Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-23 / 8. szám

2 új ifjúság Olvasó, ha egyszer véletlenül a párizsi Pére-Lachaise temető­ben jársz, dúdold magadban a spanyol nemzetközi brigád in­dulóját.......Madrid határán ál­lunk a vártán, állunk, vas ha sulykol, vér ha elkever...“ Aki írta — Romját Aladár kommunista költő — 1891. feb­ruár 11-én született Kassán. Az adóhivatali tisztviselő fia nem ismerte a boldog gyermekkort és egy évvel halála előtt val­lott arról, hogyan találkozott a szegénységgel. Fekete gond. Fizetésnap , apám borúsan lép a homályló szo­bába. Leül. Forgatja a pár hitvány garast. Bókol a feje, lebiggyed a szája. Letenyén, Fiuméban és Bu­dapesten tanult, rövid ideig joghallgató, majd tisztviselő volt. A háború alatt részt vett az antimilitarista mozgalomban és mint a forradalmi szocialis­ta csoport egyik vezetője, har­colt a haladásért és a békéért. Kezdetben Kassák lapjaiba dol­gozott, de Kassákkal elvi okok miatt szakított. 1918-ban He­vesi Gyulával megalapította az Internacionálé című folyóiratot, a KMP első ideológiai folyóira­tát. A kommunista párt egyik alapítója és a Tanácsköztársa­ságban az Írói direktórium tag­ja volt, a reakció győzelme u­­tán Olaszországba menekült, a­­hol a Vörös Segély megbízott­jaként tevékenykedett. Olasz­országból kitoloncolták és 1922- ig Ultz Bélával Bécsben az Egy­ség c. kommunista folyóiratot szerkesztette, majd Berlinben a Kommunista Internacionálé fo­lyóiratának, az Inprekorrnak szerkesztőjeként dolgozott. Ké­sőbb Bázelben szerkesztette a Rundschau-t (az Inprekorr u­­tóda) és 1935-től Párizsban élt. 1937. január 3-án halt meg. Idegen név mlatt temették el a Pére-Lachaise temetőben. Verseiben megtaláljuk gyermekkor falusi élményeit, a a tengerparti kikötőváros nyo­mortól sötét villanásait, de lí­ráját elsősorban a pártos hű­ség, a forradalmi lelkesedés, a kommunista harcos szilárd hite jellemzi. Nem tudta megtörni sem a nyomor, sem az üldö­zés és hiába űzték el hazájá­ból, a messzi idegenben írt ver­seitől megkeseredett a pezsgő a magyar proletariátus verej­tékéből élősködő húsra zabált Horthy-bicskások és Horthy­­ringyók poharában: Burzsuj hiába vicsorít fogat! Szocdem a macskát hiába okádja, a sok hazugság szertemállik! Nem volt a szép szavak köl­tője, a forradalmat harsogta, követelte, az igazság és nép­jog igéit hirdette tolla: A gúnyánk rongy. Gyomrunkból éhség bődül. Földesúr, gyáros, pap, jegy­ző sanyargat. Csendőr, bíró zargat. De nő a tábor, mint a hó­­gulya. De amikor a kommunista költő emlékét idézem, saját fiatalságom emlékei is kirajzo­lódnak előttem és látom maga­mat három évtizeddel ezelőtt külvárosi műhelyek és szürke, kopott bérházak szoba-konyhás lakásaiban rendezett illegális találkozókon, amint halk szó­val a szabad jövőről beszélünk, a szocialista tudat problémáit vitatjuk, és hallom, amint a sötét szobában valaki halkan énekelni kezdi a Bunkócskát... zümmögjük a dalt, nagyon csendesen és már búcsúzni ké­szülünk, amikor valamivel erő­sebben csendül fel a nemzet­közi brigád indulója.......Ezer a nyelvünk, egy a szerelmünk: szabad földön szabad, boldog nemzedék..." — Olvasó, ha ar­ra jársz — a párizsi temetőben gondolj Komját Aladárra! Péteri­ Gyula Új Ifjúság, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja 0 Kiadja a (mens kiadóvállalat* ® Szer­kesztőség és adminisztrácie Bra­tislava. Praíská 9. Telefon- 485 41-45. Postafiók 3. 