Uj Kelet, 1920. november (3. évfolyam, 90-114. szám)
1920-11-25 / 110. szám
cu (Mmvîr, nu. Hui» ii t* peilMtM k MM» M I» CWJ Dr. L Pop. CsItifUL 1920. iMB&tî 21 A cionista konferencia harmadik napja Feanfut idegekkel, fáradhatatlan munkakedvvel folytatja* konferencia munkáját torait a harmadik napon. Ahogy as Msc p 'bnA'tól forra ceeneültek, tárgyalnak, vttatkennak és doljjoanak, valóban megérdemlik a zajdó nemzetgyalás elnevelését. Egy komoly és nulla parlament en aa elad országrész feledn'a konferencia, a részvevői asiodvéseig úgy viselkednek, mint hogyha régi tapasatalt és gyakorolt parlamenti emberek volnának. Qortise hitte volna, hogy ez a horonyessett nemzetgyűlés ilyen sikeréit lesi,lyen impozáns, még ott is, ahol nézeteltérések vannak, hiszen mésfél száz ember között mindig vannak, sőt kell is hogy legyenek a magasabbrendű komolzság férfiék színvonalát látjuk. Ami nem lehet másként, hiszen ez a zsidó faj belső interls ranciájából és tanúságából fakad és abból a szeretetből, amellyel évezredes nemzet voltának mai megújhodása felé fordul. És a szeretet és a lelkesedés és a munkában való részvétel nem piától és nem szere* pelnagyá*; és a testület nemcsak az idegeit és a szívesését adja az ügynek, de myagi áldozatkészségévell is tüntet. azok a határozati javaslatok, amelyek a bizottságok és a plenáris ülésarc elé kerültek, nem az bemenő építkezések terveinek a várai, évakra való munka, de a konferencia lelkes türelmetlensége, áldozni tudása Bonre serkentve nógatja őket s mi bizton hisszük, hogy a mesaai álmok nem is olyan mesnziek. Ennek a nagyra törő nemzetgyűlésnek a jóvoltából sokkal hamarabb és sokkal nagyszerűbben megvalósulnak, mint amennyire a can papiros és a merev betű ezt el tudja képzelni. A zsidó nemzetnek szüksége is van most minden erejére, népének minden egyes tagjáés téglahordó buzgalmára, munkájára és áldozataira. A kezdet kezdetén vagyunk, az utá’ idén, még alig építettünk valamit, még alig tettünk pár lépést előre, töméntelen munka . Mádat vár reánk. A zsidóságnak történelmi, nagy pillanatai ezek, amikor végre egy' talált, egymás kebelére omlott alelkü, ezt a szeretetmegnyilvánuilást ellenség iratná. ha az a ploat, amikor a félkezünk•Moshatjuk a fegyvert , mindkét kézzel kanalat faggathatunk, mindekét kenünka zsidó nép aantéssének az építését vé- Ha est# pilUnatot, amifcpr magunkra :» nem luttatfunk ki, örőkké sajnálni mért a pillanattá eliramlanak, nem TM*té ad»e a tétlenség egy nemzet a legnagyobb bűn. • nappallá tévé dolgoztak a konferencia legátusai, még egy nap megfestett munkás — hazatérnek dolgozni tovább. Már kell arra gordoniok, milyen nagy munka reájuk, ha hazamennek. Mert mindaz, ami konfermeján elhangzott, nem lehet elröppent Ceupán és mindaz, ami papírra vetődött lábét holt betű: valósággá UD vitatott* Safe arab szónoklat, aztg a aaabatos bénád népúr a ra felépített jelentések , javaslatok, de mindez nem szép, hanem úgy történik, hogy cselekedetté váljon. A szidó nemzelgyfiléa tagjai, akik hazautaznak Erdély, a Bánát, Miramaros és a Körös mente városaiba, hisonára magukkal viszik a konferencia lelkét és lekességiit, magukkal viszik az eleven mozgatót, ami a lakók mélyén türelmetlenkedik és amely a zsidóság nevében munkát kér, áldozatokat és cselekedni tudást. A zsidó felszabadulás ma már nem magatehetetlen, csüggedt sóvárgásban nyilatkozik meg, hanem a munkában. Dolgozzatok és na csüggüdjetek ! A délutáni ülés A konferencia tagjai kedden az esti órákban, valamint szerda egész délelőttjén és különböző bizottságokban tanácskoztak a beterjesztett határozati javaslatról s munkájukról délután számoltak be a plenáris ülésen. A délutáni ülést fél három órakor nyitotta meg dr. Fischer József, fiúnök. Kéri a konferencia tagjait, hogy a tárgyalás alá terelő kérdéseiét figyel és ki továbbra is azzal a fegyelmet_ higgadtsággal tárgyalják, amelyreddig tanuacgot tettek. # Ferencz Mendel az igazoló Bizottság nejében jelenti, hogy négy új delegátus érkezett, akiknek mandátumát a bizottság igazolta. Ezek: Wirte Ödön lápét Nagyvárad, Hirsch Akiba leánya, Schön Samu Hiralmasa, Jeremiás Hirsch Déa. Az újonnan érkezettekkel a delegátusok száma 150 re emelkedett. Dr Fitcher József elnök javasolja, hogy miután felmerült a szüksége annak, küldessék ki egy bizottság a