Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-06 / 27. szám
r 9 í XXX. évfoham 19B2. július 8. Ara: 1,— KCs ■ JNM— 1 házi számunkból: „OLYAN VAGYOK, MINT A TÖBBI LÁNY..— mond}a Vavrovics Renáta a Komárom (Komárno) Magyar Tannyelvű Gimnázium harmadikos diákja, az orosz nyelvi vetélkedő döntőjének első helyezettje. Vele készült riportunkat a 4. oldalon olvashatjátok. ÖTLET ’82, ZENIT ’82 — tudósítás a fiatalok tudományos és műszaki tevékenységének seregszemléjéről a 4. oldalon. A labdarúgó-világbajnokság eddigi lefolyását értékeli MÓDER JÓZSEF, a Lokomotiva Kosice és a csehszlovák válogatott egykori tagja, valamint MICHAL JURSA FIFA-játékvezető a 6. oldalon. Az érvényes pénzügyi-, deviza- és vámelőírásokat a 2. oldalon ismertetjük. ■LYTÁLLNI Talán patitikusan hangzik ez a cím, de mégis le kellett írni, hiszen minden évben nagy erőpróbája a mezőgazdaságban dolgozóknak a betakarítás. Milliós értékek sorsa dől el ekkor, az, hogy a tervezett mértékben gazdagodik-e az ország, vagy veszendőbe megy-e az éves munka bizonyos hányada. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, milyen sokat tehetnek a SZISZ-szervezetek, a fiatalok, a betakarítás elvégzéséért. És itt a tudatformálás a SZISZ nagyon fontos feladata, mert fel kell ébreszteni a felelősségtudatot minden fiatalban az elvégzett munkáért. Tudni kell mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági munkák nagy részének időtartama a nagyfokú gépesítés jóvoltából rendkívül lerövidül. Mindenekelőtt a gabonabetakarítással van ez így. Lehetőség nyílt arra, hogy az optimális időszakban és kevés élőmunka bevetésével történjen. S éppen az idő rövidsége miatt növekedett meg a felelősség. Óriási károkat okozhat néhány napi késés is. A SZISZ-szervezeteknek azért kell az ezt megelőző időszakban, illetve a betakarítás alatt is az átlagosnál intenzívebb agitációt kifejteniük. Meg kell értetniük például a kombájnokon ülő fiatalokkal, hogy helytállásukon nemcsak a saját, hanem az egész közösség egész évi munkájának az eredménye múlik, hogy ezekben a hetekben nincs mód lazítani, mert a legkisebb könnyelműség is hatalmas károkat okozhat. Azt is tudni kell, hogy szakszerű munkavégzéssel megőrizheti a betakarított termény az értékét, ugyanakkor a felelőtlenség nyomán óriási károk keletkeznek. Erre is fel kell hívni a figyelmet az ifjúsági vezetőknek, s e tudatformáló munkában együtt kell dolgozniuk a gazdasági vezetőkkel. Látni kell azt is, hogy azok a fiatalok, akik itt dolgoznak, szakképzett, anyagilag megbecsült emberek, de a felelősségtudatuknak a felkeltése, az érzelmi ráhatás fontos feladat, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a gazdasági vezetőknek rengeteg az elfoglaltságuk ebben az időszakban. Tehát a SZISZ-szervezeteknek kell elsősorban felkeresni őket, sokszor azon múlik a cél elérése, hogy a fiatalok pontosan tudják-e, mi a teendőjük. Éjszakai műszak sokáig csak az iparban volt. Az úgynevezett hosszú műszak azonban nem újdonság a mezőgazdaságban sem. A termelékenység, a hatékonyság ezekben a hetekben jórészt azon múlik, meddig tartanak majd a munkálatok. Már évekkel ezelőtt sok termelőszövetkezetben bevezették, ahol lehetett, ilyenkor az éjszakai műszakot is. Ott, ahol szükség van rá, az alapszervezeteknek agitációs munkát kell kifejteniük, hogy felkeltsék és erősítsék a fiatal dolgozók felelősségérzetét. Áldozatot az életben mindenütt kell hozni az eredményekért, ezt meg kell érteni, és ez alól nem kivétel a mezőgazdaság sem. A tudománynak hovatovább’ egyre nagyobb szerep jut a bűntények