Új írás, 1990. január-június (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990-03-01 / 3. szám - KÖRKÉP - Ratzky Rita: A Szerelem gyöngyei Bertának (Petőfi Sándor versciklusáról)

­ ha egy mondatban akarjuk megfogalmazni a költő etikáját Heller Ágnes termino­lógiájának felhasználásával (Portrévázlatok az etika történetéből. Rousseau és az Új Heroi­se.). Most forduljunk a versekhez, ahhoz a szám szerint 39 költeményhez, amelyet Petőfi a Berta-szerelemnek szentelt, azokat faggassuk e szerelem mineműségéről. Nem szabad pontos megfelelést keresnünk a versekben megmutatkozó lírai én és a költő műveken kívüli személyisége között. Még akkor sem, ha Petőfinél a két személyiség nagyon közel volt egymáshoz. 1­845 augusztusában és szeptemberé­nek elején Pesten, Gödöllőn és Szalkszentmártonban születtek e költemények. A ciklus költői képeinek forrásvidéke: a keresztény vallás, a kozmosz világa, a folklór és a természet, a katonaélet, végül pedig a mindennapi élet. Egy-egy költemény általában nem homogén, különböző képi világok folynak egybe, talán a költői érettség egy bizonyos szintjéről is árulkodván. Mindjárt a ciklusindító, ünnepélyes megszólításként értékelhető Szép vidéknek szépséges leánya... című költemény hozza az e szerelem lényegének tekinthető megváltó-motívumot: „Vetted észre? mily hosszan merengtem / S milyen áhítattal szemeden? / Áhítattal függtem rajta, mint a / Haldokló szent a feszületen. /" „S te valóban megváltóm lehetnél." (Fontos volt Petőfinek ez a szerelem, nem egy­két versre elegendő epizód. Berta a támadások okán helyzetében megingatott, komoly­ mély kapcsolatok hiányában magányos, életreszóló feladatát, küldetését még fel nem ismerő költőt válthatta volna meg - tegyük hozzá átmenetileg - a bizonytalanság érzésétől. Már ez az első darab is megfogalmazza a kétséget afelől, hogy ez a szerelem beteljesülhet. Pontosan manifesztálódik a palota és kunyhó problematika később is az Alacsony kis ház... című versben: „Alacsony kis ház az én lakásom: / A tiéd magas, nagy palota. / Jaj nekem, jaj énnekem, leányka, / Nem emelkedhetem én oda..." Nem értek egyet azokkal a kutatókkal, akik ezt az epizó­dot a költő életében pusztán szerelemvágynak tekintik. A költemények tanúsága szerint ez bizony szerelem volt, ha viszonzatlan is. A kétséget a gazdag lány - szegény költő feudális, de - tudjuk - polgári mércével is kibékíthetetlen ellentét szült. Nem Mednyánszky Berta volt az a nő, aki többre becsülte Petőfiben a költőt, mint a partiképes fiatalembert. De ne legyünk igazságtalanok hozzá, valószínűleg ő egyszerűen nem volt belé szerelmes. Petőfi „egy szőke hölgy" iránti vonzódásá­ban, aki minden bizonnyal egy Desseffy grófnő volt, már átélte - legalábbis versekben - a társadalmi osztályok közti végzetes szakadék okozta kínokat. Hogy miért „felfelé" lett szerelmes (az említetteken kívül Tóth Róza, Szendrey Júlia), nehéz megmagyarázni. Talán mert ezek a hölgyek olvasottak, műveltek voltak, ők járatták, nekik írták a divatlapokat. Vagy ilyen módon akarta volna magát maga­sabb régiókba juttatni? Aligha, megvetette a rangot. Valamennyire azonban vonzó, izgató lehetett számára a távolság, a nehezen elérhetőség. Bizonyítani akarta volna, hogy a kivételes szellem rang, a tehetség vagyon? Hogy mellette is lehet „tündökölni"? Ahogyan aztán Szendrey Júliának sikerült is. („Tündökölni vágy­nak a leányok" - látja meg a 22 éves férfi bölcsen.) Visszatérve a vallási motívumokhoz: „Megteremted lelkem új világát" - mondja már címével is a ciklus második darabja. Azt tanúsítja, hogy a Berta-szerelem fogódzót jelentett a nagy bizonytalanságban, valami bizonyosságot, ami össze­rendezte a szétfutó gondolatokat. És amikor nem talált viszonzásra - és ha igaz, leánykérése Mednyánszky pápa által sértőn visszautasíttatott­­, szertefoszlott a káoszt egyensúllyá rendező érzés, kedélye egyre inkább elsötétült. Most azonban még reménykedik: „Hálából e szív örök tüzével, / Istenséged szent oltára lesz. /" A keresztény vallás rekvizitumainak használata mutatja, hogy mennyire idealizálta a költő a szeretett lányt, ugyanakkor jelzi a köztük való távolságot is. Szenvedését, melyet a lányka közömbössége okozott, krisztusivá hiperbolizálja: „Nem viszon­­zott szerelem keserve! / Türelemmel hordom terhedet, / Mint az istenember a

Next