0 Főszer­kesztő: dr. STRAISSER GYÖRGY. Nyomist ilarne 01 Západoslovenské t.la- 9 Előfizetési dH egész évre 52.*­ Kft* fél évre ff­.— Kffs negyedévre 13.­­Kős 0 Terleszti a Posta Hír K­Dszolgálata. előfizethető min­des postakézbesítőnél vatr postahivatalnál fi Kéziratoké­­nem őrzőnk meg ás nem köl­dönk vissza 9 A lapot kül­földre a PNS Os'redná expe­dlefa­tincé watdove nám Bratislava. Gott ft. 48 útján le­hiet megrendelni. Pályaválasztás előtt Ezekben a napokban sok szó • Hány ember dolgozik az esik a pályaválasztásról az is­kolában, a családban, vonaton, villamoson. Szülők, rokonok, ismerősök egymás közt beszél­getve mérlegelik, hová adják a kilencéves alapfokú iskolát végző gyermeküket. A statisztika szerint a vég­zős diákoknak kb. 30 százalé­ka tanul tovább a szakközép­­iskolákon, ill. gimnáziumokban. Több mint 50 százaléka ipari­­tanuló-iskolában sajátít el kü­lönböző szakmát. Szlovákiában szinte minden nagyobb ipari létesítmény mel­lett találunk iparitanuló-inté­­zetet. Sajnos, nem mindegyik felel meg a mai kor követel­ményének. A felszabadulás utáni évek e­­gyik legnagyobb ipari létesít­ménye hazánkban a Duslo Ni­trogénművek. Latlka Józseftől, a mérőmű­szerész tanoncok főmesterétől kérünk felvilágosítást az üzem­ben folyó iparitanuló-nevelés­s­ről. Szívesen vállalja a kalau­zolást, a gigantikus üzem be­mutatását. — A század elején a kémia még alig lépett ki a laborató­riumokból, s a közvélemény számára aligha volt más, mint katedráról oktatott fiatal ter­mészettudomány — kezdi a ma­gyarázatot Lauika elvtárs.­­ Ma viszont a gazdasági fellen­dülésnek hazánkban is fontos követelménye és egyik fontos tényezője a vegyipar korszerű és kellő ütemű fejlesztése. A vegyipar ma már áthatja a bányászat, kohászat, gépgyár­tás, műszer- és híradástechni­ka, az élelmiszeripar, építészet, könnyűipar, vagyis az élet min­den területét. Üzemünk termelésének jelen­leg mintegy egyharmada szol­gálja csak a lakosság és a kö­zelietők szükségleteit, valamint az exportot. A más ágazatok termeléséhez felhasznált vegy­ipari termékek ennek a men­­­nyiségnek a kétszeresét teszik ki­ üzemükben és mennyi ebből a fiatal? — Több mint 6000 munkást foglalkoztatunk. Ebből kb. 2500 a fiatal. A jövőben, ha elkészül a IV. részleg, további 1500 szakképzett munkásra lesz szükség. — Ezt hogyan igyekeznek biztosítani? — Nemzeti vállalatunk óriási összegeket fordít a tanonckép­zésre. 1975-ig felépül Selye-Ve­­cse (Safa-VeCa), egy korszerű tanonckolosszus, amely magába foglalja az iskolát, internátust, műhelyeket, tornatermet és kü­lönböző sportlétesítményeket. A tervek szerint évente­ 700-800 ipari tanulónak biztosít otthont és minden igényt kielégítő fel­tételeket a szakkádernevelésre. — jelenleg hány ipari tanu­lója van az üzemnek? — A három évfolyamban e­­gyüttvéve több mint 600 fiatal. — Mely szakágazatok iránt mutatkozik a legnagyobb ér­deklődés? — A fő súlyt a gépészeti és vegyészeti szakra fektetjük. E­­zen belül itt képezzük a labo­ránsokat, a mérőműszerészeket, villanyszerelőket, géplakatoso­kat, kazánkovácsokat stb. Úgy­szólván minden szakágazat i­­ránt nagy az érdeklődés. Diákjaink számára élővé te­szi a kémiát az, hogy korsze­rű vegyipari üzemben dolgoz­hatnak. — Nem véletlen tehát, hogy a fiatalok szívesen helyezked­nek el olyan korszerű üzemek­ben — mint a Duslo —, ame­lyekben magas fokú az auto­matizálás, a gépesítés, okos műszerek és mérőeszközök el­lenőrzik a vegyi anyagok gyár­tását. A fő­pályájukat kezdő fiatal szak­emberek egy csoportjával