Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-01-07 / 1. szám
KOMMENTÁRUNK A haladás programja A napilapokból olvasóink már megismerkedhettek a KGST-tagországok tudományosműszaki fejlesztésének kétezerig terjedő komplex programjával. A programot KGST 41., rendkívüli ülésszaka hagyta jóvá, a amelyet december 17—18-án tartottak Moszkvában. A KGST-tagországok ezen a tanácskozáson megállapodtak abban, hogy szoros együttműködéssel, koordinált módon járnak el az elvileg új típusú technika és technológia kifejlesztésében és alkalmazásában. A tagországok miniszterelnökei úgy döntöttek, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést öt kiemelt irányban szorgalmazzák hazájukban. Ezek az irányok a következők: 1. A népgazdaság elektronizálása 2. Komplex automatizálás 3. Atomenergetika 4. Új anyagok, s ezek gyártási és feldolgozási eljárásai 5. Biotechnológia. A kiadott közös közlemény megállapítja, hogy mindezek az irányok, amelyek a tudomány, a technika és a termelés mai forradalmi változásainak alapját képezik, egyben kiindulópontnak tekinthetők ahhoz, hogy a KGST-tagországok egyeztetett tudományos és műszaki politikát dolgozzanak ki és érvényesítsenek. A tudományos-műszaki haladás kétezerig szóló komplex programja megalkotásával a KGST-tagországok forradalmi feladatot tűztek ki a tudomány, a technika és a termelés legmagasabb szintjének elérése végett. A feladatok megoldása elő fogja segíteni, hogy kétezerre a KGST-tagországok összességében a társadalmi munka termelékenysége megkétszereződjék, ugyanakkor az energia- és nyersanyagszükséglet jelentősen csökkenjék. Ez végeredményben jelentősen megerősíti a szocializmus pozícióit a kapitalizmussal való békés versenyben. Világos az is, hogy a szocializmus feltételei között a nagy termelékenységű technika és technológia bevezetése nem jár együtt sem kizsákmányolással, sem konkurrenciával, sem pedig munkanélküliséggel. A KGST-tagországok moszkvai tanácskozásukon azt is hangsúlyozták, hogy egyenjogú és kölcsönösen elfogadható alapon készek más érdekelt országokkal is koordinálni terveiket, többek között humánus, a békét erősítő és az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak megfelelő együttműködési programok keretében. Fontos tény az is, hogy a program humánus, békeszerető célokat tűz ki, nem irányul egyetlen nép vagy állam érdekei ellen sem. Látni kell azt is, hogy a tudomány és technika mai vívmányai minden eddiginél jobban igénylik a társadalmi szabályozást és ellenőrzést. A KGST-tagországok felhívják a figyelmet arra is, hogy az egész emberiség, a föld minden egyes lakója számára különösen súlyos és beláthatatlan következményekkel jár a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny, az űrfegyverkezés, azok a törekvések, hogy a legújabb fizikai, biológiai felfedezéseket katonai célokra használják fel, ami a civilizációnak, az életnek a pusztulásához vezethet. A KGST-tagországok komplex tudományos-műszaki fejlesztési programja humánus és békés jellegű. Mint azt a CSKP KB Elnökségének és a Szövetségi Kormánynak állásfoglalása is leszögezi, a program valóra váltása kulcsszerepet játszik majd gazdasági fejlődésünk és a lakosság életszínvonalának emelkedése szempontjából. Strasser György Tizenhét tett A Piesokl Gépgyár üzemi A SZDSZ szervezetének tagjai a Banská Bystrica-i járásban elsőként tettek szocialista kötelezettségvállalást a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére. Tizenhét konkrét tettel köszöntötték párt legfelsőbb szintű tannácskozását. A napokban újra az elsők között jelenthették a SZISZ járási bizottsága elnökének, Jaroslav Kolárnak a vállalások teljesítését, amelynek értéke 720 ezer korona. A szám mögött az áll többek között, hogy a gépek felületi megmunkálásán a munkaidőn túl 650 órát dolgoztak le. A gépek csomagolását és szállítását a második és harmadik műszakban szintén a munkakötelezettségen felül végezték, 1285 órát szentelve rá. Kilencven óra alatt egyhuzamban kijavították