYI MÁTYÁS 1 Megtartották a brigádosok konferenciáit A jihlavai kerületben nemrég tartották meg a kerület brigádosainak konferenciáját. A konferencián résztvettek az állami gazdaságok csoportvezetői is. A konferencia nyíltan rámutatott az egyes brigádok hibáira, de ugyanúgy a sikereikre is. A beszámoló után a brigádosok elmondották a munka megszervezésében észrevett bajokat és egyes állami gazdaságok vezetőinek hibáit is felszínre hozták. A szervezeti életünk, ha megjavul, az eddiginél nagyobb eredményeket érnek el a brigádosok és ezzel kapcsolatban sok munka vár a CSISZ kerületi és járási bizottságaira. A konferencián sokan panaszkodtak, hogy a magyar nyelvű brigádosok részére nincsenek magyarnyelvű könyvek, pedig a városi könyvtárakból lehet magyar nyelvű könyveket is kikölcsönözni, csak a CSISZ járási vezetőségeinek a közbejárása szükséges ehhez. Ezt azonban sohasem tette meg a kerületben, egy járási vezetőség sem. Ezentúl bizony többet kell törődni azzal, hogy a magyar brigádosok is tanulhassanak, olvashassanak. A konferencián a brigádosok sok felajánlást tettek az eddigi munkájuk megjavításával kapcsolatban és sokan vállalták, hogy egy-két vagy három évvel tovább dolgoznak majd a határvidéken. SZABÓ LAJOS Homy Kasov 1956. január 1. A CSISZ besztercebányai valtottsága befejezte a tagsági irányok kicserélését. Az igazolványel egyidőben 220 új tagot is vettek a CSISZ-be, de a közt még 700 fiatalt nyernek meg számára.* Minden ötödik motorkf ami a világon futó gyártmány. Különösen a 25 motorkerékpárok minősége hatatlan és a versenyeken, iják helyüket.* Negyven új televíziós leadóállomás épül a Szovjetunióban az elkövetkező néhány év során. Egyebek között Bakuban, Tifliszben, Sztalinovóban, Vilnában, Kujbisevben és Taskentben épülnek az új leadók, amelyek a moszkvai központi műsor közvetítésén kívül önálló adásokat is fognak rendezni. A moszkvai színházakban sorra felszerelik a rendszeres közvetítések lebonyolítására televíziós szolgáló állandó berendezéseket. * Szlovákiában az általános iskolák mellett 4.537 Micsurin-kör, 91.000 taggal működik. * A Bratislavai Új Színpadon tavaly 382 előadást tartottak. Ebből 205 operettet mutattak be, 135.000 néző jelenlétében. Az Ifjúsági Színház, amely az operettegyüttessel felváltva játszik az Új Színpadon, 177 előadást tartott. A színház évi tervét december 28-án teljesítette.* Hétszáznegyvenegyezer üveg sört készítettek terven felül a múlt évben a martini Zdroj sörgyár dolgozói. * Angliában elkészítették az első műanyag mtorosjachtot, amely kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik. Könnyű fajsúlya miatt terhelése nagyobb mértékű lehet. A jacht építése csupán két hétig tartott.* Svájcban kísérleteket folytatnak a víz alatti televízió megvalósításával kapcsolatban. A kísérleteket 120—150 méter mélységben végezték egy újfajta, PVC-ből készült huzal segítségével. Mi a feladata a CSISZ-nek a téli szemeszteri vizsgák előtt Az iskolai vizsgák mindig egy kicsit az aratást juttatják az ember eszébe. És úgy érzem, van is valami közös vonás e kettőben. Az ember céltudatos küzdésének, akarásának, munkája eredményének a lemérése az 1956 januárjában, a második ötéves terv első hónapjában, a főiskolákon több ezer fiatal a félévi „aratás" előtt áll. Nálunk már szinte törvénnyé vált, hogy az ember munkája nem közömbös egyikünk előtt sem. Tehát, nem mindegy, hogy a mi főiskoláinkon fiataljaink milyen eredménnyel fejezik be a téti szemesztert. Jó eredményt akarunk, s elérésében iskolai CSISZ szervezeteink is segítenek. azo Egészen