Új Kelet, 2015. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
2015-03-26 / 12. szám
2. oldal Hírek Utcai könyvtár Március 19-én nyitt meg hivatalosan Beszterce városban az utcai könyvtár. Az elnevezése fedi a valóságot, hiszen a könyvkölcsönző az utcai kioszkok, kereskedelmi bódék stílusában működik. A járókelők a nagy ablakok mögött láthatják a kirakott könyveket, s ha kedvükre valót találnak, azonnal igényelhetik is, a személyazonossági igazolványuk alapján. Az elektronikus adattár is segít azoknak, akik valamilyen könyvet keresnek. Az illetékesek a könyvolvasást szeretnék ösztönözni a módszerrel, lévén, hogy sokan azért nem olvasnak, mert nem járnak hagyományos könyvtárakba. ÚJ VEZETŐ AZ ANI-NÁL Március 19-től Bogdan Stan lett az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) új vezetője, miután elődje, Horia Georgescu lemondásra kényszerült az ellene indult bűnvádi eljárások miatt. A volt ANI- vezetőt elképesztő korrupciós vádakkal vették őrizetbe, igaz, a gazdasági, pénzügyi bűncselekmények java részét egy korábbi tisztség betöltésének idején követte el tettestársaival együtt. Nincs több orosz gáz Március 20-án Niculae Havrilet, az Országos Energiaügyi Felügyelő Hatóság (ANRE) elnöke egy sajtónyilatkozatában kijelentette, 2015. április 1-jétől nullára csökken, azaz teljesen megszűnik az Oroszországból érkező háztartási földgáz-szolgáltatás, a szükségletet más forrásokból fedezik. Hivatalos adatok szerint Románia évi földgáz-szükséglete 10-11 milliárd köbméter volt az utóbbi években, ebből általában 400 millió köbméter származott importból, főleg Oroszországból. JÖTTEK, LETELEPEDTEK, TOVÁBBMENNEK Március 20-án közölt hivatalos adatok értelmében tavaly több mint 1500 külföldi állampolgár kért menedékjogot Romániában. Tavalyelőtt 1495 volt a beadott kérvények száma. A 2014. évi menedékjogkérelmek aláírói közül 615 Szíriából, 280 Afganisztánból, 210 Irakból érkezett. Nem mindegyikük akar végképp letelepedni Romániában, némelyek átmeneti megoldásként tartózkodnának itt egy ideig. Elena Udrea faggatása Március 20-án az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) közzétette egy részét annak az indoklásnak, amivel kérte Elena Udrea volt miniszter, parlamenti képviselő előzetes letartóztatásának a meghosszabbítását. Az ügyészek szerint az Elena Udrea és körei által törvénytelenül megszerzett pénzösszegek egy részét kampánycélokra használták, például 10 ezer eurót osztottak szét olyan személyeknek, akiknek az volt a napi feladatuk, hogy az Elena Udrea és Traian Basescu politikai ellenfeleit támadják, lejárassák az internetes újságok olvasói fórumain, ahol álneveken írtak „kommenteket". Az ügyészek tudni vélik, hogy egy-egy ilyen megrendelt beírás, hozzászólás ára alig 30 vagy 50 bani volt, tehát nagyon sok „véleményt" kellett írni a jelentősebb pénzösszegért. (Az ügyészek kérését később az illetékes bíróság elfogadta, az Elena Udrea előzetes letartóztatását 30 nappal meghosszabbították.) Nem divat a fogkefe? Március 20-án ismertetett felmérés adatai szerint tavaly Romániában másfél egység (tubus) volt az egy főre jutó fogkrém-elhasználás. A fogkefe cseréjének átlagos időszaka 18 hónap. A falusi lakosság körében 2 és fél évre jutott egy főre egyegy tubus fogkrém, a fogkefék cseréjének átlaga pedig 5-10 év. Szakértők, szakorvosok szerint a fogkeféket három-négy havonta kellene cserélni, az állapotuk függvényében. A használati időszak alatt ajánlatos ecetben, almaecetben, egészségügyi szeszben tartani, illetve használat előtt forró vízzel leöblíteni. A felsorolt adatokkal Románia az Európai Unió tagállamainak sereghajtói közé tartozik. Megnéznék, ki miből él Március 21-én Victor Ponta miniszterelnök azt nyilatkozta, a szakemberek dolgoznak egy olyan rendszabályon, amely lehetővé tenné, hogy az adózást, a vagyonellenőrzést, az adóbevallást leegyszerűsítsék. Egyik javaslat alapján évente egyszer egy hivatalban kellene bejelenteni a jövedelmet és