Új Kelet, 2014. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

2014-03-06 / 9. szám

ET 1 ** 1 * 1 ** 1 2014. március 6-12. JuLISO K67D01 aírj 12 pontot, és legyél Te az iPad mini nyertese! Az én Európám A Magyar Ifjúsági Értekezlet Petőfi Sán­dorral közösen „Az én Európám“ cím­mel versenyt hirdet. A felhívásunk célja, hogy rávilágítsunk arra: több mint 160 év után mit várnak el a fiatalok az erdélyi tár­sadalomtól, illetve Európától. Az érdekel minket, hogy mi lenne a Te 12 pontod 2014-ben. Miről szól a verseny? Mit kell hozzá tenned? Küldd el március 11., kedd, 12 óráig egy word dokumentumban az általad meg­írt 12 pontot a petofi.sandor@miert.ro címre. Kérünk, leveledben tüntesd fel ne­vedet és telefonszámodat. • A beérkezett pályamunkákat feltölt­jük a Magyar Ifjúsági Értekezlet Facebook­­oldalára (https://www.facebook.com/mi­­ert.ro) március 11., 13 óráig. • A 12 pontot tartalmazó munkák fel­töltése után indul a Megosztás-verseny, amely március 14-én éjfélig (23 óra 59 perc) tart. • Az eredményt március 15-én a Ma­gyar Ifjúsági Értekezlet weboldalán tesz­­szük közzé. A zsűri által a legjobbnak í­­télt 12 pont tulajdonosa egy Apple iPad mini (Apple iPad Mini with Retina Wi­Fi + Cellular) nyertese lesz. A beérkezett pályamunkákat egy 6 tagú zsűri fogja pontozni: • Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM projektigazgatója • Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója • Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára • Zsók Levente humorista, a Duma­színház tagja • Márkus András író, költő, a Liam Poetry Erdély mozgatórugója , és természetesen Petőfi Sándor Minden zsűritag rangsorolja a munká­kat, és az összesített rangsor határozza meg a nyertes személyt. Petőfi Sándor a Fa­­cebook-megosztások alapján fogja pon­tozni a beérkezett pályázatokat, a többi zsűritag pedig a kreativitás, ötletesség és egyediség alapján értékel. Petőfi Sándor jótanácsai: • Fogalmazz tömören! A forradalmá­rok nem szeretik a szófecsérlést! • Világíts rá fontos kérdésekre! Kíván­csiak vagyunk, hogy melyek azok a prob­lémák, amelyek téged foglalkoztatnak, mi az, amin tényleg változtatnál! • Emelj ki egyéni és közösségi érdekeket! • Figyelj az összképre! Legyen köze a pontjaidnak egymáshoz! A zsűri a pon­tozáskor a 12 pontot osztályozza, nem e­­gyenként a pontokat. • Légy bátor, szókimondó! A forradal­márok sem bántak kesztyűs kézzel a sza­vakkal. • Én sem ismertem a viccben tréfát! Te se félj a humortól. Sikeres pályázást kívánunk! MIÉRT Olcsó „bérgyilkosok“ 1963 novemberében, annak is a végén, eldördült egy vagy két (vagy több puska­lövés), a tettes nem került meg, de nem is az volt a lényeg, hogy ki okozta J.­F. Ken­nedy halálát, hanem az, hogy kinek volt a léeke. Az ilyen tetteknél ne azt keressük, ki lőtt, ki gyújtja meg a nemzeti színű sza­lagokat Dsida Jenő sírján, vagy a Verec­­kei-hágó emlékművén, ki gyújtja fel „vé­letlenül" Krasznahorka büszke várát, vagy ki önti le piros festékkel vagy fáradt o­­lajjal büszkeségeink szobrát, mert egy­értelmű, hogy kik állhatnak mögöttük. Az olasz brávók, V. Hugo által megírt Sparafucile kései, torz utódai olcsón adják el lelküket, ha van, bizonyára a jól vég­zett munka jutalma egy-egy kenyér, pár lej, s nem tudom, kapnak-e veszélyességi pót­lékot vagy pótjavadalmazást az éjszakai műszakban végzett munkáért. Ne keressük azokat, akiknek a keze pisz­kos, inkább a fehérgalléros bűnözőkre fi­gyeljünk, akik, ha másképpen nem tud­nak ártani városkánk ősi lakosságának, így próbálkoznak. Gondolom, másnak is - nemzetiségre való tekintet nélkül - az a véleménye, hogy ez nem megy sokáig. Lehet, sőt bizonyos, hogy a piros festék ugyanabból a vederből származik, mely­ből lefestik a kétnyelvű helységtáblákat, vagy megpróbálják bemocskolni a székely zászlókat. Abban is biztos vagyok, hogy az elkö­vetők nem hallottak mostanáig Kossuth apánkról, sem a város neves orvosáról, sem a nagynevű püspökről, és még sok minden olyanról nem, amit nem lehet letagadni. Szathmáry János nyugdíjas Mindannyian vágyakozunk valamire Sokkal egyszerűbb lenne az életünk, ha folyamatosan nem vágynánk valamire, ha­nem elégedettek lennénk azzal, amink van. Viszont, ha nincsenek kitűzött céljaink, dol­gok, amelyeket meg szeretnénk valósítani, ak­kor igencsak egyhangú­ak lennének a min­dennapjaink. És mint tudjuk, még a legtö­kéletesebb körülmények között élő­ embernek is van hiányérzete. Lehet, hogy ő éppen ba­rátra vágyik, akinek kiöntheti a lelkét, nem csak felszínes, cseverésző­ kapcsolatra, hanem