felderítésében. Nem könnyű feladatot oldottak meg azok a tudósok, akiknek sikerült több mint százötven év után nemcsak felderíteni egy politikai gyilkosságot, hanem a tettest is leleplezték. Az esetről lapunk nyolcadik oldalán A 13YILKOS című írásban olvashattok. Kérdez 9xW JL AKI VÁLASZOL: ANNA KUCEROVA, A SZISZ KB TITKÁRA, A PIONÍRSZERVEZET KÖZPONTI TANÁCSÁNAK ELNÖKE. náci beszámolójában azok a részek, amelyek különös hangsúlyt kaptak? — Elsősorban az, hogy a SZISZ Pionírszervezete oszthatatlan része a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, mely Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt egész sor jelentős sikert ért el. Szeretném kiemelni azt, hogy a Pionírszervezet a pionírkorban levő gyermekek csaknem teljes egészére hatással van. Jelenleg 1, millió 600 ezer szikrát, illetve pionírt tömörít soraiba. A ma még szervezetünkön kívül állók ezrei dolgoznak a Pionírszervezet dokumentumainak jegyében más kollektívákban és más tömegszervezetekben. — Ha a Pionírszervezet feladatainak fontosságát hangsúlyoznád, mit tennél az első helyre: a minőségi vagy a szervezet mennyiségi fejlődését? — Különböző határozatainkból ismert, hogy az elmúlt évek folyamán is nem csupán a mennyiségre, tehát a taglétszám állandó növelésére fektetjük a fő hangsúlyt, hanem a munka minőségi javítására. Tovább sikerült szilárdítani együttműködésünket az állami szervekkel és más társadalmi szervezetekkel. Minőségi változás állt be olyan fontos területen, ahol a társadalom joggal elvárja szervezetünktől a segítséget. — Elnézést, hogy közbevágok, de melyek ezek a területek? — Mondhatom fontossági sorrendben? — Tessék. — Elsősorban a gyermekek tanuláshoz való viszonyulásának megszilárdítását említeném, másodszor a természeti és társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megismertetését, továbbá a tudományos és technikai forradalom vívmányainak elsajátítására való ösztönzést és nem utolsósorban az Internacionalista tudat elmélyítését hangsúlyoznám ki. Minőségileg sokat javultak a pionírtáborok, és magasabb szinten szervezzük a pionírok nyári tevékenységét is. — A Pionírszervezet dolgozóinak országos konferenciáján harmincketten szólaltak fel. Ismeretes, hogy ennél sokkal többen szerették volna elmondani véleményüket a fő beszámolóban felvetett problémákról. Hogyan értékeled a felszólalásokat, illetve azok hangvételét? — Örülök annak, hogy a vitában nemcsak az eredmények számszerű felsorolására törekedtek a felszólalók, hanem megmutatták azt az utat is, amelyek az eredmények eléréséhez vezettek. De ugyanakkor nagyon kritikusan szóltak a meglévő hibákról, hiányosságokról, melyek hátráltatják szervezetünk tevékenységét. Beszéltek a politikai és szervező munkában felmerülő problémákról, az irányítómunka egyes hiányosságairól, a szervezet zavarmentes működéséhez szükséges anyagi és technikai bázis megteremtésének lehetőségeiről. Mondhatom, hogy a vita szervezetünk egész életét érintette. A felszólalók tudatában vannak annak, hogy korunk változó világa, az egyre több csatornán áramló információtömeg sokrétűen hat a gyermekek életére, tevékenységére, magatartására, felvetődő kérdésekre választ várnak. A eligazítást igényelnek a családban, az iskolában, a mozgalmi és a hétköznapi élet minden területén. A beszélgetést köszöni: CSIKMAK IMRE 'ßmsmm SiWíSw'íSí? i .. ... — Figyelmesen végighallgattuk előadói beszédedet, melyet a pionírszervezet dolgozóinak országos konferenciáján Brnóban terjesztettél elő. Ennek ellenére mégis feltesszük a kérdést: melyek voltak a Központi TaKrascsentts felvételei