tulajdont (ingatlanok, autók, részvények, bankbetétek, stb.), így könnyebben azonosítanák azokat, akik több autót vásároltak anélkül, hogy bejelentett jövedelmük lenne. Az új vagyonellenőrzés főleg azokra terjedne ki, akiknek többféle jövedelemforrásuk van, nem csak a nyugdíj vagy a szerződéses munkahely. Jelenleg országszerte több mint 5000 olyan személy és család ellenőrzése zajlik, ahol az utóbbi években megszerzett, felhalmozott vagyonállomány rendkívül nagy, túlhaladja azokat az értékeket, amit munkahelyi jövedelemmel lehetne megszerezni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a legtöbb vagyonrejtegetés az olyan cégek, nagyvállalkozások felelőseinél történt, ahol több, az anyacéggel működési kapcsolatban álló leányvállalat, társcég is be van jegyezve. Az is gyakori, hogy a törvénytelenül halmozott vagyon (ingatlanok, ingóságok, betétek stb.) eleve a gyermekek, családtagok, rokonok nevén van. Menekülő lottószámok Március 22-én sem volt telitalálatos szelvény a 49-es lottóhúzáson. Az év elejétől halmozódó főnyereményalap meghaladta a 12 millió lejt, tehát közelít a 3 millió euróhoz. Nyerőszámok: 46,36,45,7,35,13. A „noroc": 1689556. Az előző csütörtöki húzáson: 6,23,7,30,21,46, illetve 1688680. Gyakrabban MEGSZÁMOLNÁNAK Március 23-án Romeo Radulescu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben, Valcea megyei körzetben megválasztott parlamenti képviselő bemutatott egy olyan törvénytervezetet, amely előírja, hogy érvénybe lépése után 4 évente lennének népszámlálások Romániában. A képviselő elmondta, sem törvényekben, sem az alkotmányban nem talált olyan fejezeteket, szövegrészeket, amelyek egy évtizedben csak egyszer engedélyeznének népszavazást. A képviselő úgy véli, a gyakoribb népszavazásnak többféle haszna is lenne, ezek közül az egyik az, hogy szabályosabbak lennének a választások és referendumok, lévén, hogy ott a szavazati joggal rendelkezők számának ismerete fontos, ám többször szült komoly vitákat az utóbbi években. Vigyázat, mérgező itóka! Március 23-án a szeszes italokat gyártó és forgalmazó romániai társaságok egyikének a vezetője közleményben figyelmeztette a lakosságot arra, hogy az útszéleken, autók csomagtartójából vagy apróhirdetések révén, házhoz szállítással árusított szeszes italok nagy veszélyt jelenthetnek a fogyasztók egészségére. Az országban nagyon sok olyan pálinkafőző készít eladásra italt, akiknek a felszerelései nem felelnek meg az egészségügyi normáknak, a kazánjaik anyagából nehézfémek (nyilván, molekuláris formában) kerülnek az italba, az ily módon szennyezett alkohol rákkeltő lehet, még mértékletes fogyasztás esetén is. Forradalmi háborúsdi Március 23-i számában terjedelmes interjút közölt az Evenimentul zilei napilap (a B1 TV alapján) Dan Voinea tartalékos tábornokkal, a katonai ügyészség volt vezetőjével. A kérdésekre válaszolva Dan Voinea egyebek között elmondta, többféle nyomozás, kivizsgálás, több ezer kihallgatás jegyzőkönyveinek eredményeként egyértelműen megállapítható, hogy az 1989. decemberi fordulat idején úgynevezett „terroristák" nem ténykedtek Romániában. A „terrorista" szót legelőször Nicolae Ceausescu használta 1989. december 17-én, amikor a temesvári zavargásokról mondott televíziós beszédet. Szintén a „terroristákat" emlegette később nagyon sokszor tévé- és rádióbeszédeiben Ion Iliescu, a diktatúra utáni első államvezető. Sajnos, az még mindig nem tisztázott dolog, hogy Iliescu szándékosan akarta-e félrevezetni az ország lakosságát, vagy esetleg őt is félrevezették. A tartalékos tábornok szerint a romániai rendszerváltás több mint ezer halálos áldozatának zömét parancsot teljesítő katonák fegyvereiből kilőtt golyók ölték meg. Alakulnak a kisiskolások csoportjai Március 24-én megkezdődött az iskolai előkészítő (úgynevezett nulladik) osztályokba való beíratások második szakasza. Országszerte 169 275 volt a kedvezően elbírált kérvények száma. A szakminisztérium közlése szerint az első szakasz