Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

ÚjÉui visszapillanUl. Ha visszatekintünk az elmúlt évre, akkor feltétlenül leszögezzük, hogy bizony igen mozgalmas i..őket élünk, Közép-Keleten háború fenyeget, Algériában háború folyik, keringenek a szovjet mesterséges holdak, nagy események játszódtak le Indiában, soroljuk csak fel tovább: felkelés Ifniban, az angol intervenció Ománban. Mozgalmas időket élünk, az emberi társadalom átalakul, régi bálványok összedőlnek Az 1957-es év fekete évet jelent a világimperializmus történetében. Két nagy vereséget könyvelhet el: elsősorban Közép-Keleten nem sikerült háborút kirobbantania — másodsorban pedig a szovjet mesterséges holdak megmutatták az egész világnak, a szocialista rendszer fölényét és állandó fellendülését. Ezen kérdések mellett, amelyek a haladó társadalmi erők győzelmét jelentik, még sok fontos kérdés vár megoldásra. Elsősorban Németország és a leszerelés kérdése. BÉKÉT KÖZÉP-KELETNEK IS Még nincs messze az az idő, amikor Közép-Kelet a katasztrófa szélén állt. A szíriai határok felé török hadsereg vonult és néhány arab állam az amerikai politikát követve, kettős játékra gondolt. Miért? Szíria nem volt hajlandó amerikai füttyszóra, táncolni, Egyiptommal együtt szembehelyezkedett az Eisenhower doktrínával, elvetette az amerikai „segélyt“ és az amerikai paktumokat. Ezért erőszakkal kellett kényszeríteni. Az amerikai imperializmus alaposan elszámította magát. A Szovjetunió világosan kijelentette, hogyha Szíriát megtámadnák, akkor azt nem nézné tétlenül. A többi arab államban is ilyen politikai fejleményekre került a sor, amikor ezek az államok a veszélyben forgó Szíria oldalára álltak. A történelemben talán először történt, hogy a szocialista tábor létezése és a támadó féllel szemben tanúsított kompromisszum nélküli állásfoglalása elterelte a háború veszélyét, amely már közvetlenül fenyegetett. A szíriai eseményeken tökéletesen beigazolódtak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának .szavai: a háborúk elkerülhetők. A háború veszélyének elterelése Szíriában még sokkal többet jelent. Az elmúlt néhány év , Közép-Kelet népeinek életében döntő módon befolyásolta a felszabadító mozgalom kiszélesedését. Ezt a mozgalmat 1956-ban Egyiptom, Anglia és Franciaország elleni támadással igyekeztek a területek egykori uralkodói elérni. Ez az igyekezetük azonban sikertelen maradt. Az amerikai imperializmus csúnya komédiát rendezett és a valóságban az atlanti szövetségesek igyekezetét akarta meghiúsítani. Saját játszmájuk szempontjából előnyösebb pozíciókat akart biztosítani. Megszületett az Eisenhower-doktrína, melynek az a célja, hogy az amerikai imperializmus számára Közép- Keleten azokat a pozíciókat szerezze meg, amelyeket Anglia és Franciaország kénytelen volt kiüríteni. Kezdetben pénzzel, ígéretekkel igyekeztek operálni, de Egyiptom és Szíria nem ingott meg és továbbra is semleges politikát folytatott. Ekkor mutatja meg az amerikai imperializmus valódi ábrázatát. Erőszakkal igyekszik Szíriával felszámolni. ez belső forradalmak Amikor útján nem sikerül, felhasználják a török hadsereget. Már ecseteltük, hogy ezen igyekezetek mennyire eredménytelen maradtak. Ez azt jelenti, hogy az Eisenhower-doktrina teljesen csődöt mondott és Közép-Keleten az amerikai tervek vízbe estek. Az imperializmus befolyása elleni harcban Közép-Keleten a nemzetek Egyiptom és Szíria vezetése mellett sikeresen előre haladnak. NYUGAT-NÉMETORSZÁG - A FENYEGETŐ VESZÉLY Az elmúlt év újból megmutatta, micsoda veszélyes