Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-04 / 27. szám
V \ A SZOCIALISTA XXI évf. 1972 IFJÚSÁGIJúlius 4. SZÖVETSÉG SZLOVÁKIAI KÖZPONTIAra 1.— Kés BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Mint ahogy a bölcs számára nevetséges a butaság, a buta számára is nevetséges a bölcsesség. Kraszewski Hagyományainkhoz hűen is A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai KözponBizottságának legutóbbi plenáris ülése a SZISZ eszmei, nevelő munkájával foglalkozott és alaposan értékelte, hogy teljesítik Szlovákiában a SZISZ KB- nak erre a területre vonatkozó határozatait. Megállapították, hogy a CSKP XIV. kongresszusát követő időszakban fellendül az eszmei, nevelő munka az ifjúság vonalán is. A SZISZ politikai oktatásának új rendszere aránylag gyorsan elterjedt, és így az elmúlt évben a különböző körökben 216 ezer SZISZ- tag és 32 500 szervezetlen fiatal tanult. Az elért eredmények ellenére látni kell a problémákat is. Elsősorban a propagandisták kiválasztását és képzését kell előtérbe helyezni, hogy az ősszel kezdődő oktatási év az elmúltnál tartalmasabb eszmei, nevelő céljaink szempontjából még hatásosabb legyen. A propagandista személyes tulajdonságainak nagy szerepe van ebben a munkában. Első helyen említenénk a propagandista meggyőződését. Az meggyőződésének állandóan érződnie kell előadásának tartalmában és módjában. A tapasztalatok igazolják, hogy munkájuk eredményességében fontos szerepet játszik a hallgatókkal kialakított helyes emberi kapcsolat. A kölcsönös bizalom alapja az őszinteség. Ezt érvényre juttatni viszonylag nem nehéz, hiszen e korosztályra jellemző a nyíltszívűség és a szókimondás. Meg kell honosítani azt a gyakorlatot, hogy mindenről, még az úgynevezett .kényes“ kérdésekről is őszintén, nyíltan kell beszélni. A „kényes“ kérdések csak akkor válnak valóban azokká, ha megkerüljük őket. A nyílt, egyenes válasz nemcsak a tisztázatlanságot oszlatja el, hanem erősíti a tanításunk igazába vetett hitet, fokozza fiataljainkban az erkölcsi bátorságot és biztonságérzetet, az önálló gondolkodásra, véleményalkotásra való törekvést. A propagandista politizál, tehát nem egyszerűen ismereteket közöl, hanem világosan, határozottan és egyértelműen állást foglal a társadalmi élet jelenségeivel kapcsolatban, és hallgatóit is a CSKP politikájával való azonosulásra készteti Ez az állásfoglalás azonban nem önkényes, megalapozatlan. A munkásosztály osztályérdekeit feltáró marxista-leninista világnézet a társadalmi törvényszerűségeket felhasználó kommunista párt mindennapi gyakorlati útmutatásai nélkülözhetetlen alapját képezik a következetes állásfoglalásnak. De politizál a propagandista olyan értelemben is, hogy segít a helyi problémák megoldásában. Mit jelent ez közelebbről? Az egyes SZISZ-szervezetekben más-más probléma adódhat, az egyikben a munkaerkölccsel kapcsolatos kérdések, a másikban a cinikus, huligán magatartás divatja, a harmadikban erkölcsi kérdések stb. merülhetnek fel. A jó propagandista soha sem általánosságban ismerteti az elvi tételeket, hanem a SZISZ-szervezet vezetőségével szorosan együttműködve az oktatás lehetőségeit is arra használja fel, hogy a SZISZ-tagok, tágabban a fiatalok életét gyakorlatilag befolyásolja. Egész tevékenységünkben tudatosítanunk kell, hogy ifjúsági szervezet vagyunk, s ezért munkaformáinknak a célkitűzéseink elérését kell szolgálnia. —e— Tedd le kis, engedd szabóvá meleget búnak a kígyók, iszunk a csllagok szelíd tejéből,» aztán szép halk énekbe fognak, árnyképük is kicsúszik a félös Í gyerekek sápadtak azok és meghalnak, —" " Á ég tehene megérkezik bő, meleg N / I agándékkal. fis elhoztam je a madarat ,ls, __ /A. Jí hisz te akartad. •Ihomlokú barátaival, akarok elmondani elfeledettül, akik a vétfrf&k jt M k—-- - gyökereiíl ____m-------------------Ifcs.vji Előttem az egész nyár gppinj ■' •mm /JFS' - 11 Ff ATT*).A: ______ jfhisz te akartad, mindent, jpni h^egérintett^n, šINT odaadok a Július 3. az építészet dolgozóinak napja Ismerősként tértem be a dublini Trinity College ősi falai közé. Írországnak ezt a legrégibb, csaknem négy évszázados egyetemét (1592- ben alapították) régóta a köztársasági, sőt olykor a forradalmi szellem melegágyának tartották. „ÉGESSETEK EL MINDENT, AMI ANGOL...“ A Trinity — Szentháromság — Egyetem falai között diákoskodott a Gulliver írója, Jonathan Swift, akit a legnagyobb írekhez sorolnak. Két évszázaddal ezelőtt ő írta a jelszóvá lett felszólítást: „Égessetek el mindent, ami angol, kivéve az angol szenet!“ És ezt ma is sok ír vallja, pedig az üzletek tele vannak angol árukkal. Dublin első látásra angol városnak tűnik emeletes buszaival és a bal oldali közlekedéssel. És a kormánypolitika itt ugyanúgy jobboldali, mint a szomszéd szigeten, Angliában... Dublin hasonlít Londonhoz, de sokkal szegényebb... SEBES TIBOR riportjának folytatását a dublini Szentháromság Egyetemről a 10. oldalon közöljük. Balra: A diákok pamflettjéből származó karikatúra az ír munkások embertelen kizsákmányolását szemlélteti. A tőkés profitja egy munkás után hetenként 194 font , a munkásnak csak 27 font jut.