szervezeti bizottság határozatának egységesítésére és beterjesztésére. Javaslatára kiküldettek: dr. Pitcher Tivadar, dr. Fischer József, Altmann Sámuel, Márton Béla, dr. Molnár Béla, Weiszburg Chaim és Widder Dávid. A bizottság tanácskozásra visszavonul, az elnöklést dr. Deutsch Mór (Lugos) veszi át. Bejelenti, hogy tárgyalás alá kerül a politikai bizottda jelentése, amelyet dr Blumenfeld Dezső (Nagysomkút) a bizottság elöke terjeszt be. Jelenti, hogy a bizottság a beterjesztett határozati javaslatot stiláris változtatásokban ugyan, de lényegbeli módosítás nélkül fogadta el. Felolvassa a végleges szöveget, amely így hangolt: A konferencia politikai határozata Erdély, Bánát, Körösvidék és Máramaros területén lakó zsidó nemzetiségű sakosogy a világon szétszórt és ■ sanremói békekonferencia által nemzetnek elismert egyetemes zsidó nép részének tekinti magát, mint Qyen teljes odaadással részt vesz abban az általános zsidó munkában, mely az ősi zsidó nemzet megújhodását, Zsidóország megalapítását és felépítését, a héber nyelv általánossá tételét és a zsidó nemzeti kultúra fejlesztését tűzte ki feladatui. Ámde ugyanakkor, amikor az itt élő zsidó nemzetiségű lakosság magáévá tevie a zsidó nép nemzeti törekvéseit, polgári bőséggel emlékezik meg a haza iránti kötelességeiről, melyeknek teljesítésében az egyetemes zsidó célokért való munkálkodás soha hátráltatni nem fogja. E területek zsidó nemzetiségű lakossága megnyugvással és fentartás nélkül alkalmazkodik az immár jogerős nemzetközi szerződéssé vált békealazmány hattormányaihoz. Ünnepélyesen kijelenti, hogy • lép flat, aalnt .HagyismiaiakB polgárai, a román állameszmét király hűséggel és állampagvn kötelességeiknek odaadó teljesítésével hiven szolgálni fogják és legjobb énjükkel részt vesznek Nagyrománia konsolidációjában és felvirágoztatásában. Kétségtelen azonban, hogy a zsidóság csak úgy lesz képes ezen feladatának megfelelni, ha a világszerte elfogadott és a békekonferencia által is szentesített jogérteknek megfelelően biztosíttatnak számára mindazok a jogok, melyek demokratikus szabidiumben a szabad polgárt megilletik. ’ Ennek első követelménye, hogy a nagyrománia zsidó nép , nemzeti kisebbségnek törvényesen elismertessék. A történeti fejlődés a zsidó nép életében a nemzeti regenerálódás korszakát nyitotta meg, ezt az irányt szabta meg a zsidóságnak maga a békekonferencia is, melynek határozatait az egész műveit világ magáévá tette. A konferencia ennélfogva vett vadnak s a mai korszekemmel össze nem ........................... jónek minősit bárminő és bárhonnan jövő, akár nyílt, akár rejtett törekvést, amely a zsidó nemzetiségű lakosságnak más népekbe való beolvasztását (asszimilációját) célozza, vagy amely arra irányul, hogy a nagyromániai zsidó népet a saját nemzeti irányban való fejlődés útjától elterelje, sőt épen ez az egyengetését, az azon való előrehaladás támogatását várja az általahatalom letéteményeseitől. Törvényhozásilag biztosítandók tehát a zsidóság számára a nemzeti kisebbségi jogok, úgy a politikai és gazdasági élet, mint a hitélet, az oktatás és a kultúra terén. E végből mellőzhetetlenül szükséges országos zsidó nemzeti kataszter létesítése, melybe községi, taegyei, kerületi és oreságrészi tagozódás szerint minden zsidó nemzetiségű állampolgár hivatalbólelveendő, e nemzeti kataszter alapján alaptörvénynyel oly országos szervezet létesítendő, mely alkalmas arra, hogy a zsidó nép vallási, kulturális és népjóléti önkormányzatának alanya legyen és amely az önkormányzat jogaival alkotmányosan felruháztatik. A kultúra szabadságának elvére hivatkozik a konferencia akkor, aminea a román állami nyelv kötelező használatára vonatkozó általános rendelkezések érintése igéikül — megállapítja a zsidóéig igényét arra,hogy ' • hébert, alstulgé aeaieti . * , aj elvet nyilvános gyűléseken, a sajtóban, iskolákban, színházakban ás a társadalmi élet minden megnyilvánulásában szabadon és korlátlanul' használhassa. Tekintve továbbá, hogy a zsidó nép széles rétegei anyanyelvükként ma még más nyelveket használnak, a zsidó nép eme rétegei e nyelvek használatában sem korlátozhatók. A zsidó nép el van töké ív arra, hogy gyermekeinek zsidó nemzeti és vallásos szellemben való nevelését saját iskoláiban bifdtosítsa, gondoskodni fogásól, hogy ez iskolák-