Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-05 / 27. szám

Ez az esztendő az értékelések, ta­­nccskozások és újabb célok kitflzésé­­nek az éve. Az izók, újságírók, képzű­­mfisészek országos konferenciái után, június utolsó hetében a pionírszerve­­zetek dolgozói tartottak fontos meg­beszélést Prágában. A pionírszervezetek dolgozói II. or­szágos konferenciája önmagában is je­lentős belpolitikai eseménynek számí­tott, de ha figyelembe vesszük, hogy ez a rendezvény előjátéka volt az ős­­szel sorra kerülő II. SZISZ-kongres­­­szusnak, akkor még fokozódik a jelen­tősége. Nem véletlen, hogy a Moldva­­-parti „Fémmunkások Kultúrháza” két napon át az érdeklődés középpontjá­ban állott: a CSKP Központi Bizottsá­ga, a szövetségi kormány és a Nemze­ti Front Központi Bizottsága küldöttsé­gét Jan Baryl, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja, a CSKP KB titkára vezet­te. A sajtó, a rádió és a televízió kép­viselői is ott serénykedtek mindkét napon, nem kell hát tovább bizonygatni, komoly ügyről volt szó. Június huszonnegyedikén és huszon­ötödikén mérték fel ugyanis az ország minden tájáról összesereglett küldöt­tek, mit sikerült megvalósítaniuk az első országos konferencia óta, s mi vált valóra a XV. kongresszus határa- MÉG MINDIG ÓRIÁSI TARTALÉKAINK VANNAK­­ rataiból? JindHch Polednik, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke a több, mint két­órás, nagyon alapos és tárgyilagos ér­tékelése elmondotta, hogy a pionír­­szervezetek dolgozói erőfeszítéseket tettek a hatékony világnézeti nevelés érdekében, a pionírokat a szocialista hazafiság szellemében irányították és szép sikereket értek el Legyünk azonban tárgyilagosak — mondta a SZISZ Központi Bizottságá­nak elnöke — és ismerjük be: még mindig óriási tartalékaink vannak. Még mindig vannak olyan pionírszervezete­­ink, amelyekben nem ismerik az alap­­szabályzatot sem; hogy várhatnánk hát újabb fejlődést? — tette fel a kérdést JindHch Polednik — és annak a remé­­nyének adott kifejezést, hogy tovább fokozódik a jövőben a pionírszerveze­­tek dolgozóinak elkötelezettsége és ak­tivitása. A konferencia második napján — ó­­riási érdeklődés közepette — felszólalt Jan Baryl elvtárs is, aki hangsúlyozta, hogy gyermekeink szocialista szerveze­te tevékenységének szüntelen javulása szerves része annak az örvendetes fej­lődésnek, amely társadalmi életünk minden területén bekövetkezett az u­­tóbbi években. A CSKP KB titkára a következő mon­datokkal zárta beszédét: „Állandóan tudatosítjuk, hogy az ifjúság társadal­munk jövője. A fiatal nemzedékről tör­ténő gondoskodás, az ifjúság felkészí­tése az életre és a munkára hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális fej­lődésének egyik legfontosabb előfelté­tele. Egységes gyermek- és ifjúsági szervezetünk, amely jelenleg több, mint két és fél millió fiatalt tömörít, rend­kívül fontos hatást gyakorol a gyer­mekekre és fiatalokra. Elmondhatjuk: minél jobban fog dolgozni a SZISZ és Pinnk­ szervezete, annál szebb lesz a fiatalok élete, és annál több jó szár­mazik ebből egész társadalmunk szá­mára.“ (bt) M­egsárgult a határ, csalhatatlan jele annak, hogy ha érett a gabonatermés. Itt az aratás, a mező­gazdasági munkák legszebbike, de egyik legnehe­­zebbike is. Igaz, ma már nem olyan gerincszakasztó munka az aratás, mint valaha.­­Lomha gépmammutok végzik a munka dandárját, de a géphez ember is kell. Meg akárhogy is van, a földművelő az aratást mindig megkülönböztetett tisztelettel és figyelemmel végzi, sőt, ilyenkor még azok is odafigyelnek a határban folyó munkára, akiknek egyébként semmi közük a mezőgaz­dasághoz. Elvégre mindannyiunk kenyeréről van szó. Az aratás az egész ország ügye. Ebből a fiatalok sem maradhatnak ki A SZISZ immár évek óta mindig meg­szervezi az „Egy szem se vesszen kárba!“ aratási ver­senyt, amely nagymértékben segíti a begyűjtés zavar­talan lefolyását. Tavaly például 4600 kombájnos, 2400 gépen kapcsolódott be a versenybe. Learattak 253 ezer hektárt, amely Szlovákia gabonaterületének 37 százalé­ka. A verseny évről évre vonzóbb. Két év alatt 30 szá­zalékkal fokozódott a résztvevő kombájnosok, gépjaví­tók, járőrök száma. A közelmúltban Tetedíkovón (Pereden) gyűltek össze a nyugat-szlovákiai kerület legjobb ifjú avatói, hogy felhívást intézzenek egész Szlovákia ifjúságához az ara­tási mozgalom kibontakoztatására. Erről beszélgettünk Marián K­a­n­d­r­i­k mérnökkel, a falusi és mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok osztályának dolgozójával a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságáról. (Az interjú a második oldalon) EGY SZEM SE VESSZEN KÁRBA! Két napon át zengett a dal, perdült a szoknya a festői szépségű gombaszögi völgy szabadtéri színpadán. Aki ott volt, annak maradandó élményt jelent kultu­rális életünk nagy seregszemléje. Külön örömünkre szolgál, hogy ebbe­n az évben a nézők főleg fiatalok voltak. Felvételün­kön a martos! tánccsoport. Gombaszögi beszámolónkat lapunk 8.-9. oldalán kö­zöljük.

Next