a festékszóró boksz elszívó berendezését, amelynek üzembe állításával megelőzték a nagyobb termeléskiesést. Ezenkívül egész sor olyan munkát végeztek el, amellyel elősegítették a termelési feladatok teljesítését. (zl) NÉPÜNK FIA Hetvenhárom éve született Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, akinek egész élete összefonódott népünknek és pártunknak a szebb holnapért, függetlenségünkért és szocializmus felépítéséért vívott harcával. A szociális a viszonyok, a környezet és a marxista-leninista irodalom tanulmányozása alakította ki politikai szemléletét, emberi magatartását. Már fiatalon bekapcsolódott a haladó mozgalomba, 19 éves korában belépet a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1933-ban mint a bratislavai Komenský Egyetem Jogtudományi Karának hallgatója Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja lett, és főleg az Ifjúság körében, valamint a haladó sajtóban munkálkodott. Vonzalma az Ifjú nemzedék iránt mindmáig megmaradt. Mindennapi elfoglaltsága mellett ma is talál időt és lehetőséget arra, hogy a fiatalok és a Szocialista Ifjúsági Szövetség ügyeivel foglalkozzék. Alább a Szocialista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán elhangzott beszédéből idézünk: „A mai fiatal nemzedék a szocializmusban született és a szocializmusban nő fel. A szocialista vívmányok számára magától értetődőek. Nem ismeri a tömeges munkanlékílséget, a kilátások ködbeveszésének, a reménytelenségnek nyomasztó terhét, amely a tőkés világban élő kor tanait sújtja. Jó dolog, hogy önök ezt már nem ismerhették meg saját tapasztalataikból. Annál inkább szükséges azonban, hogy a fiatalok tüzetesen megismerjék eddig megtett utunkat, hogy tudják, szocialista jelenünket milyen sok harc és áldozatos munka előzte meg. Az évek során számos nehézséget kellett leküzdenünk, perbe kellett szállnunk tévedésekkel és fogyatékosságokkal is. A szocializmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai és tanulságai tartós érvényűek és a fiatal nemzedék számára fontos vezérfonalat képeznek. Ehhez szervesen hozzátartozik az, hogy a fiatalokat nemzeti büszkeségre és internacionalizmusra, a nemzeteink történelmi múltja, a népünk által a szocialista építés időszakában elért eredmények iránti büszkeségre, csehszlovák hazafiságra neveljük. Az életben való helyes tájékozódás megkívánja, hogy a fiatalokat szocialista öntudatra, a CSKP politikája és a marxizmus-leninizmus eszméi helyességével kapcsolatos szilárd meggyőződésre, a szocializmus történelmi műve nagyságának és bonyolultságának megértésére neveljük. Már V. J. Lenin figyelmeztetett arra, hogy az ifjúság más úton, más formában és eltérő helyzetben jut el a szocializmushoz, mint az apák nemzedéke. Más gyakorlati tapasztalatok és forradalmi feladatok alapján győződik meg a marxizmus-leninizmus helyességéről és igazáról. Korunk fiatal nemzedéke számára ez elsősorban egyet jelent azzal, hogy gyakorlatilag nap nap után közvetlenül részt vesz a szocializmus további felvirágzásáért folyó munkában, a békéért és haladásért vívott küzdelemben.“ Elévülhetetlen érdemeinek elismerése, hogy a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének mindkét kamarája 1985. május 2á-én újra kötársasági elnökké választotta Gustáv Husák elvtársat. Már hagyomány, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség Dunaszerdahelyi Dunajská Streda) Járási Bizottsága az év végén megrendezi az ifjú mezőgazdászok napját, amelyen kitünteti azokat fiatalokat, akik egész évben leginkább kia tettek magukért a mezőgazdasági üzemekben. Így volt ez legutóbb is, amikor Felsőpatonyban (Horná Poldá) látták vendégül a legderekabb SZISZ-tagokat. A vendéglátás szó szerint értendő, mert a mozgalmas nap, amelyen az ifjúsági szövetség részéről megjelent DuSan Longanier, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke és a járás vezető ifjúsági és politikai képviselői, SZISZ-bállal zárult a helyszín és az időpont megválasztása sem volt véletlen. A felsőpatonyi fiatalok Molnár Tibor mérnök vezetésével már hosszabb ideje jó eredményeket érnek el a mezőgazdasági termelés és a mozgalmi munka fejlesztésében. Az Időpontí? Ahogy értékelő beszédében Bernét Lóránd, a SZISZ fb titkára mondta, a mezőgazdasági dolgozók a nagy munkák idején nemigen érnek rá ünnepelni, ilyenkor azonban jólesik összegyűlni és számba venni az eltelt év eredményeit, sikereit és gondjait. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb kiállásnak, az aratásnak már csak az emléke él, de annál jobb felidézni a munkával teli esztendő egyes állomásait. Hosszadalmas lenne felsorolni a mintegy húsz kategória győzteseit vagy az első hármat, akik az ünnepi gyűlésen kitüntetésben és jutalomban részesültek. Említhetnénk Kukucs Miklóst, a Várkonyi Vrckofíj Efsz traktorosát, Szalát Attilát és Presser Fe- Élenjárók rencet, a Nagymegyeri Calovoj Agrokomplex kombájnosait, Bárdosi Lászlót, a Gabbíkovói Állami Gazdaság kombájnosát vagy Szevecsek Dezsőt és Hornyák Imrét, az albári (Dolnf Barj szövetkezet kombájnosait. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy ezúttal is, mint sok előző évben a csilizközi, a dercsikai fúróváj, az ekecsi (Okocs, a felsőpatonyi, az albári és a várkonyi szövetkezet, valamint a Nagymegyeri Agrokomplex és a Gaberkovói AG fiatal dolgozói tettek ki leginkább magukért. A várkonyi szövetkezetből legalább tizenketten voltak jelen. Köztük Puha Margit mérnök, aki az Ifjúsági Fégyszóró csoportjukat képviselte, amely az említett kategóriában első lett. A fiatal üzemgazdá^nő szerint az öttagú őrjárat sikerének titka, hogy rajtuk kívül úgyszólván mindenki bekapcsolódott a munkába. A csoportvezetőktől kezdve a szövetkezeti elnök személygépkocsijának vezetőjéig mindenki. „Nyitott szemmel jártunk, ennyi az egész“ — mondta. Ha látták, hogy a kombájn hullatja a magot, megállították és utasították a vezetőt, hogy távolítsa el a veszteséget okozó hibát. Gyakran számba veszik az üzemanyag fogyasztást, időről időre sor kerül mindenkire, s ha túl nagy fogyasztást észlelnek, keresik az okát, hogy eltávolíthassák. Felszólalt a tanácskozáson Bartos Andor mérnök, a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság Igazgatója is, aki nagyra értékelte az ifjú nemzedék erőfeszítését. Hangsúlyozta, hogy a tudományos-műszaki forradalom az akadémikusok, a mérnökök dolga, mindenkié és elsősorban az ifjú nemzedé*ké. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a fiatalok igyekeznek élen járni a haladó munkamódszerek alkalmazásában. Többek között ennek tulajdonítható, hogy a Duna* szerdahelyi járás tavaly 12 mázsás gabona* hozammal és az egy tehénre eső 4500 literes tejhozammal az első az országban, és minden mutatóban túlteljesítette az öt éves tervet. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy még nem értékeljük kellőképpen a jó munkát, és a jutalmazásban az egyenlősdi érvényesül. Az egyik traktoros húsz százalékkal nagyobb, a másik kisebb üzemanyag* fogyasztással dolgozik, de a keresetükön ez nem nagyon látszik meg. DuSan Longauer, a SZISZ SZKB alelnö*ke felszólalásában elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy sikerült elérni a fiatalok fi*zetett szabadságának meghosszabbítását, munkájuk jobb anyagi és erkölcsi méltányolását. Faluhelyen is meghonosodott a tartalmas szervezeti munka és a kulturális élet. A földműves ember ma már nem túrja a földet látástól vakulásig, hanem megszabott munkaidőben dolgozik, ruhát vált és hasznos szórakozással tölti a szabad ide*jét. Ehhez eddig jelentős mértékben hozzájárult az ifjúsági szövetség, de azon kell lenni, hogy még több lehetőséget teremtsen és nagyobb beleszólási jogot kapjon a fia*talok megalapozott követeléseinek megöl* désába. (palágyij HA A FÉRJ KATONA — Az utóbbi években a mi járásunkban is megszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor nős, sőt már egy- vagy kétgyermekes sorköteles fiatal állt a sorozó bizottság előtt — mondatta Varga Ferenc