röviden arról,hogy mik a feladatok, amelyek iskolát szervezeteinkre, funkcionáriusokra, példás CSISZ-tagokra és tanulókra virnak. Gondoskodjunk arról, hogy minden tanuló, már hetekkel a vizsga előtt becsületesen készüljön fel a vizsgára. Ez a munka elsősorban a csoportvezetőkre vár. Mégpedig ezért: a csoportvezető ismeri legjobban diáktársait. Tudja, hogy ki-ki hogyan dolgozott szeptember elsejétől a mai napig. Tudja, a múlt évi vizsgák alapján, hogy kik azok a fiatalok, akik rászorulnak a segítségre. Sőt meg kell tudnia azt is, hogy vajon társai rendelkeznek-e megfelelő irodalommal, amiből nyugodtan és biztosan felkészülhetnek a vizsgára. Előfordulhat az is, hogy a vizsgához szükséges könyveket minden vizsgázó fiatal nem tudja beszerezni, ebben az esetben a tanulás, a rendelkezésünkre álló irodalom áttanulmányozásait is meg kell szerveznünk. A csoportvezető ilyen módon tartja kötelességének, hogy minden társa kivétel nélkül a szükséges és hozzáférhető irodalmat elolvassa, és így a lehető legtöbbet nyújtsa a vizsgán. A munka megszervezése ilyen formában elég könnyű a tanulóotthonokban, sokkal nehezebb ellenőrizni és segíteni azokat a főiskolásokat, akik például otthon, szüleiknél készülnek fel a vizsgára. A csoportvezető ne feledkezzen meg ezekről sem és mielőbb levélben kérdezze meg, hogyan dolgozik, miből tanul és hogy áll a munkájával. Azt hiszem nem fölösleges szólnunk a vizsgákra való felkészülés módjáról sem. Példaképpen mégis megemlítek a gyanulási formát, amely segíthet másknak is. " A történelmet így tanulom, így kerülök a vizsgákra. Naponta hat órát tanulok, reggel • ül órát, délelőtt egyet, délután ketőt és este, egyet, a többi időt szánkózásra használom fel. Először átanulmányozom (nem olvasom!) azokat a jegyzeteket, amelyeket az előadásokon készítettem. Utána elolvaom egy középiskolai tankönyvben azt a történelmi részt, amelyből vizsgázni fogok (ennek a két dolognak az alapon kaptam egy kerek, de még nem is kristályozott képet a szükséges anyagból. Ezután elolvasom azokat a legújabb marxista értékelésben megvilágított történelmi tényekrőlzóló műveket, amelyek az anyaghoz tartoznak, és persze amelyekhez hozzá tudok jutni. Itt ott, az érdekesebb részekét ceruzával megjelölöm, nagyolva jegyzetelem. Ezek után következik a régi, nem marxista irodalomnak az átnézése. A végén, mindezek után tolt, piros, kék, zöld ceruzák segítségével készítek magamnak egy áttekinthető vázlatot (nem megszövegezett vázlatot) az egész anyagból. A vizsgára való felkészülés azzal fejeződik be, — és ezt így csináltuk a múlt iskolai évben is, — hogy közösen a csoport tagjai megbeszélik a dolgokat, a felvetődő problémiákat megvitatjuk, mindenki elmondja a véleményét és segítünk egymásnak. A CSISZ funkcionáriusai ne feledkezzenek meg a betegekről sem. Beméljék meg az ilyen tanulóval, hogy tud-e készülni a vizsgára és amennyiben nem tud, az illető tanszéken intézzék el vizsgaidejének az e 'halasztását, — vagyis segítsenek •ki. j Iskolai CSISZ szervezeteinkre főhálánkon nagy munka vár. Politikai munka. Harc. Harc, melyet megbuvás nélkül kell megoldanunk. — Küzdjünk a „hej ■ ráérünk arra még* féle emberek és az „éppen, hogy a„ átmenjek" emberek ellen, egész dolgozó népünk érdekében. És most már minden főiskolai hallga dónak második ötéves tervünk első négy csatájához, a téli szemeszterizsgákhoz sok s," ■•rt kívánunk! —kard« Wilhelm Pieck elvtárshoz, a Német Demokratikus Köztársaság elnökéhez eljöttek a pionírok, hogy a 80. születésnapján gratuláljanak és elbeszélgessenek „barátjukkal és apjukkal”.