politika az, amelyet a nyugati hatalmak Nyugat-Németországban űznek. Nyugat-Németország a kapitalista Európa legerősebb állama. Az acél, vas és más ipari termelésben első helyen áll. Irónia, hogy Nyugat-Németország a többi európai állam fizetési szövetségében a hitelező szerepét tölti be, utána Franciaország következik, Németország Nyugat-Európa nemcsak gazdaságilag legerősebb állam, hanem most kezdődik az az időszak, amelyben katonailag is a legerősebb államé válik. A német imperialisták ügyesek, nem sietnek hadseregük felépítésével. Jól tudják, hogy a hadászat nagy változásokon megy keresztül és a hadsereget ma nem érdemes régi jellegű fegyverekkel felszerelni, atomfegverekkel, már csak az Nyugat-Németországban ma már százezer főnyi hadsereg áll fegyverben és jövőre további százezer. Szeptemberben voltak Nyugat-Németországban a választások, az eredménytől sok függött. Adenauer pártja győzött abszolút többséggel. Pa— évre tehát újból azok kezében van a hatalom, akik bosszút akarnak állni az elmúlt háborúban ért vesztességért. Fölösleges bebizonyítani, hogy az a fejlődés milyen veszélyt rejteget magában Csehszlovákiára. Amíg Németország fel lesz osztva, addig mindig felettünk lebeg a háború részeivé. Jól tudják ezt a Német Demokratikus Köztársaságban is. A nép és mindkét német állam érdekében a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egyesítésre vonatkozólag újabb javaslatot tett. A javaslat szerint olyan egyesítés jönne számításba, amelynél megőriznék a két ország különböző belpoitikai rendszerét, csak egyes kérdések várnának közös megoldásra. a pénzügy, a katonai ügyek és a külpolitika kérdése. ■ Adenauer kormánya arogánsan elvetette ezt a javaslatot, és így Németország problémája a világpolitika egyik legkomolyabb megoldatlan problémája marad. Amíg ez a kérdés nem kerül megoldásra, addig Közép- Európában nem reálisak a békés távlatok. LESZERELÉS AZ ELSŐ SZAMO ________PROBLÉMA________ Ameddig a nagyhatalmak fegyverkeznek, állandóan fennáll a háború veszélye. Ilyen az egyszerű emberek logikája. El kell ismerni, hogy a múlt esztendő ebben a kérdésben nem hozott haladást. Tavasszal már úgy nézett ki a helyzet, hogy valamilyen kis sikert mégis elérnek a leszerelés kérdésében. Azonban az amerikai uralkodó körök azt a kis reményt eloszlatták. Az Egyesült Állammok hajlandók lettek volna egyedül az atommaghasító anyag háborús célokra való gyártásának további folytatásáról lemondani, de viszont hallani sem akartak a nukleáris fegyverek betiltásáról, sőt mi több, az atomfegyverek kísérleteinek megszüntetéséről sem akartak tárgyalni. Ilyen viszonyok között a Szovjetunió kénytelen volt kijelenteni, hogy nem tud részt venni a további tárgyalásokon. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési albizottsága ugyanis többségében olyan államokból van összeállítva, melyek tagjai a támadó katonai tömböknek. A MESTERSÉGES BOLYGÓK ÉS A BALLISZTIKUS LÖVEDÉKEK A fegyverkezési verseny mielőbbi megszüntetésének szükségességét a mesterséges bolygók is igazolták. A kapitalista sajtó egy része történelmi jelentőségű eseménynek ismerte el a mesterséges bolygók felbocsájtását, más része viszont csak a dolgok katonai oldalát világította meg, mégpedig azt, hogy a mesterséges bolygók felbocsájtásához a Sozvjetuniónak olyan interkontinentális rakéták álltak rendelkezésére, melyek képesek robbantó anyagot szállítani a világ bármely pontjára. A kapitalista világban ezzel kapcsolatban pánikszerű hangulat uralkodott. A tények bebizonyították, hogy a szocialista