igazi lelki társra. Más ugyanezt szeretné, csak párkapcsolati szinten, találni valakit, aki az élete hátralévő­ részében a másik fele lesz, akivel megoszthatják a mindennapi gon­dokat és örömeket. Vannak, akik kiégnek a munkájukban, vagy pedig nem találják ki­elégítőnek, hiányoznak a kihívások, ezért va­lami mást szeretnének. Olyanok is vannak, akik már évek óta vágynak gyermekre, de vala­miért nem adatik meg nekik ez a csoda, még­sem adják fel, mindent megtesznek, hogy a vágyuk teljesüljön. A betegek egészséget sze­retnének, a magányosok közösséget, min­denkinek van valami olyan óhaja, amely a 21. oldal szeretethez vagy éppen az egyensúlyban lévő életmódhoz kötődik. A mai világban az anyagiakat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Nemrégiben hallottam valakitől, hogy egy­általán nem bűn, ha szeretnénk egy önálló lakást, ami a mienk, egy autót, amivel el tu­dunk jutni bárhová, és nem szorulunk fo­lyamatosan mások segítségére, egy új für­dőszobát, vagy álmaink konyháját. Sajnos a megélhetési gondoktól terhelt esetünkben az ilyen jellegű kívánságokat le kell korlátoz­zuk, a realitás szintjén kell hordozzuk, és nem szabad, hogy túllépjünk a határainkon. Mint ahogyan az sem jó, ha az kerül az érzelmi életünk, a vágyaink középpontjába, hogy mihez szeretnénk előteremteni a pénz­ügyi hátteret, és azért képletesen szólva, akár vért izzadva is mindent megteszünk. Mert lehet, hogy közben elfeledkezünk a sokkal fontosabb dolgokról, és arra ébredünk, hogy a kapcsolatainkban keletkezik űr, mert min­den mást elhanyagoltunk. Mint szinte min­dennek, a vágyainknak is határt kell szabni... Barabás Orsolya PÁLYÁZAT TEMPLOMOK, EGYHÁZI ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁRA, ÉPÍTÉSÉRE Egyházaknak szóló idei pályázati kií­rásában Hargita Megye Tanácsa, a ko­rábbi évekhez hasonlóan, támogatja temp­lomok és más egyházi épületek felújítá­sát, illetve építését is. - Idén is hozzájárulunk ahhoz, hogy a közösség tagjai méltó körülmények kö­zött vehessenek részt szertartásokon, kü­lönböző eseményeken - nyilatkozta a pá­lyázat kapcsán Borboly Csaba megye­elnök. Pályázhatnak Hargita megyei történel­mi egyházak, amelyek a román törvények­nek megfelelően vannak bejegyezve. Tá­mogatás kérhető fűtésrendszerek kié­pítésére templomokban, templomok és más egyházi épületek építésére, felújí­tására, ravatalozók építésére vagy felú­jítására, gyermektáborozó helyek építé­sére, felújítására, valamint közösségi há­zak építésére vagy felújítására. A pályázatokat Hargita Megye Taná­csának iktatójában lehet benyújtani (Csík­szereda, Szabadság tér 5. szám), vagy a területi irodákban (Székelyudvarhely, 1918. December 1. út 9. szám; Székely­­keresztúr, Szabadság tér 55. szám, II. emelet; Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám). Leadási határidő: 2014. március 14., 14 óra. A pályázati űrlap Har­gita Megye Tanácsa Csíkszeredai szék­helyének 206-os irodájában igényelhe­tő, illetve a területi irodáknál, és letölt­hető a www.hargitamegye.ro honlapról (http: / /hargitamegye.ro/hargita-megye­­tanacsa/programok/aktiv-palyazatok/­­egyhazi-programok.html). Kapcsolattar­tó személy: Lukács Levente, telefon: 0734- 994.372, e-mail: lukacslevente@hargita­­megye.ro. HMT-Sajtószolgálat Csíkszereda, 2014. március 3. Lebontották a maroshévizi Miri-hidat Február 25-én elkezdődött a maroshévízi Mici-híd lebon­tása. Erre a hídra sok helyi lakos szimbolumként is tekint, hisz boltívével a település e­­gyik érdekessége, látványos­sága. A jelenlegi hidat 1953 novemberében adták át és i­­parvasúti hídként szolgált. Korábban a helyén egy fahíd állt, melyet 1909-ben építettek, és miután 1953-ban a Mid ne­vű gőzmozdony a Maros fo­lyóba esett, az említett évben építették a ma még meglevő boltíves betonhidat. Hatvanegy év után a híd lebontódik, helyébe egy mo­dernebb hidat fognak építeni, és remélhetőleg még ebben az évben el is készül. A boltíves híd tervezői Bors István és Né­meth Jenő építészek voltak. A híd 1992-ig kizárólag a Bor­­székra vezető keskeny vágá­nyú vasútnak szolgált, majd miután az ásványvizet már nem szállították e kis vasúton, nemcsak a gyalogosok járhat­tak rajta, hanem megnyitot­ták az autók részére is. A híd kemény betonból készült, e­­miatt nyolcnapi munkát vett igénybe a lebontása, de még jelen pillanatban is sok lebon­tásból származó betontörme­lék található a Maros folyóban. A Miri helyén egy korszerűbb, szélesebb hidat fognak építeni. Czirják Károly Korabeli felvétel, a híd avató­­ünnepségén készült 1953-ban

Next