be­szélgetünk. Elmondják, hogy ebben a szocialista nagyüzem­ben jól érzik magukat: a jó munkakörülményekhez párosul a továbbtanulás sok lehetősége, a fiatal kezdő dolgozóknak szállást, többjüknek új lakást biztosítanak. Ahogy ballagunk tovább az üzem területén, megint Lauika elvtárs veszi át a szót. — Nálunk nagyon törődnek a fiatalokkal. Formailag az üzem személy­zeti osztálya foglalkozik velük, ám a gyakorlatban az üzemi SZISZ, valamint az egész üze­mi vezérkar közös gondoskodá­sa alatt vannak. — Az év folyamán milyen akciókat szervez az iskola, il­letve annak SZISZ-szervezete? — Szinte már hagyományos, hogy minden évben az egyes évfolyamok legjobb tanulói ju­talomüdülésen vesznek részt. Az első évfolyam tanulói több­nyire hazánk történelmi neve­zetességeit tekintik meg. A má­sodévesek szakágazatonként tíznapos sítúrán vesznek részt Banská Stiavnicán, nyáron pe­dig a pőstényi (Pieáfany) ví­­kendház áll rendelkezésükre. Az iskola végzős növendékei minden évben külföldre utaz­nak, ebben az évben a romá­niai Mamalába készülnek. E­­zenkívül az üzem SZISZ-szer­­vezete különböző sportverse­nyeket és vetélkedőket szervez ipari tanulóink számára. Elsőnek talán az evezést em­líteném meg. Ebben a sportág­ban országos méretben is fi­gyelemreméltó eredményeket értünk el. Többszörös győztesei vagyunk a Sara-Komárno-Buda­­­­pest útszakasznak. Kitűnően szerepeltek fiataljaink az üze­mek közt hirdetett különböző sportversenyeken is. A lehetőségekhez képest min­dent megteszünk, hogy egész­séges, sportszerető fiatalokat neveljünk. —O— Tehát így élnek, tanulnak és dolgoznak Dél-Szlovákia legna­gyobb ipari üzemében a szak­­tanoncok, illetve a fiatal mun­kások. A vegyipar fejlesztése igény­li, hogy mind több fiatal men­jen dolgozni a vegyiparba. Jó, ha a fiatalok tudják, hogy ezzel a választásukkal fontos népgazdasági feladat teljesíté­sébe kapcsolódnak. K. L. Nyílt agresszióvá fajult Laoszban a „lopakodó“ eszkalá­ció. Több mint 20 000 saigoni katona, ejtőernyős egységek, „zöldsapkás“ alakulatok, pán­célkocsik, saigoni és amerikai helikopterek támogatásával 30- 50 kilométerig terjedő körzet­ben nyomult be a laoszi terü­letre. A Pentagon tehát továbbra is palástolni igyekszik laoszi be­avatkozását, s az engedelmes eszközt, a saigoni rendszert használja fel a közvetlen ag­resszióra. Azt azonban nem tit­kolhatja el a világközvélemény előtt, hogy — mint Melvin Laird honvédelmi miniszter be­vallotta — tízezer amerikai ka­tona támogatja a Laoszba be­hatolt saigoni alakulatokat. Nem beszélve a légierőről, a rendszeres légitámadásokról, a­­melyeket fokozni szándékszik az USA. Az elmúlt napok hulláma előreláthatólag tiltakozó még magasabbra csap a leplezetlen agresszió hírére. Pedig már a készülődés idején hivatalos nyi­latkozatok figyelmeztettek a beavatkozás következményeire és a vele járó felelősségre. A Vietnami DK Külügyminisztériu­ma nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy az USA a laoszi há­ború eszkalációjával megszegi a Laoszra vonatkozó genfi megál­lapodásokat, sérti Laosz király­ság függetlenségét, szuverenitá­sát, területi integritását, béké­jét és semlegességét. Dél-viet­nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya szintén nyilatkozatban bélyegezte meg az USA és a saigoni rendszer újabb agressziós­ akcióit, s a­kárcsak a Vietnami DK Kül­ügyminisztériuma, kijelentette, hogy fenntartás nélkül támo­gatja a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának február 4-i nyilatkozatát, amelyben — mint már megírtuk — a Laosz határán végrehajtott csapatös­­­szevonások és a készülő kato­nai kaland ismertetése után fel­hívja a laoszi népet és fegyve­res erőit, keljenek harcra az ország függetlenségének és semlegességének megóvásáért. A laoszi eszkaláció következ­ményeiben az egész Indokínai­­félszigetet érinti. De ezen túl­menően az USA több irányban fokozza támadó akcióit. Feb­ruár 4-én rakétákkal támadta a Vietnami DK Qung Binh tarto­mányát. Ugyanaznap amerikai repülőgépek, köztük B-52-es lé­gierődök bombázták Houng Lap helységet, a demilitarizált öve­zet déli peremén felszerelt tü­zérségi ütegek pedig tüzet nyi­tottak Vinh Son helységre. Két említett helység a demili­­­tarizált övezetben van, a 17. szélességi foktól északra. A Vietnami DK Külügyminiszté­riuma nyilatkozatban tiltakozott az USA Észak-Vietnam elleni újabb agresszív akciói ellen. A súlyosbodó indokínai hely­zetről kiadott nyilatkozatban a Béke-világtanács hangsúlyozza, hogy a feszültség fokozódása még nagyobb veszélybe sodorja a térség népeit és az egész vi­lágot, s felszólítja az összes békeszerető erőket, támogassák Indokína népeit a szabadság­ért, függetlenségért és a béké­ért vívott harcukban. Maga az amerikai nép is vál­tozatlanul a csapatkivonás mel­lett van. A Gallup-intézet leg­utóbb végzett közvélemény-ku­tatása során a megkérdezettek 73 százaléka sürgette, hogy az USA még az idén vonja ki ös­­­szes csapatait Dél-Vietnamból. Az amerikai háborúellenes moz­galom egyik vezetője, Jerry Gordon pedig kijelentette, hogy az amerikai nép az indokínai háború azonnali megszüntetését követeli. Befejezésül idézünk egy pénz­ügyi manőverről szóló leleple­zésből. Edward Kennedy szená­tor tárta a közvélemény elé, hogy a laoszi menekülteknek nyújtott amerikai segélyalap fe­lét a CIA közvetlen irányításá­val a Hazafias Front elleni ka­tonai akciókra használják. Az elmúlt négy évben mintegy 27 és fél millió dollár értékű élel­miszert, gyógyszert és a mene­külteknek szánt más javakat a Patriet Lao ellen­ harcoló fél­katonai alakulatok fenntartásá­ra fordították. A tények sokasága, közöttük ez a leleplezés is bizonyítja, hogy a mostani agressziót megelőző események semmikép­pen sem az „elfelejtett háború“ eseményei voltak, hanem in­kább abba a szüntelenül szer­vezett, lehetőleg a félhomály­ból irányított akció-komplexum­ba tartoztak, amelyet az ame­rikai újságírók „lopakodó“ esz­kalációnak neveznek. Külpolitikai kommentárunk indokínai agresszió Terjed az IV Az érem két oldala Ifjúsági fényszóró Néhány évvel ezelőtt lapunk is sokat foglalko­zott az ifjúsági fényszóró elnevezésű mozgalom­mal. Az 1988—89-es évek válságos időszakában többek között ez a mozgalom is a feledés homá­lyába merült. Az utóbbi hetekben, hónapokban azonban ismét gya­kran hallunk a fényszóró jár­őreiről, azért munkatársunk megkérte az ifjúsági fényszóró törzskarának tagját, a SZISZ SZKB dol­gozóját, Karol Kuklát, hogy tájékoztassa a mozgalom időszerű kérdéseiről. # Mikor és kinek a kezdeményezésére indult az ifjú­sági fényszóró? — Az ifjúsági fényszórót még tavaly, Csehszlovákia Gyermek- és Ifjúsági Szervezeteinek Szövetségi Tanácsa hirdette ki, az egykori fényszóró (zvázácky reflektor — a szerk. megj.) jó tapasztalataiból kiindulva. Mert mint ismeretes, az ifjúsági fényszórónak már több éves ha­gyománya van, csak éppen a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség feloszlatása után, az 