rendszerben negyven év alatt sikerült a tudomány s az ipar nagyon fontos ágazataiban túlszárnyalni a kapitalista államokat. A tények továbbá bebizonyították, hogy a szocialista világ katonai terén is felülmúlta a kapitalista világot. Hogy reagáltak a nyugati kapitalista világ uralkodó körei? A lehetőségeik különbözőek voltak. Beletörődhettek volna a szocialista rendszer és felhasználhatták volna az itt lévő lehetőségeket a békés kapcsolatok fejlesztésére. Vagy pedig a további fegyverkezés és a hidegháború folytatása. Sajnos, az Atlanti Paktum párizsi tanácskozása azt bizonyítja, hogy a kapitalista világ uralkodó körei a második lehetőséget kívánják folytatni. És bár ez a tény nem jósol sok jót, mégis leszögezhetjük, hogy az 1957-es év jelentőségteljes esztendő volt. A szocialista államok tovább erősödtek, a nemzeti felszabadító harc is sikereket ért el: az amerikai imperializmus nem érte el céljait a Közép-Keleten, nem sikerült itt háborús konfliktust kirobbantania. A szovjet mesterséges bolygók kibocsájtása bebizonyította a szocialista rend felsőbbségét. Ezeket a tényeket a nemzetközi életben nagyfontosságúaknak kell tartanunk és mindenesetre nagyban befolyásolni fogják a jövő esztendő fejleményeit. Fellendült az építkezés a Kínai Népköztársaságban. Az idén Kínában 20 új villanyerőművet építenek és ezzel a villanyáram szolgáltatás kapacitása 18,13 százalékkal emelkedne. A legújabb villanyerőmű Paotouban a kínai acélipar második legnagyobb központjában épül. Minden jel arra mutat, hogy a béke kilátásai javulnak Hruscsov beszélgetése Pickeringgel a Daily Express főszerkesztőjével Hruscsov elvtárs fogadta Pickeringet, a Daily Express című angol lap főszerkesztőjét és a kíséretében levő Lancaster újságírót és beszélgetést folytatott velük. Az alábbiakban ismertetjük a beszélgetést. Pickering érdeklődött, hogy a következő években javulás várható-e Nagy-Britannia és a Szovjetunió viszonyában? , Hruscsov válaszában hangsúlyozta: viszony Az országaink közötti javulásának kérdése valahogyan fagyasztott állapotban van. Pedig a Szovjetunió népei és kormánya és mint meggyőződtünk róla, az angol nép is arra törekszenek, hogy országaink között bizalom és barátság alakuljon ki. Feltételezem, hogy Nagy-Britannia kormánya szintén megérti az országaink közötti viszony javításának szükségességét. Pickering megkérdezte: Mit eredményeznének a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások, ha a közeljövőben sor kerülne rájuk? Hruscsov azt felelte: Úgy véljük, hogy a tárgyalások hasznosak lennének. Milyen célokat kövessenek a tárgyalások? Kövessék a fő célt — a hidegháború kiküszöbölését, azt, hogy a népek válláról vegyék le a fegyverkezési hajsza terhét, jöjjenek létre az emberek normális életfeltételei, javuljon az államok kölcsönös viszonya. Több ízben kijelentettük, hogy minden vitás kérdést tárgyalásokkal kell megoldani. Mi a magunk részéről mindig készek vagyunk erre. A tárgyalások eredményei azonban csak abban az esetben lesznek pozitívak, ha a nyugati hatalmak a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése elismeréséből, szükségességének a status quo, vagyis a világon fennálló jelenlegi helyzet elismeréséből indulnak ki, ha törekedni fognak a hidegháború megszüntetésére Tudjuk, hogy a Nyugaton vannak olyan személyek, akik azt állítják, hogy a Szovjetunió megbízottaival nem lehet egyezkedni, sőt hinni sem lehet nekik. De így azok az emberek beszélnek, akik, őszintén szólva, nem is akarnak megállapodni velünk Ezzel kapcsolatban szeretnék