főhadnagy, a Dunaszerdahelyi Duna Streda) Járási Katonai Parancsnokság tisztje. — Ez a jelenség országos méretben is gondot okozott a hadseregnek. Azt is mondhatnám, hogy a problémák egyenes arányban nőttek azzal a távolsággal, amely a katonát elválasztja otthonától, családjától. Az érveket és ellenérveket mérlegelve született meg az a rendelet, amely 1985 októbere óta már megengedi az ilyen fiataloknak, hogy az állandó lakhelyük szerinti kerületben töltsék le a tényleges katonai szolgálatukat. Úgy érezzük, hogy ez a rendelet sokak helyzetét könnyítette meg, hiszen a kisebb távolság a család tagjainak sem jelent olyan nagy megterhelést, ha meglátogatják a katonai szolgálatot töltő férjet, apát. — Ez a rendelet nemrég látott napvilágot. Hogyan szereztek, illetve szereznek róla tudomást az érdekeltek? — A sorozások után tájékoztatjuk a sorköteleseket erről a rendeletről és azokról a teendőkről, amelyek az érdekelteket várják. Tehát mindenekelőtt kérvényezniük kell, hogy a saját kerületükben tölthessék a katonai szolgálatukat, és a kérvényhez mellékelniük kell a gyermekük, illetve gyermekeik születési bizonyítványát. A nemzeti bizottságoktól kapott személyi iratokból mi is tudomást szerzünk ezekről az esetekről, s figyelmeztetjük az érintetteket, hogy élhessenek a lehetőségeikkel. —■ Eleget tudnak tenni az ilyen kérelmeknek? — Indokolt esetekben igen. Főleg most, amióta már nem a kerületi parancsnokságnak kell döntenie a kérvények sorsáról, hanem nekünk. Eddig még nem kellett elutasítanunk egyetlen kérelmet sem. — Gondolom, ez a nőknek többletmunkát ad, de minden bizonnyal körültekintőbben tudnak eljárni, mint eddig a kerületi parancsnokságok. — Ez természetes, hiszen mi vagyunk a legszorosabb kapcsolatban a sorkötelesekkel, mi ismerjük legjobban egy-egy ilyen kérvénynek a hátterét, a kérelmező helyzetét. Ha kell, személyesen is felvehetjük a kapcsolatot az illetékes nemzeti bizottsággal vagy a fiatal családjával. Azon kívül, hogy ezek a katonák közelebb kerülnek a családjukhoz, még milyen kedvezményekben, könnyítésekben részesülnek? — Továbbra is érvényesek a korábban hozott rendeletek: a katona családja, tehát feleség pénzbeli támogatást kap, míg a férj a a hadsereg kötelékében van. Ennek összege függ a gyermekek számától, s attól, hogy a feleség munkaviszonyban van-e vagy sem. Egy gyermekre háromszáz korona az anyagi juttatás, s ezen kívül a feleség további hatszázötven koronát kap. — Ha a feleség időközben munkába lép, továbbra is igényt tarthat a támogatásra? — A szociális segélyre ekkor már nem jogosult a katona felesége. — Ezekre a könnyítésekre és juttatásokra igényt tarthatnak azok a katonák is, akik korábban beteg, illetve arra rászoruló szüleikről gondoskodtak? — Természetesen a fiatal is kérheti, hogy a katonai szolgálatát a lakhelye szerinti kerületben töltse le, de az ő esetében alaposabb mérlegelést igényel a döntés. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy létezik-e további olyan személy, aki kötelezhető az eltartásra, illetve a gondozásra. Tehát ha a sorkötelesnél van állandó jövedelemmel rendelkező testvére, akinek módjában áll a szülőkről gondoskodni, akkor nem jogosult az említett rendelet nyújtotta kedvezményekre. — Úgy vélem, ez a rendelet nagyon sok fiatal helyzetét megkönnyítette. — Nekünk az a nézetünk, hogy ez a rendelet nagyon humánus célokat szolgál. Mindenekelőtt azt akartuk vele elérni, hogy a már házas, illetve gyermekes katonák ne kerüljenek túl messzire a családjuktól, gyakrabban látogathassák feleségüket, gyermeküket. Ezáltal kevésbé van a család kitéve annak a veszélynek, hogy a katonai szolgálat ideje alatt esetleg felbomlik. Bízunk benne, hogy így nagyon megkönnyítettük az érintetteknek a kétéves szolgálat letöltését és a vele járó fizikai és lelki megterhelés elviselését. Meggyőződésem, hogy számos katona éppen ennek a rendeletnek köszönhette, hogy ha rövidebb időre is, de az ünnepeket együtt tölthette a családjával. Kamocsai Imre