Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-06 / 1. szám
XXXVI. évf. Ara 1, KC* Tennivalóinkról, jövőnkről 2 87 után - 88 előtt 3 Közelebb az élethez, a gyakorlathoz 4 Szánon, Alaszkán át Csók + csók Az Új Ifjúság 1988-as naptára 10 /□Big / / mám* Bemutatkozik, a múltról és a jövőről beszél Jórik Edit, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának titkára. — Adataid? — Huszonhét éves vagyok, ennyi talán elég is bemutatkozásként. — Ha jól tudom, nevelőként indultál az életbe. — Igen, de ezután voltam még nemzeti bizottsági tisztségviselő szülőfalumban, a Nyitra melletti Nagycétényben (Velky Cetín), majd elvégeztem a főiskolát, ledoktoráltam, és végül „elcsábított“ az ifjúsági mozgalom. — A SZISZ Nyitrai (Nitra) Járási Bizottságának alelnöke, majd rövid ideig elnöke lettél. Szinte bele sem melegedtél a munkába, „megszöktettek“ Szlovákia fővárosába. A SZISZ titkárává választottak. Sokat gondolkodtál, hogy elvállalod-e? — Igen, mert nagyon megszerettem ott Nyitrán a munkatársaimat. — Akkor miért mondtál igent? — Mert vonzott, hogy ott lehetek a politika alakításánál, és részt is vállalhatok végrehajtásában. — Egyetlen nő vagy a SZISZ SZKB titkárai között. Milyen érzés nőként politizálni? — Véleményem szerint nemcsak a férfiak előjoga a politizálás. A történelem folyamán a nők, közvetve vagy közvetlenül, mindig beleszóltak a politikába. — Váltsunk témát! Milyen volt az elmúlt esztendő? !! — Nehéz év volt. Nagyon felgyorsultak életem eseményei. Mint már említettem beszélgetésünk során, voltam, alelnök, majd a SZISZ járási konferenciáján elnökké választottak. Jött az Agrokomplex kiállítás, amelynek főpatrónusai voltunk, majd a mongol—csehszlovák ifjúsági találkozó, amely újabb erőpróba elé állította a SZISZ járási bizottságát. Na és szeptember 13-án a központi bizottság titkárává választottak. 87 után - 88 előtt — Hogy érzed magad Bratislavában? — A munkahelyen tetszik, vonzó és érdekes az, amit végzek. De hidd el, nagy itt a zaj, a fővárosban. Azért Nagycétényben nyugodtabban ébredtem. Én ugyanis gyerekkorom óta ott éltem, és felnőttként is minden este hazatértem. — Mit vársz 1988-tól? — Sok jó, és véleményem szerint, okos elgondolást, határozatot fogadtunk el az ifjúsági szövetség kongresszusain. A megújulási szándékkal lépten-nyomon találkoztam. Szeretnénk fiatalosabbak, rugalmasabbak, színesebbek lenni. Az új formák valósabb választási lehetőséget, szélesebb cselekvési teret kínálnak. Kongresszusainkon kitűztük a mi ötéves tervünket is. Ha sikerül e tervnek az egyötödét teljesíteni, akkor elégedett leszek. , . — És a magánéletedben mit vársz 1988-tól? — Az az igazság, hogy a magánéletem nagyon összefonódott a társadalmi feladataimmal, küldetésemmel, de igyekszem szétbogozni az új esztendőben.