Németországról beszélni, mert a német problémának közvetlen köze van a status quo elismeréséhez. Ha a német kérdést úgy vetik fel, nyugati államok mint ahogy a egyes személyiségei felvetik, azaz ha csak az egyik fél — Nyugat-Németország — érdekeivel törődnek és nem gondolnak Kelet-Németország érdekeire, úgy ilyen alapon lehetetlen megegyezni. Ha elismerik a status quot — és a status quo német kérdésben elismerése a azt jelenti, hogy a Németországban létező két állam: a szocialista fejlődés útján haladó Német Demokratikus Köztársaság és a kapitalista rendszerű Német Szövetségi Köztársaság létezésének reális feltételeiből indulnak ki, s akkor megteremtődhetnek a német kérdés megoldásának feltételei. Maguknak a németeknek kell megállapodniuk Németország békés újraegyesítésében. Pickering következő kérdése így hangzott: Ezzel kapcsolatban szeretnék rámutatni arra, hogy Nagy-Britanniában az utóbbi időben bizonyos hajlandóság jelei mutatkoznak olyan európai helyzet tanulmányozására, amelyben mindkét Németország semleges és atomfegyvermentes lenne. Gondolja-e ön, hogy ez a Szovjetunió és Anglia részéről tanulmányozást érdemlő sokat ígérő út lenne? "HRUSCSOV: Úgy véljük, hogy ilyen óhajok megvalósulása hasznára válnék Európa népeinek. A Szovjetunió szívesen közreműködne e kérdés pozitív megoldásában. PICKERING: Most engedje meg, hogy az angol-szovjet viszonyról érdeklődjem. Az ön véleménye szerint, az angol kormány részéről milyen lépés mozdítaná elő a legjobban a két ország kölcsönös viszonyának javulását? HRUSCSOV: Szeretném megjegyezni — és remélem, ezt nem fogják az önök belügyeibe való beavatkozásnak tekinteni — hogy Eden úr — noha vereséget szenvedett az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli agresszió miatt —, mégis úgy látjuk, megértette a Szovjetunió és Nagy-Britannia közötti baráti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. Ezek után a kölcsönös kereskedelem részleteiről beszélgettek. Majd Pickering megkérdezte: Nemrég tett nyilatkozatában azt mondotta, hogy a Szovjetunió mintegy 15 év alatt az amerikai életszínvonal elérését tervezi. Felvethetem-e a kérdést, körülbelül mikor szándékozik a Szovjetunió utolérni az angol életszínvonalat, s milyen megjegyzéseket tehet erre vonatkozólag ? HRUSCSOV: Bocsásson meg, de kérdésével elég nehéz helyzetbe hozott. A lényeg az, hogy mi úgy véljük: valamennyi kapitalista ország közül a termelés általános volumenjét, valamint az egy főre jutó termelési volument illetőleg is az Egyesült Államok érte el a legmagasabb színvonalat. Bizonyos termékfajták egy főre jutó termelésében hamarabb szárnyaljuk majd túl Angliát, mint az Egyesült Államokat, ami viszont a teljes termelést illeti, az angol színvonal számunkra túlhaladott szakasz,már régen Pickering megkérdezte Hruscsovot, egyetért-e azzal, hogy Nagy-Britanniának erősnek kell lennie, és a legkorszerűbb fegyverekkel kell rendelkeznie védelme céljára. HRUSCSOV: Minden országnak joga van ahhoz, hogy gondoskodjék biztonságáról és védelméről. Nagy-Britanniának, mint igen fejlett államnak ugyanúgy joga van ehhez, mint minden más országnak. Most azonban egy ország nagyságát nem annyira ereje és a fegyverek mennyisége határozza meg, mint inkább gazdasági életének, kultúrájának és tudományának fejlődése. Pickering ezután a béke kilátásairól érdeklődött. HRUSCSOV: Soha nem tartottam és nem tartom magam pesszimistának. A pesszimizmus a hanyatlásból ered és hanyatláshoz vezet. Nálunk viszont, a Szovjetunióban, minden fellendülőben van: politikánk, gazdasági