után több mint 1500 olyan eset szerepelt a nyilvántartásokban, ahol a kisgyermeket nem lehetett beírni a szülők által kért iskolákba, mert beteltek a helyek, és a szülők nem fogadták el az átirányítást. A beiratkozások, beíratások második szakasza április 3-ig, péntekig tart, 10-én az érintett tanfelügyelőségek és iskolák kifüggesztik az eredményeket, a kezdő iskolások elhelyezésének április 17-ig kell befejeződnie, addig meg kellene oldani a vitás ügyeket is. JÓ HÍR KISPÉNZŰEKNEK Március 24-én Rovana Plumb munkaügyi, népjóléti, családvédelmi miniszter közölte, hogy az Európai Unió Szociális Chartája előírásainak értelmében a következő két-három esztendő során több lépcsőben növekszik a romániai országos minimálbér. A bruttó minimálbér jelenleg 975 lej, július 1-jétől 1050 lej lesz, 200. január 1-jétől pedig 1200 lej. A minimálásbér emelése 1,7 millió alkalmazottat érint, egyharmaduk magáncégeknél dolgozik, kétharmad pedig állami költségvetésből fizetett alkalmazott. A munkaügyi miniszter úgy véli, Romániában a minimálbér a 2018-2019-es időszakban eléri az európai uniós átlagot. Fiatalok munka nélkül Március 24-én az Országos Statisztikai Intézet (INS) közölte, hogy a romániai munkanélküliségi ráta az elmúlt év utolsó három hónapjában 6,7 százalékra emelkedett az előző három hónap 6,5 százalékáról. Az elmúlt év végén 618 ezer volt a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma Romániában. A férfiak körében csaknem 1 százalékkal volt magasabb a munkanélküliség, ám az is igaz, hogy nagyon sok háziasszony nem szerepel munkanélküliként a hivatalos statisztikákban. Ugyanez az elv érvényes a falusi lakosságra, ahol 5,7 százalékos volt a munkanélküliség, a városi 7,6 százalékkal szemben. Tavaly az év utolsó negyedében az ország aktív (munkavárarlásra képes) lakosságának a létszáma 9,172 millió volt, ebből 8,554 milliónak volt munkahelye. A több szempont alapján közölt statisztikai elemző legszomorúbb számsora az, hogy a vizsgált időszakban a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája (részaránya) 77,6 százalék volt, azaz minden száz 15-24 évesből alig 22-23-nak volt munkahelye! A diktatúra idején ilyesmi még rémálomban sem fordult elő... Visszaszolgáltatásokat VIZSGÁLNAK Március 25-én a maszol.ro internetes újság (az Új Magyar Szó napilap utódja) saját forrásaira, az illetékeseknél történt érdeklődés válaszaira hivatkozva írta, beigazolódtak azok a korábbi értesülések, miszerint a korrupcióellenes ügyészség a római katolikus egyháznál vizsgálódik a visszaszolgáltatások ügyében. Olyan ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényességét vizsgálják, amelyeket a szocialista-kommunista rendszer idején az állam elkobzott, kisajátított, és az utóbbi 25 esztendőben kerültek ismét a régikatolikus egyház birtokába. Román sajtóhírek szerint a vizsgálódások egyik helyszíne Fehér megye, illetve Gyulafehérvár (tudvalévően ott van a magyar római katolikus érsekség székhelye), a kikért iratok között van 1995. évi keltezésű is. valuta Sz. L. Az RNB valutaárfolyamai (március 25.): 1 euró - 4,4045 lej 1 am. dollár - 4,0090 lej 100 forint - 1,4536 lej 1 g arany - 153,7239 lej. Feketepiaci árfolyam - adás/vétel: 1 euró - 4,38/4,45 lej 1 am. dollár - 3,98/4,10 lej 100 magyar forint - 1,44/1,48 lej. Az olvasható hetilap kiadja a Kelet Info Kft. ISSN 1454-5470 535500 Gyergyószentmiklós: Virág negyed 45/H/3. Tel./fax: 0266-364.680 E-mail: ujkelet@knet.ro Web: www.ujkelet.ro ISSN 1841-4028. Főszerkesztő: Péter Csaba 0748-038.735. Munkatársak: Barabás Orsolya, Czirják Károly - Maroshévíz 0744-136.068; Dániel Hunor. Ügyvitel, ügyintézés: Hodgyai Edit. Számítógépes szedés: Kelet Info Kft. Tördelés: Rókas Attila. Lapigazgató: Hodgyai Géza. Terjesztő: Kelet Info Kft., Press Kft. Nyomda: Bap Agency Kft. - Székelyudvarhely. Az aláírt vagy betűjellel megjelent cikkekért szerzőik felelnek, és nem minden esetben fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza!