Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 1. szám
N SZISZSZKB UPIA XXXI. évfolyam 1982. január 5. Ara: 1.— K6a ÚJ ÉVI jókívánság AZ ÉV LEGJOBB SPORTOLÓJÁTÓL (Riportunk a S. oldalon) Mióta a földttn időszámítás van, az évváltás emberi számvetéssel és lendületújítással párosul. Ilyenkor összegez és programoz az emberiség, valamennyi ország népe, társadalmi osztálya, rétege, politikai szervezete, munkahelyi kollektívája, és nemtől, életkortól függetlenül minden ember. A megtett utak, véghezvitt, tettek, bevégzetlen munkák, új tennivalók mérlegelése zajlik kicsiben és nagyban ezekben a napokban nálunk is. Ahhoz, hogy helyesen tudjunk összpontosítani a soron lévő és jövendő országos és helyi, közösségi és egyéni feladatok teljesítésére, ez a lélegzetvételnyi tájékozódás, körülnézés elengedhetetlen. Érdekes módon visszamenően sem, előretekintve sem csak egy esztendőt fog át emlékezetünk és fantáziánk, nem háromszázhatvanöt napban gondolkodunk ilyenkor, hanem években, folyamatban, és ez így van jól. Közös és személyes dolgaink nem szilveszterkor végződnek és kezdődnek, legföljebb áttekintődnek, újra rangsorolódnak, új dátum alá rendeződnek, és mindenképpen folytatódnak. Eltűnődünk azon, hogy mi az a közös nevező, amelyre mindannyiunk számvetése és tervezése épül, éljünk bárhol a világban, a hazában, mit vehetünk számba, és mit tervezhetünk be valamennyien. Úgy hiszem, ez az örök nevező mindenkor és mindenhol a küzdelem, az emberhez méltó békés küzdelem. Ez a valamiért és valami ellen való szakadatlan tevékenység jellemzett bennünket, ez alapozta sikereinket, erősítette hitünket, szövi át mindennapjainkat az elkövetkezendő évben is. Az elmúlt időszakban is megkülönböztetett, folyamatos figyelem övezte ifjúságunk, ifjúsági szövetségünk fejlődését. Mindenekelőtt marxista-leninista politikát folytató pártunk tett és tesz sokat az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi neveléséért, életkörülményei javításáért, szövetségünk munkájának fejlesztéséért. Egész politikája és az egészen belül való nevelés politikája, ifjúságpolitikája különösen a szárnybontogató nemzedék javát szolgálja, holnapját alapozza. Következetesen teljes szélességében munkálkodik a XVI. kongresszus határozata teljesítésének szervezésén és ebben a nagy munkában mindenkor épít, számít az ifjúságra, a SZISZ-re, kommunista szeretettel ösztönzi és tiszta szigorúsággal értékeli munkáját. Országos és szövetségi tennivalói*an 1982- ben egyáltalán nem fogunk sz.t Kölködni. Küzdelemre, erőfeszítéseink folytatására kell összpontosítanunk, minden munkahelyen, iskolában, ha a tavalyinál jobb eredményeket akarunk elérni. Cselekvő részt kell vállalnunk a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak valóra váltásából, és rajtunk múlik az idei III. SZDSZ-kongresszus előkészítésének sikere. Ez az év nem lesz könnyű a SZISZ-ben sem, hiszen előttünk az évzáró gyűlések, konferenciák és a kongresszusok is. Legyünk ebben az évben is méltók a SZISZ tagjának nevéhez. Evváltás és lendület / •tófi .%V" 7 Aa' v....... ^i3wSia&Uss!SSSi.VXv........... ......... Kérdez AKI VÁLASZOL: Dr. TIBOR KRU2LÍK, A SZISZ szlovákiai központi bizottsága IDEOLÓGIAI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE — A magyarországi ifjúsági szlovák szövetség és a csehifjúsági szövetség tisztségviselőinek tanácskozására a két szervezet közti rendszeres kapcsolat alapján került sor. A tanácskozás nemcsak az egymás kölcsönös megismerését szolgálta, hanem véleményt cseréltünk az internacionalizmusra és a hazafiságra való nevelés témaköréről. — Te tartottad a vitaindító előadást. A SZISZ szervei miért tartják fontosnak a fenti téma napirenden tartását? — A világban végbemenő változások osztályharcok közepette folynak. Az osztály- és eszmei harc egyik alapkérdése éppen a proletár és a szocialista internacionalizmus. Lenin téziseiből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom akcióegységét nem frázisokkal, nem a szolidaritás állandó hangsúlyozásával, nem határozatokkal, hanem nagyon is konkrét tettekkel lehet és kell erősíteni. A Szocialista Ifjúsági Szövetség programjában éppen ezért fontos helyet foglal el a proletár internacionalizmusra és a szocialista hazafiságra való nevelés. Tudatában vagyunk annak, hogy senki sem születik internacionalistának, csak később válhat azzá. Éppen ezért a Szocialista Ifjúsági Szövetség sokrétű tevékenysége között az első helyen [UNK]•’erepel, hogy megértesse fiatalokkal a szocialista országok objektív együttműködésének szükségszerűségét. A SZISZ a haladó forradalmi ifjúsági mozgalmak hagyományaira építve mindig Internacionalista volt. A SZISZ-ben tevékenykedő cseh, szlovák, magyar, ukrán és német nemzetiségű fiatalok mindnyájan egyenrangúak. A SZISZ tevékenységével segíti a nemzetek és nemzetiségek együttélését. A tagokat úgy irányítja, hogy azok nemzetiségre való tekintet nélkül végezzék feladataikat, hazájuk, Csehszlovák Szocialista Köztársaság javára. — Napi munkánkban tapasztaljuk, hogy a SZISZ sokat merít a forradalmi hagyományokból is. Abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a mai szisz-tagok beleszülettek a szocialista valóságba, így nem ismerhetik a kizsákmányoló társadalmi rendszereket. Talán még sosem volt olyan fontos, mint ma, hogy fiataljainkat megismertessük mindazokkal a forradalmi változásokkal, melyek hazánkban és az egész világon végbementek. — Befejezésül néhány szót válthatnánk még a SZISZ nemzetközi kapcsolatairól. — A Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezete egyre mélyíti kapcsolatait a szocialista országokkal. Nagyon jó a kapcsolatunk a szovjet Komszomollal, a KISZ-szel, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, Kuba és Vietnam ifjúsági szervezeteivel. A múlt év végén lezajlott tanácskozás is bizonyítja, hogy a szomszédos Magyarország ! Ifjúsági szervezeteivel is nagyon jók a kapcsolataink, és számtalan témakörben közösen keressük a megoldást, hogy a fiatalok által felvetett kérdésekre választ tudjunk adni. A beszélgetést köszöni: CSIKMÁK IMRE — Az óév végén közös tanácskozásra jöttek össze a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Szocialista Ifjúsági Szövetség képviselői. Mi volt a háromnapos tanácskozás célja? I