1968—69-es válságos évek­ben senki sem törődött vele. Le kell azonban szögez­nem, hogy az ifjúsági fényszóró járőrei helyenként az 1968—69-es években is folytatták tevékenységüket. Ép­pen ez adta az ötletet, hogy fel kéne újítani a mozgal­mat. — Milyen feladatok hárulnak az ifjúsági szervezetek­re az ifjúsági fényszóró követelményeiből? — Az első feladat az elfekvő készletek és a rejtett tartalékok feltárására irányult. Mindjárt az első feladat nagy visszhangra talált. Szlovákiában több mint 300 járőr alakult, a kelet-szlovákiai kerületben 110, a kö­zép-szlovákiaiban 64, a nyugat-szlovákiaiban 40, Brati­­slavában 80. A részletes eredményekről még nem nyújt­hatok tájékoztatást, mert az akció, december 31-vel zá­rult, és most folyik az értékelése. Az eredményeket valószínűleg március közepén hozzuk nyilvánosságra. Annyit mindenesetre elárulhatok, hogy Bratislavában, a Slovnaft, CHZJD, Tesla és a többi nagy üzemben mű­ködő járőrök több mint 80 millió korona értékű elfek­vő készletet és sejtett tartalékot tártak fel. A legjob­bak között említhetném még a Kelet-szlovákiai Vasmű, a púchovi Május 1. Gumigyár, a Pov. Bystrica-i gépgyár járőreit.­­ E feladat elsősorban a nagyobb ipari üzemekben dolgozó fiatalokat érintette. Miként vonják be az ifjúság többi rétegeit? — A fényszóró első feladata valóban csak az ipari üzemek fiataljait mozgósította. Most azon fáradozunk, hogy a mozgalomba bevonjuk az összes ifjúsági szer­vezetet. És erre jó alkalom az ifjúsági fényszóró má­sodik akciója. A közelmúltban hirdettük ki és az ener­­giamegtakarításra, főleg a villanyenergia-m­egtakarításra irányul. Ez az akció az egész évben tart majd, ám nép­gazdaságunknak éppen most, a téli hónapokban hajt nagy hasznot. Ebbe az akcióba már bekapcsolódhatnak a mezőgazdasági termelésben vagy az intézményekben dolgozó fiatalok, sőt a tanulóifjúság is. A sok kicsi sokra megy elve alapján már az is jelent valamit, ha a SZISZ-tag eloltja az eléggé világos folyosón égő vil­lanyt, vagy figyelmezteti a munkatársát, hogy a váltás­kor vagy a tízórai idején kapcsolja ki a gépét. A na­gyobb ipari üzemekben bevonjuk a fényszóró járőrének a munkájába az üzemi energetikai technikust is, sőt keressük a kapcsolatot a kerületi energetikai ellenőrző szolgálattal is. Egyébként az ifjúsági fényszóró törzs­karában helyet foglalnak az érdekelt minisztériumok dolgozói is, akik révén befolyásolhatjuk az egyes szak­ágazatokat. Az üzemi SZISZ-szervezetek, illetve a jár­őrök soraiban sok a mérnök, technikus, felelős beosz­tású dolgozó, akik hatáskörüknél fogva is eredményes munkát végezhetnek. De bevonjuk majd a Belügyminisz­térium, a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal és a népi ellen­őrzés dolgozóit is, hogy járőreink tevékenysége az élet minden területére eljusson. 0 A járőrök „leleplezései“ nyomán nem került sor nézeteltérésekre? — Komolyabb nézeteltérések nem voltak. A járőrök szorosan együttműködnek az üzemek vezetőségeivel. Végeredményben az üzem vezetőségének is érdeke, hogy a gazdasági alapokat terhelő elfekvő készletek eljus­sanak rendeltetési helyükre vagy valamiképp hasznot hajtsanak. Az üzemek vezetőségei tudomásunk szerint nagyon is pozitívan értékelik az ifjúsági fényszóró jár­őreinek a munkáját. 0 Milyen jutalom vár a legjobb kollektívákra? — Az első feladat értékelése után megszervezzük a legjobb járőrök találkozóját, amelyen értékes jutalma­kat nyújtunk át nekik. Lejegyezte: Palágyi Lajos

Next