életünk és kultúránk egyaránt. A Szovjetunió sikerei népünk, a szovjet emberek két keze munkája. Mi mindig optimisták voltunk, és most még derűlátóbban tekintünk jövőnk elé, mert bízunk abban, józan értelem hogy az ész, a diadalmaskodik és biztosítja a békét, ha a népek erejüket nem kímélve, harcolni fognak ezért. Most minden jel arra rajtat, hogy a béke kilátásai javulnak. Szeretném megemlíteni a következő tényt: A NATO tanácsának párizsi ülésszakán még az Északatlanti Tömbhöz tartozó országok miniszterelnökei is kénytelenek voltak a béke szóval kezdeni és zárni beszédeiket, bár némelyikük fegyvercsörtetési kötelezettségének is eleget tett. Ha a népek még állhatatosabban fognak küzdeni a békéért, ha mind nagyobb nyomást gyakorolnak azokra az államférfiakra és politikusokra, akik nem akarják a békés egymás melletti élést, akkor biztosítani lehet a békét. Meg kell említeni ezenkívül a következő fontos tényt, amely ugyancsak jellemző a mostani nemzetközi helyzetre. A kapitalista országok közötti és szocialista erőviszony szemünk láttára változik, mégpedig a szocialista országok javára. Pickering köszönetet mondott Hruscsovnak a beszélgetésért. Hruscsov befejezésül a következőket mondta: Kérem, tolmácsolja lapján keresztül az angol népnek, hogy a Szovjetuniónak nem voltak és nincsenek támadó szándékai sem Angliával, sem más országokkal szemben, bárhol is legyenek. Békében és barátságban akarunk élni Angliával és minden más országgal. Bandung után Kairó Az afrikai és ázsiai országok szolidaritásának értekezlete december 26-án délután Anvar Szadat egyiptomi küldött elnökletével ülésezett. A küldöttek meghallgatták Indonézia képviselőjének beszámolóját a gyarmatosítók elleni harcról, továbbá az algériai küldött beszámolóját Algéria helyzetéről, a szudáni küldött beszámolóját a faji megkülönböztetésről, a japán küldött beszámolóját, amely gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Nagy jelentőségű beszédet mondott az értekezleten dr. Anup Singh, az indiai küldöttség vezetője. Beszédében többek között rámutatott: „Mi ázsiaiak és afrikaiak sohasem mondunk le nehezen kivívott szabadságjogainkról. Vállvetve fogunk haladni és együttműködünk világ valamennyi békeszerető a nemzetével, hogy népünk előtt megnyissuk a boldog jövőhöz vezető utat. Nemzeti megújhodásunk és közös sorsunk tudata két és fél évvel ezelőtt összehozta Bandungban országunk kormányfőit. Az az óhajunk, hogy ez a kairói értekezlet váljon az afrikai és ázsiai népek második bandungi értekezletévé!" Singh beszéde további részében a nukleáris fegyverek kérdésével foglalkozott. Azt mondotta: „A halált hozó nukleáris fegyverek veszélye továbbra is az emberek millióinak szívét szorongással tölti el az egész világon. Mi, ázsiaiak és afrikaiak mélységesen aggódunk e veszély miatt, mert az atomfegyverek első áldozatai japán testvéreink voltak. Helyénvaló tehát, hogy mi ázsiaiak és afrikaiak teljes komolysággal felhívjuk a nagyhatalmakat, hagyjanak fel a fenyegetőzés és a gyanakvás politikájával és keressenek közeledést a jóakarat és a bizalom szellemében. .Ajánljuk, hogy Dzavaharlal Nehru, indiai miniszterelnök Eisenhower elnökhöz és Bulganyin miniszterelnökhöz nemrégen Intézett felhívását a nukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetésére fogadják el.“ Készülnek a brüsszeli világkiállításra. A kiállításon felépítenek egy ősrégi flamand városkát, ahol vendéglők és szórakozóhelyek is lesznek. Úgy hívják, hogy ,,Belgium 1900“. Képünkön részleteket látunk ebből a városkából.